Szén volt az életük

Előszó

Egy olyan kötetet tart a kezében a kedves olvasó, melynek szinte minden sorát olvashatta már valamely újságban, ha kellően idős. A szerző - Kovács Klára - 1949. november 3-án kezdte újságírói pályafutását a Komárom-Esztergom Megyei Dolgozók Lapjánál, ahol nyugdíjazásáig dolgozott. A lap gazdaságpolitikai rovatának vezetője volt, de a gazdasági híradásokon túl riportja, elbeszélése, tárcája jelent meg az élet különböző területéről. Ez a kötet egy válogatás az utóbbi írásokból. Különleges válogatás, mert egy iparághoz - bányászathoz és azon belül Tatabányához - kötődik csupán, mégis teljes képet ad az elmúlt 50 esztendő fejlődéséről, formálódásáról és az ezt alapvetően meghatározó "kis" és "nagy" emberek mentalitásáról, gondolkodásáról.
Az egyes írásokat kronológiai sorrendbe rakva az olvasónak az az érzése, hogy a szerző az évek hosszú során tudatosan úgy választotta meg témáit, mintha eleve könyvet akart volna írni, a tatabányai szénbányászat történetét, de nem gazdaságpolitikusként, hanem humanistaként. Mert ez a könyv elsősorban az emberről szól: hol és hogyan élt, mit gondolt a szakmáról, a bányáról a csillés, a vájár, a főmérnök, a vezérigazgató. A részeket egymás mellé rakva kirajzolódik a tatabányai szénbányászat utolsó 50 éve: a nagy hős széncsaták időszaka, az első válság és a megoldást hozó profilbővítés, a szén reneszánsza nyomán épülő és nagy reményeket ébresztő új bányák, majd a tragikus vég: dolgozók ezreitől való elválás, bányák bezárása, ismertté és elismertté vált tevékenységek megszűnése. Vissza