| Bevezető | 7 |
| Szénhidrátok | |
| Biológiailag fontos monoszacharidok és származékaik | 11 |
| A D-aldóz sor három, négy, öt és hat szénatomos származékai | 13 |
| A D-ketóz sor három, négy, öt és hat szénatomos származékai | 15 |
| Epimerek | 17 |
| A gyűrűs szerkezet kialakulásának vázlata nyílt C-láncú formából | 17 |
| Az alfa- és béta-glukóz egyensúlyi helyzete vizes oldatban | 19 |
| A glikozidos OH-csoport kitüntetett szerepe | 19 |
| A szénhidrátok 5 és 6 tagú gyűrűs alapszerkezete | 21 |
| (C6) cukrok alfa- és béta-struktúrája az anomer (C1) atomon | 21 |
| A szénhidrátok oxidációja | 23 |
| Biológiailag fontos di- és triszacharidok | 25 |
| Biológiailag fontos poliszacharidok | 25 |
| A szacharóz, a laktóz, a maltóz és a cellubióz képlete | 27 |
| A glikogén szerkezete | 29 |
| A keményítő szerkezete | 31 |
| Biológiailag fontos mukopoliszacharidok | 33 |
| A savanyú mukopoliszacharidok kémiai összetétele | 35 |
| A keményítő emésztése | 37 |
| A vékonybélmucosa sejtjeinek glikozidázai és az általuk katalizált reakciók | 37 |
| A felnőtt szervezet szénhidrátraktára | 39 |
| A glikogén intracelluláris lebontása | 39 |
| Anaerob glikolízis (Embden-Meyerhof) | 41 |
| A hexokináz-reakció | 45 |
| A glicerinaldehid-3-foszfát-dehidrogenáz (GAPD) reakció mechanizmusa | 45 |
| A szénhidrát-anyagcsere vázlata | 47 |
| A glikolízis egyes reakciólépései | 49 |
| A glikolízis során felhasznált és képződött ATP | 49 |
| A glikolízis kulcsenzimeinek, a glukokináznak, a foszforfruktokináznak és a piruvát-kináznak az enzimaktivitás szintjén történő szabályozása | 51 |
| A szénhidrátok metabolizmusának fő útjai | 53 |
| A máj-foszforiláz aktiválási és indutiválási reakcióinak összefoglalása | 55 |
| Szénhidrátszintézis egyszerű prekurzorokból | 57 |
| Glikogenezis mono- és diszacharidokból | 59 |
| A glukóz-6-foszfát anyagcsere csatornák a májban | 61 |
| A foszfoenolpirolszőlősav képződése | 63 |
| CO2-fixációs reakciók | 63 |
| Glukogenezis a májban | 65 |
| Tejsav-ciklus (Cori-kör) | 67 |
| A vér glukózszintjét befolyásoló tényezők | 69 |
| Az adrenalin vércukorszintet befolyásoló hatása | 71 |
| A glikogén-szintetáz és a glikogén-foszforiláz aktivitásának szabályozása izom- és májszövetben | 73 |
| A glikolízis és a glikoneogenezis enzimaktivitásának regulációja | 75 |
| A glukóz aerob és anaerob katabolizmusát kísérő szabadenergiaváltozás | 77 |
| A glikoneogenezisben felhasználható hidrogén extra- és intramitokondriális regenerálódása | 77 |
| Pentózfoszfát-ciklus | 79 |
| Pentózfoszfát-ciklus | 81 |
| Transzketoláz- és transzaldoláz-reakciók | 83 |
| Egy molekula glukóz-6-foszfát teljes oxidációja CO2-dá ekvivalens NADP+ redukciójával | 85 |
| A glukóz-6-foszfát uronsavon keresztüli katabolizmusa; aszkorbinképződés | 87 |
| UDP-glukuronsav képződése | 89 |
| A D-glukuronsav szerepe az intermedier anyagcserében | 93 |
| A glukuronsav-5-epimeráz reakció | 93 |
| A fruktóz anyagcseréje | 95 |
| A galaktóz átalakulása glukózzá. Laktózszintézis | 97 |
| A D-mannóz és az L-fukóz bioszintézise | 99 |
| Az aminocukrok bioszintézise | 101 |
| A neuraminsav bioszintézise | 103 |
| Az UDP-N-acetil-D-glukózamin és a CMP-N-acetilneuraminsav bioszintézisének allosztérikus szabályozása | 105 |
| A glukóz-6-foszfát központi szerepe | 105 |
| Szénhidrátok, zsírok és aminosavak anyagcsere-kapcsolatai | 107 |
| Mono- és diszacharidok anyagcserezavarai | 109 |
| Glikogénanyagcsere-betegségek | 111 |
| A szénhidrátok azonosítása kvalitatív próbák alapján | 113 |
| Lipidek | |
| Lipid-nómenklatúra | 117 |
| Lipid-nómenklatúra | 119 |
| A glicerin és zsírsavészterei | 121 |
| Palmitinsav, olajsav | 123 |
| Foszfatidsav | 125 |
| A glicerinfoszfatidok poláros vége | 127 |
| Plazmalogén | 129 |
| Kardiolipin | 131 |
| Szfingozin, dihidroszfingozin, ceramid | 133 |
| Az izoprén-egység és kapcsolódási módjai | 135 |
| A szteránváz konformációi | 137 |
| A szteránváz számozása. Koleszterin, lanoszterin | 139 |
| Epesavak | 141 |
| Szteroid hormonok | 143 |
| A szteránvázas hormonok jellegzetes csoportjai | 145 |
| Szteroid hormonok | 145 |
| Szteroidhormon-származékok | 147 |
| A kortizol és néhány fontosabb származéka | 149 |
| Izoprénszármazékok (A-vitamin) | 153 |
| A prosztánsav és néhány biológiailag aktív származéka | 155 |
| A PGA, PGB, PGE és PGF prosztaglanidok közötti különbségek | 157 |
| A lipoproteinek és főbb jellemző tulajdonságaik | 159 |
| A lipoproteinek százalékos összetétele | 161 |
| A lipoproteinek fehérjerészének heterogenitása | 163 |
| A lipoproteinek elektroforetikus mobilitása | 165 |
| A lipoproteinek szintézise és szerepe az anyagcserében | 167 |
| Humán plazma lipidtartalma | 169 |
| Az alimentárisan felvett lipidek sorsa a depóig, illetve a katabolizmusig | 171 |
| A triglicerid lebontásának szakaszai | 173 |
| A különböző foszfolipázok (A1; A2; C) hatáshelye | 173 |
| Eltérés az általánosan előforduló és közepes hosszúságú zsírsavat tartalmazó trigliceridek felszívódásában | 175 |
| Lecitin-katabolizmus | 177 |
| A koleszterinabszorpció és -szelekció főbb szakaszai | 179 |
| Az intracelluláris lipáz aktiválása | 181 |
| Az adipocita szerepe a szénhidrát-lipid átalakulásban | 181 |
| Az adipocitában fontosabb intermedier anyagcsere vázlata | 183 |
| Lipidtranszport a vérplazmában | 185 |
| A lipidtranszport főbb szakaszai | 187 |
| A zsíranyagcserében jelentősebb szervek funkciója és kapcsolataik | 189 |
| Lipidanyagcsere a májban | 191 |
| A lipidanyagcsere szervek közötti összefüggései | 193 |
| A zsírsav-oxidáció sejten belüli lokalizációja és a karnitin karrier szerepe | 195 |
| Acilkarnitin képződése | 197 |
| A zsírsavak béta-oxidációja | 199 |
| A zsírsav-oxidáció reakciói | 201 |
| A páros C-atomszámú zsírsavak oxidációjának vázlata | 203 |
| A linolsav oxidációja | 205 |
| Zsírsav béta-oxidációja és energetikája | 207 |
| A CO2-fixáció szerepe a páratlan C-atomszámú zsírsavak oxidációjában | 209 |
| Az acetil-CoA szerepe a lipidek bioszintézisében | 211 |
| A neutrális zsírok szintézise | 213 |
| A neutrális zsír és a lecitin szintézisének vázlata | 215 |
| Zsírsav-szintetáz komplex | 217 |
| Az ACP vázlatos szerkezete | 217 |
| A zsírsavszintézis lépései | 219 |
| A foszfatidsav szerepe a foszfatidok szintézisében | 221 |
| A ceramid prekurzor szerepe | 223 |
| Mevalonsav képződése | 225 |
| Ketontest-bioszintézis | 227 |
| A hidroximetil-glutaril-SCoA-ból képződő fontosabb vegyületek | 227 |
| A ketontest-képződésben jelentős szervek közötti kapcsolat | 229 |
| Ketontestek közötti jelentősebb reakciók | 229 |
| A koleszterin bioszintézise | 231 |
| A koleszterinszintézis szabályozása a májban | 237 |
| A koleszterin átalakításában és kiválasztásában részt vevő fontosabb szervek | 239 |
| A koleszterin-anyagcserében jelentősebb szervek; koleszterintranszport | 241 |
| Epesavak képződése koleszterinből | 243 |
| Epesavképződés és enterohepatikus körforgás | 249 |
| A D3-vitamin képződése, anyagcseréje | 251 |
| Az androgének és ösztrogének bioszintézise | 254 |
| A progeszteronváz szerepe különböző funkciójú szteroidok képződésében | 257 |
| Béta-karotin-retinol átalakulása | 259 |
| Az A-vitamin és a rodopszin-ciklus a látás biokémiájában | 261 |
| Az A-vitamin szerepe a látás mechanizmusában | 263 |
| Prosztaglandin-szintézis | 265 |
| A lipidanyagcsere zavarai | 267 |
| A lipoproteinek százalékos összetétele | 269 |
| A lipidanyagcsere szabályozása és kapcsolata más vegyületekből képződött intermedierekkel | 271 |
| A lipaemiák osztályozása és jellemzése | 272 |
Folytatás Microsoft-tal