A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Az idegennyelv-ismeret

Jelentés az országos nyelvtudás-felmérés kvantitatív szakaszáról

Az idegennyelv-ismeret
Az idegennyelv-ismeret
Szerző
Szerkesztő

'Szénay Márta: Az idegennyelv-ismeret ' összes példány
Kiadó: Nemzeti Felnőttképzési Intézet
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 99 oldal
Sorozatcím: Felnőttképzési Kutatási Füzetek
Kötetszám: 19
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés: Fekete-fehér ábrákkal illusztrálva.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A nyelvtanulás fő helyszíne a közoktatás. Míg az iskolarendszer keretein belül a 15-44 évesek között mindenki több éven át tanult idegen nyelveket, nyelviskolába vagy magántanárhoz csak minden... Tovább

Előszó

A nyelvtanulás fő helyszíne a közoktatás. Míg az iskolarendszer keretein belül a 15-44 évesek között mindenki több éven át tanult idegen nyelveket, nyelviskolába vagy magántanárhoz csak minden negyedik járt és nem évekig, hanem inkább csak néhány hónapon át.
Míg az általános iskolában mindenki tanult idegen nyelvet, a középfokú oktatásban a nyelvoktatás nem volt általános. A tanulmányaikat szakmunkásképző iskolában vagy szakiskolában folytatók jelentős részének a tanrendjében nem volt nyelvóra, számukra az iskolai nyelvtanulást 14 éves korában befejeződött. A szakközépiskolákba kerülők általában egy, a gimnáziumokba járók két idegen nyelvet tanultak kötelező jelleggel.
A 18-44 évesek 19 százaléka tanult tovább a felsőfokú oktatásban. A diplomával rendelkezők közel háromnegyede tanult idegen nyelvet a felsőfokú oktatás keretei között is.
Paradox módon az iskolarendszeren kívüli nyelvoktatás fő bázisát a diákok képezik, akik az iskolai nyelvoktatással párhuzamosan járnak nyelvi különórákra, többnyire azért, mert az iskolai nyelvoktatás nem elégíti ki az igényeiket. Munka mellett az aktív keresők 14 százaléka tanult idegen nyelveket.
A rendszerváltás az idegen nyelv-tanulás területén a kötelező orosz nyelvtanulás eltörlését és a szabad nyelvválasztás bevezetését jelentette. A változás drasztikusan ment végbe, és szinte egyik évről a másikra a nullához közelire csökkent az orosz nyelvet tanulók száma. Az orosz nyelv helyére az angol vagy német nyelv oktatása került a leggyakrabban. E két nyelv hegemóniája máig jellemzi a nyelvoktatást, és ennek következtében nyelveket beszélők is jóformán csak ebből a két nyelvből találhatók. A hosszú évekig tartó orosztanítás nem eredményezte az orosz nyelv széleskörű elsajátítását. Használható orosz nyelvtudással a vizsgált korosztály idősebbik, 30-on túli felében is csak 2 százalék rendelkezik. Szélesebb körben használható angol nyelvtudással a 15-44 éves népesség 17 százaléka, némettudással 10 százaléka rendelkezik. Más nyelveken a vizsgált korosztály 4 százaléka beszél elfogadható szinten. Vissza

Tartalom

A kutatás főbb megállapításai 7
Helyzetjelentés 7
Főbb tendenciák 8
Attitűdök 9
Nyelvhasználat 10
A nyelvtudás mérése 10
I. A kutatás célkitűzései és módszere 11
II. Nyelvtanulás, nyelvoktatás 13
II.1. Történelmi háttér 13
II.2. Tanult nyelvek száma 15
II.3. Tanult nyelvek 17
II.4. Tanulási formák 18
II.5. Nyelvtanulás az iskolarendszeren belül 19
II.5.1. Közoktatás 19
II.5.2. Nyelvtanulás felsőfokú oktatási intézményekben 23
II.5.3. Hány éven át tanulták az egyes nyelveket? 24
II.6. A fizetős formák szerepe 25
II.6.1. Külön nyelvórák iskolás korban 25
II.6.2. Külön nyelvórák munka mellett 26
II.6.3. Nyelviskolában és magántanárnál tanult nyelvek 27
III. A nyelvoktatás színvonala 29
IV. Nyelviskola-választási szempontok 31
V. Nyelvvizsga 32
VI. Nyelvtudás 39
VI.1. A mérési módszer 39
VI.1.1. Szubjektív nyelvtudás-mérés: önértékelés 39
VI.1.2. Objektív nyelvtudás-mérés: nyelvi szintfelmérő vizsga 49
VI.1.3. A tényleges nyelvtudás becslése az országos reprezentatív mintán 40
VI.2. Nyelvtudás az egyes nyelvi készségterületeken 41
VI.2.1. A szubjektív és objektív tudásszint-mérés összefüggései 44
VI.3. A 15-44 éves népesség tényleges nyelvtudása 48
VI.4. A nyelvtudás és a nyelvvizsga összefüggései 49
VI.5. Angol német és orosz nyelvtudás 51
VI.6. A „kisnyelvek" 54
VI.7. Első, második és harmadik nyelv 55
VI.8. Idegennyelv-tudás az egyes generációkban 57
VI.9. Idegennyelv-tudás és az iskolai végzettség összefüggései 60
VI.10. Nyelvtudás nemek szerint 62
VII. Idegennyelv-használat 63
VIII. A munkahely és az idegen nyelvek 67
IX. Nyelvtanulási attitűdök, motivációk 71
IX.1. Nyelvtanulási háttér 71
IX.2. Nehéz-e a nyelvtanulás? 73
IX.3. Nyelvérzék és szorgalom 74
IX.4. Iskoláskori siker- és kudarcélmények a nyelvtanulásban 75
IX.5. Szeretünk-e nyelvet tanulni? 76
IX.6. Áldozatvállalás a nyelvtudásért 77
IX.7. A nyelvtanulás fontossága 79
IX.8. Motivációk 80
IX.9. Nyelvtanulási attitűdcsoportok 83
X. A nyelvtudás szerepe az életút során 91
XI. Nyelvek arculata 95

Témakörök

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv