Széna tér

Fülszöveg

Ha Budán lakni világnézet, akkor a budaiság szívcsakrája a Széna tér. Külsőre szerény placc a Széli Kálmán tér oldalában, villamosmegálló, pláza, rombolások és újjáépülések skanzene. De a külső alatt "minden, ami volt, van: a soi< nemze-déii, mely egymásra tör". Középkori városfal, barokk kórház helyére épült buszpályaudvar helye, vesz-tőhely és börtön, gyár és bevásárlóközpont, legendás vendéglők és divatos gyorsbüfék. Itt még az ostromoknak is utcája van. Mintha e tér lényege volna, hogy újra meg újra letiporják hódító seregek, de a romokon egyből újranyissanak a fogadók és kocsmák, letöröljék a pultot és hömpölyögjön tovább a béke, a járművek és járókelők évszázadok óta meg nem álló folyama. Ennek a sokarcú budai térnek és környékének a történetét mutatja be ez a tanulmánykötet.
„A Széna tér - nevéből is kitűnik - valaha takarmánypiac volt. Áthaladt rajta a negyed nevét adó budai országút. Szőlősgazdák, téglagyári napszámosok, mesteremberek lakták a környék földszintes házait,... Tovább

Fülszöveg

Ha Budán lakni világnézet, akkor a budaiság szívcsakrája a Széna tér. Külsőre szerény placc a Széli Kálmán tér oldalában, villamosmegálló, pláza, rombolások és újjáépülések skanzene. De a külső alatt "minden, ami volt, van: a soi< nemze-déii, mely egymásra tör". Középkori városfal, barokk kórház helyére épült buszpályaudvar helye, vesz-tőhely és börtön, gyár és bevásárlóközpont, legendás vendéglők és divatos gyorsbüfék. Itt még az ostromoknak is utcája van. Mintha e tér lényege volna, hogy újra meg újra letiporják hódító seregek, de a romokon egyből újranyissanak a fogadók és kocsmák, letöröljék a pultot és hömpölyögjön tovább a béke, a járművek és járókelők évszázadok óta meg nem álló folyama. Ennek a sokarcú budai térnek és környékének a történetét mutatja be ez a tanulmánykötet.
„A Széna tér - nevéből is kitűnik - valaha takarmánypiac volt. Áthaladt rajta a negyed nevét adó budai országút. Szőlősgazdák, téglagyári napszámosok, mesteremberek lakták a környék földszintes házait, a kövezetlen utcákon lovak poroszkáltak, a kocsmákban helyi sillertől pirultak az orrok. A 19. századi hangulatot jól érzékelteti a Magyar Újság 1874. június 16-i kis híre: „a budai retel<-utczában az »utolsó fillérhez« czimzett vendéglő tulajdonosnője tegnapelőtt egy Csáka János nevű vendégét úgy megverte, hogy fején ejtett számos seben kívül bal felső karját is eltörte, a markos asszony ellen bűnvádi vizsgálat indíttatott". Margaretha Gärtner négy fiút nevelt, kemény kézzel vezette ura mellett az üzletet, és rutinnal gurigatta a söröshordókat: semmi kétség, hogy a hatóságok előtt meggyőzően indokolta a történteket, mert nem találtam nyomát, hogy megbüntették volna.
„Az Utolsó Fillérhez"az 1850-es évek közepén már biztosan létezett. Idáig gyalogol ugyanis 1857-ben Bajorországból egy 13 éves félárva kiskamasz, hogy pikolónak szegődjön a Retek utca 336-os számú házába mostohaapja sógorához, Georg Gärtnerhez. A magyar vendéglátás-történet egyik legfényesebb csillaga lesz belőle. Úgy hívják: Johann Gundel. A Pesti Hírnök 1865. október 24-i száma a pest-budai németek - köztük Gártnerék - és a magyar nyelv ádáz küzdelmének szép példáival gyönyörködtet: „Magyarország fővárosa Pest egyik legelőkelőbb helyén, az uri utcában, a 6-dik számú ház kapujában ércbetükből kirakva ez ékes felirat olvasható: »Itt mindenféle Nők nemez kalappok feldíszítetnek, Divattizások után tisztíttanak. Az udvar jobra második lépcső, 1-ső emelet.« - E felirattal csak egy budai felirat mérközhetik, mely mintegy másfélév előtt a városmajorral szemközt egyik vendéglőn nagy betűkkel kiírva igy hangzott: »Gasthaus zum letzten Heller« »Vendéglő a letz hellerhó«." 1880-ban erről a Hellerről kapta nevét a Fillér utca, ahhoz társították 1909-ben a Garqst, majd 1937-ben és '41-ben a jómódú lakókkal benépesülő Pengőt és Forintot."
4200 Ft
9786150129440 Vissza