A kosaram
0
80%-ig
még
5 db

Tanulmányok a középkori Magyarországi könyvkultúráról

Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Amikor nemzeti könyvtárunk, az Országos Széchényi Könyvtár 1985-ben beköltözött a hajdani királyi palotába, és a korábbinál méltóbb, a mai technikának megfelelőbb elhelyezéshez jutott, nagy... Tovább

Előszó

Amikor nemzeti könyvtárunk, az Országos Széchényi Könyvtár 1985-ben beköltözött a hajdani királyi palotába, és a korábbinál méltóbb, a mai technikának megfelelőbb elhelyezéshez jutott, nagy érdeklődést keltő kiállításon mutatta be kincseinek egy részét: középkori kódexeit. Irodalmi emlékeink szétszóródása miatt az a törekvés, hogy a középkori magyar könyvkultúráról átfogó képet kapjon a látogató, szükségszerűen azzal járt, hogy a külföldön lévő, magyar vonatkozású, vagy teljesen magyar kódexeket is a lehetőséghez képest be kellett mutatni. Nemcsak az országon belüli és a szomszédos államokban lévő nagy könyvtárak bocsátották rendelkezésre féltett darabjaikat, hanem szinte egész Európából befutottak a magyar szellemi múlt becses emlékei. Az itt következő első tanulmány az egész kiállítást értékeli nemzeti kultúránk fejlődése szempontjából. Amikor aztán a kiállítás 1986. februárjában végéhez közeledett, a Könyvtár vezetősége, a Magyar Tudományos Akadémia Középkori Munkabizottsága és "Fragmenta codicum" kutatóhelye ülésszakot rendezett. A könyv, amelyet az olvasó most kezében tart, ennek a szümpoziumnak előadásait tartalmazza abban a sorrendben, ahogyan ott elhangzottak. A mondanivalót nagyrészt az alkalom szülte, és bár mindegyik előadás kapcsolódott a kiállításhoz, nem előre átgondolt, tudományos terv határozta meg őket, hanem inkább hasonlítanak egy kaleidoszkóp tarka együtteséhez. A tanulmányok egy része olyan kódexeket vett vizsgálat alá, amelyek több száz éve először jártak Budán, és részben már régebben ismertek voltak a magyar kutatók előtt, részben most nyílt alkalom behatóbb vizsgálatukra. Vissza

Tartalom

Bevezető 7
A tanulmányok jegyzeteiben szereplő rövidítések 11
Székely György: A középkori Magyarország művelődésének egyes
általános kérdései a kódexek tükrében 21
Tarnai Andor: A Halotti Beszéd retorikája 39
Erdő Péter: Kánonjogi kódexek és töredékek Magyarországon 51
Török József: A 11-12. századi liturgikus kódexek tipológiája 63
Solymosi László: Könyvhasználat a középkor végén (Könyvkölcsönzés a
veszprémi székesegyházi könyvtárban) 77
Veszprémy László: Legkorábbi hazai sacramentariumaink 121
Szendrei Janka: Esztergomi breviárium notatum Prágában 137
Sarbak Gábor: A pálos Liber viridis 155
Holl Béla: Jodocus Clichtoveus Elucidatoriuma és a magyarországi
himnuszköltészet európai recepciója 169
Körmendy Kinga: 15. századi eszmetörténeti kérdések az esztergomi
Főszékesegyházi Könyvtár Ms II. 7. jelzetű kódexében 183
Madas Edit: Adalékok az Érsekújvári-kódex sermóihoz 203
Juhász László: Az "Esztergomi rövid krónika" hitelességének
kérdéséhez (írótinta és pergamenvizsgálatok) 225
Wehli Tünde: A wolfenbütteli zsoltároskönyv könyvfestészeti szempontból 251
Körmendy Kinga: Egy 1432-ből származó imádságoskönyv magyar vonatkozásai 259
Török Gyöngyi: Egy 15. századi imádságoskönyv a hónapképek
és a magyar szent királyok ábrázolásával 273
Érszegi Géza - Szelestei N. László: Fogalmazási mintákat tartalmazó
tankönyv töredékei a 14. század első feléből 297
J. Fodor Adrienne: Az olmützi Janus-kódex 327
Vizkelety András: Ismeretlen forrás árpádházi szentjeink hagiográfiájához 345
Hely- és névmutató 359
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv