| Előszó | 5 |
| Biológialiag fontos monoszacharidok és származékaik | 7 |
| Epimerek | 8 |
| A gyűrűs szerkezet kialakulásának vázlata nyílt C-láncú formából | 8 |
| A szénhidrátok 5 és 6 tagú gyűrűs alapszervezete | 9 |
| (C6) cukrok alfa és ß-struktúrája az anomer (C1) atomon | 9 |
| Az alfa és ß-D glükóz egyensúlyi helyzete vizes oldatban | 10 |
| A glükozidos OH-csoport kitüntetett szerepe | 10 |
| Biológiailag fontos di- és triszacharidok | 11 |
| Biológiailag fontos poliszacharidok | 11 |
| Szacharóz, laktóz, maltóz és cellobióz képlete | 12 |
| A glikogén struktúrájának sematikus ábrázolása | 13 |
| A glikogén szerkezetében található (1-4) és (1-6) glükozidos kötések | 13 |
| A glikogénmolekula hélix-struktúrája | 14 |
| Biológiailag fontos mukopoliszacharidok | 15 |
| A savanyú mukopoliszacharidok kémiai összetétele | 16 |
| A szénhidrát-anyagcsere vázlata | 17 |
| A keményítő emésztése | 18 |
| A vékonybél-mucosa sejtek glükozidázai és az általuk katalizált reakciók | 18 |
| Anaerob glikolízis (Embden-Meyerhof) | 19 |
| A hexokináz-reakció | 20 |
| A glicerinaldehid-3-foszfát-dehidrogenáz (GAPD) rakció mechanizmusa | 22 |
| A hexokináz-reakció | 22 |
| A glicerinaldehid-3-foszfát-dihidrogenáz (GAPD) reakció mechanizmusa | 22 |
| A glikolízis kulcsenzimeinek ,a glükokináznak, a foszfofruktokináznak és a piruvát-kináznak az enzimaktivitás szintjén történő szabályozása | 22 |
| A máj-foszforiláz aktiválási és inaktiválási reakcióinak összefoglalása | 23 |
| Szénhidrátszintézis egyszerű prekurzorokból | 24 |
| Glikogenezis mono- és diszacharidokból | 25 |
| A foszfoenolpirolszőlősav képződése | 26 |
| Co2-fixációs reakciók | 27 |
| A glükóz-6-foszfát anyagcsere csatornák a májban | 27 |
| A vér-glükózszintet berolyásoló tényezők | 28 |
| Az adrenalin vércukorszintet befolyásoló hatása | 29 |
| Tejsav-ciklus (Cori-kör) | 30 |
| A glikogén-szintetáz és a glikogén-foszforiláz aktivitásának szabályozása izom- és májszövetben | 31 |
| A glikolízis ésa glikoneogenezis enzimaktivitásának regulációja | 32 |
| A glükóz aerob és anaerob katabolizmusát kísérő szabadenergiaváltozás | 33 |
| A glikoneogenezisben felhasználható hidrogén extra- és intramitokondriális regenerálódása | 34 |
| Pentózfoszfát-ciklus | 35 |
| Pentózfoszfát-ciklus | 36 |
| Transzketoláz- és transzaldoláz-reakciók | 37 |
| Egy moelkula glükóz-6-foszfát teljes oxidációja CO2-dá ekvivalens NADP+ redukciójával | 38 |
| A glükóz-6-foszfát uronsavon keresztülikatabolizmusa; aszkorbinsavképződés | 39 |
| UDP-glükuronsav képződése | 40 |
| A D-glükuronsav szerepe az intermedier anyagcserében | 42 |
| A glükuronsav-5-epimeráz reakció | 42 |
| A fruktóz anyagcseréje | 43 |
| A galaktóz átalakulása glükózzá. Laktózszintézis | 44 |
| A D-mannóz és az L-fukóz bioszintézise | 45 |
| Az aminocukrok bioszintézite | 46 |
| A neuraminsav bioszintézis | 47 |
| Az UDP-N-acetil-D-glükózamin és a MP-N-acetilneuraminsav bioszintézisének allosztérikus szabályozása | 48 |
| A glükóz-6-foszfát központi szerepe | 48 |
| Szénhirátok, zsírok és aminosavak anyagcsere-kapcsolatai | 49 |
| Mono- és diszacharidok anyagcsere-zavarai | 50 |
| Glikogénanyagcsere-betegségek | 51 |
| A szénhidrátok azonosítása kvalitatív próbák alapján | 52 |
Folytatás Microsoft-tal