| Előszó | 7 |
| A kérdés | 15 |
| Álprobléma, vagy korunk reális főproblémája? | 15 |
| Néhány lehetséges, de elvetett lehatárolás | 16 |
| Új, illetve újrafogalmazott axiómák szükségessége | 17 |
| A kiinduló kérdésfeltevés tartalmában rejlő gyanús hipotézis | 18 |
| A kérdésfeltevés módjában rejlő gyanús reformista szándék | 19 |
| A kérdőjeltömeg lehetséges haszna | 19 |
| A válaszok konkrét módja | 20 |
| A politika szent tehenei | 20 |
| A szent tehenek, mint axióma pótszerek | 21 |
| A szent tehenek, mint a politikai immanens elemei | 22 |
| Az osztályozás kritériuma a hullahegy nagysága | 22 |
| A korlátlan szuverenitás | 24 |
| Az állami politika és a szuverenitás | 24 |
| A "szuverén" hatalom szereplői: az uralmon levő emberek és az uralkodás rendszere | 25 |
| Miért nincs valójában is szuverenitás? | 26 |
| ENSZ, világállam utópia, vagy új nemzetközi politikai rendszer? | 26 |
| Miért aktuális hazai politikai kérdés az új világpolitikai rendszer kialakulásának lehetősége? | 28 |
| Mi fogja az állami szuverenitást, illetve a "szuverén" államok puszta föderációját felváltani és hogyan? | 29 |
| Miért nem számolta fel az állami szuverenitást a szocialista forradalom? | 30 |
| Mire jó a kemencepolitika? | 31 |
| Fenntartható-e továbbra is, "több országra" is az "egy ország" érvvel elfogadott nemzetközi politikai rendszer? | 32 |
| "Ráolvasás" a konkrét mai tetteket, a döntéseket nem igénylően távoli jövővel | 33 |
| A mai "ráolvasó" politikát is csak az új rendszer lehetőségeinek vagy lehetetlenségeinek tisztázása igazolhatja | 34 |
| Milyen "érvek" szólnak az új politikai rendszer kialakíthatósága ellen | 35 |
| Milyen esetben lehetnének, illetve hol lehetnek az "érvek" az adott kérdés vizsgálatában is használhatók? | 36 |
| Az ellenérvek és erőlködések közül a legabszurdabb a (korlátlan) szuverenitás | 36 |
| Egyetlen hatalom sem válhat szuverén világhatalommá | 37 |
| A korlátozott jogú hatalmi centrumok és a szuverenitás ellentéte | 38 |
| Reálisa elérhető-e a korlátozott hatalmi rendszer? | 39 |
| Nem minden "humanizmus" ami lelkesen cinikus | 40 |
| Harc és szolidaritás | 41 |
| A szuverenitás védelme, vagy dinamikusan terjeszkedő politika? | 42 |
| A szuverenitás jogcím a legyőzöttek öncélú sanyargatásához | 42 |
| A felszabadító harcok dinamizmusa | 43 |
| Dinamizmus és haladás | 43 |
| Miért tagadható önmagában, a nemzeti voltától elvonatkoztatva is a szuverenitás? | 44 |
| Miért nem megoldás a jelenlegi békeharc? | 44 |
| Miért nem izgatja eléggé a politikusokat a jelenlegi politikai rendszer fenntartása esetén előbb-utóbb biztosan várható atomhalál? | 45 |
| A legnagyobb tudósok legnagyobb "tévedése" | 46 |
| Végső győzelem, koegzisztencia, kölcsönös veszélyeztetettség? | 47 |
| A koegzisztencia mint a téves válaszok közötti legkisebb rossz | 48 |
| A tökéletes, illetve zavartalanul öntökéletesedő versenyrendszer abszurditása | 48 |
| A "teljes győzelem" és a mások szuverenitását korlátozó korlátlan szuverenitás | 50 |
| Miért kell a szuverenitáshit megingatásával kezdeni az új politikai rendszer lehetőségeinek vizsgálatát? | 51 |
| A szuverenitáshit megingatásának konkrét célja | 52 |
| A korlátlan szuverenitás ellentézise | 53 |
| Mi válthatja fel a szuverenitást és hogyan? | 56 |
| A politikai reform legfontosabb előfeltétele | 57 |
| A nemzet | 59 |
| A szuverenitás és a nemzet, vagy a nemzet helyett valami más | 59 |
| A nemzeti tautológia | 60 |
| Amikor a nemzetté szerveződés még haladó volt | 62 |
| Megszűnik a nemzetek főszerepe a gazdaságban és a politikában | 63 |
| A kultúrális szerep a hatalmi szerep csökkenésével nő | 63 |
| Kapard meg az internacionalista hazafiságot meg a nyugati kozmopolitizmust, és kibújik a nacionalizmus | 65 |
| Csak nacionalista internacionalizmus és kozmoplitizmus van | 66 |
| A nemzeti érdekek "alárendeltségének" elmélete és a nacionalizmus mindenekfölé rendelésének gyakorlata | 67 |
| Anarchizmus vagy reálpolitika? | 68 |
| A nemzeti kötőanyag alkalmassága és alkalmatlansága | 69 |
| A nemzetinél jóval bővebb körből kiválasztódó nemzetközi szervezeti kombinációk lehetőség | 71 |
| Szervezethez igazodó célok vagy célszerű szervezet? | 72 |
| Ember és (politikai) rendszer | 73 |
| Cui prodest? | 75 |
| A nemzetek közötti gazdasági különbségek és műszaki-gazdasági világverseny | 76 |
| A nemzeti államok különleges örökölt képessége | 78 |
| A kisebb fejlődési kényszer | 80 |
| A fejlődési kényszer csökkentésében való érdekeltség | 81 |
| Csak egy gyors és teljes átállás lehet válságmentes | 82 |
| Jelenleg megoldhatatlan és mégis elkerülhetetlen feladatok | 83 |
| Nem egymástól, hanem egy másik politikától függ a megoldás | 84 |
| Egyoldalú leszerelés, vagy sokkal hatékonyabb gazdasági felfegyverkezés? | 85 |
| Nem hátrálás, hanem előretörés! | 86 |
| Defenzíva, vagy nemzetközi tőke- és munkaerőpiac | 87 |
| Az elmaradott területek támogatása bűntény | 89 |
| Minden támogatás a legjobban a támogatottnak árt | 90 |
| Nem azért nő a fa, mert több veréb ül rajta! | 92 |
| Ki lovagolja meg a nemzetközi tőke- és munkaerőpiac megnyitásának lehetőségét? | 93 |
| Egyetemes emberi és hatalmi érdek, de elsősorban a fejletlenebbeké | 95 |
| Nemzeti gloire, vagy gazdasági fejlődés? | 97 |
| Tamtam, vagy trójai faló? | 98 |
| És mi lesz a nemzettel? | 99 |
| Nemzeti gettó, vagy nemzetközi birodalmak? | 100 |
| Kettős hatalom, önálló nemzetközi érdek | 102 |
| Multinacionális, szupranacionális, extranacionális, transznacionális vagy internacionális szervezetekből álló világ? | 105 |
| Három létező koncepció és a lehetséges negyedik | 107 |
| A második koncepció és a második hatalmi rendszer részletezése | 108 |
| Kihagyott új helyzet, idillikus kép, vagy túlzott riadalom? | 110 |
| A harmadik: a világkonszernek nemzeti kriptáján alapuló szocialista alternatíva | 114 |
| Ami van, az nem lehet elavult? | 115 |
| Reálpolitika vagy önámítás? | 116 |
| Az emberi-társadalmi-szociális dimenziók | 118 |
| Ha érzelmileg nem is, de tudományosan feladható a nemzeti vallás | 119 |
| A nemzeti szocializmus-kommunizmus | 121 |
| A keresett új politikai rendszer az imperializmus legfelső foka? | 123 |
| Igazságkeresés reakciós nemzeti módszerekkel | 124 |
| A nemzeti függetlenség szalmaszála vissza is húzhat | 127 |
| Az állam | 130 |
| Állam és nemzeti szuverenitás | 130 |
| Az állam elhalása és életben maradása | 133 |
| Az önigazgatás és a közvetlen néphatalom (proletárdiktatúra) lehetetlensége | 134 |
| A totális állami káosz fenntartása a kapitalizmus, a szocializmus-kommunizmus és az összes egyéb izmusok közös anarchizmusa | 137 |
| Az eddiginél is közvetlenebb demokrációval ellenőrzött specializált politikai szakirányítás vagy közvetlen demokrácia? | 140 |
| Az elidegenedés elleni harc áldozata a szocializmus | 145 |
| A totális elidegenedés | 146 |
| A totális tervgazdálkodás anarchiájának fő oka | 148 |
| A totális állam tervgazdálkodás egyéb okai | 149 |
| A piac, vagy a legfontosabb piacfázis hiánya a gazdasági válságok oka? | 150 |
| A piac körének szűkítése | 152 |
| Liska Tibor: Szent barmunk - A politikai rendszer (megjelenés alatt) | 155 |