Szent Ágoston De Civitate Dei művének méltatása

Előszó

Egy régi, sokat vitatott műnek lényegi elemeiről kíván elszámolni a jelen tanulmány. Ez a mű Szent Ágostonnak De civitate Dei című, Kr. u. 413 és 426 között megírt munkája. Jelentőségét - igen jól tudjuk - manapság sokan tekintik problematikusnak. Részben azért, mert a benne foglalt megállapítások számos esetben halott kategóriákhoz fűződnek. Részben pedig azért, mert ez a mű nem méltányolja a modern tudományosságnak azt az igényét, hogy benne az alapfelfogás immanens természetű s laikus szellemű legyen. (V. ö. pl. 1 ueter: Geschichte der neueren Historiographie, München- Berlin, 1911. passim.)
Akik azonban az ideák jelentőségét a kultúrfejlődés minden fokán értékelni képesek s a létkérdés boncolgatásánál a transscendens jelenségekkel is számolni kívánnak, ma is eleven érdeklődéssel kísérik Szent Ágoston szellemének szárnycsapásait. Becsülik benne a nyugati theológia megalapítóját és úttörőjét (v. ö. P. Batiffol: Le catholicisme de S. Augustin, Paris, 1920. 3.-éd. p. 73 ; Rickaby, S. J.: St. Augustines City of God, London, 1925. p. 5.) ; a maga korában világszerte ünnepelt lelki nagyságot (In orbe celebraris ... S. Hieronymus, Ep. 141.), akinél az apostolok után közvetlen időrendben alig volt valakinek nagyobb tekintélye (G. Boissier: Le fin du paganisme, Paris, 1891. II. 357.) ; akiről egyesek ma is, mint a legnagyobb egyházdoktorról emlékeznek meg, aki csak valaha élt (v. ö. J. Tixeront: Histoire des dogmes dans l'antiquité chétienne, Paris, 1924. II. 354. ; Dr. Otto Willmann: Geschichte des Idealismus, Braunschweig, 1907. II. Aufl. II. 236.). Vissza