A magyar néphit kutatása

Előszó

Részlet a könyvből:
A nép egész életét át meg átszövik a hitbeli képzetek, benne élnek hétköznapjában és ünnepében, gazdálkodásában és szórakozásaiban. Úgy átszövődnek a mindennapi élet reális tényeivel, hogy sokszor különválasztásuk is igen nehéz. Éppen ezért a néphit köre igen tág. Ide tartozónak szoktuk venni a nép tapasztalati tudását, ami főként az időjárásra és gyógyításra terjed ki. Azonban éppen eredetük és realitásuk miatt nem nevezhetők babonának. A hiedelmeknél már az ok és a hozzáfűzött következmény között nincsen semmi reális kapcsolat, véletlen események következményének általánosítása. Ilyen például a 13-as számnak, vagy a pénteki napnak szerencsétlenséget jósló jelentősége. Tartalmukat tekintve ezek is általában időjóslások, gyógyfüvek felhasználására vonatkozó utasítások, gazdasági tennivalókra vonatkozó tanácsok, a családi és közösségi életet babonás fenyegetéssel igazgató rendtartások és illemszabályok. Az alapjuk ezeknek is rendesen valami természeti megfigyelés, gyakrabban azonban bizonyos bibliai vagy esetleg már el is felejtett történelmi, helyi történeti vagy népéleti esemény. Az összefüggés azonban az ok és következmény mögött már nem reális, hanem a véletlen időbeli egymásutániság fűzi össze azokat rendesen valami misztikus okozati kapcsolatba. Az igazi néphit az ember- és természetfeletti erőkre, hatalmakra, lényekre vonatkozik és ezzel szoros összefüggésben állanak a misztikus előkészületekkel és szertartásokkal járó vallásos-varázsló, azaz óvó, gyógyító, rontó és jósló cselekvések vagy nem varázsló, azaz népéleti, családi, történelmi és egyházi emlékszokások. Vissza