Szent Cyprianus művei

Előszó

Annak ellenére, hogy Szent Cyprianus karthágói püspök nem tekinthető kora legnagyobb teológusának, mégis ő a 3. század egyik legjelentősebb személyisége, akinek neve összeforrt az "episcopus catholicus" fogalmával. A római "gravitas" és "auctoritas" képviselője volt, akinek hatóköre messze túlterjedt székvárosán, kapcsolatban állt Firmilianosz kappadokiai püspökkel, de ugyanúgy Gallia és Hispánia püspökeivel is. Vértanúhalála még csak növelte személyiségének kisugárzását, még nagyobb tekintélyt és súlyt adott életművének. Alakja szinte jellé magasztosult nemcsak a sok viszályt megélt karthágói egyház, hanem a római előtt is, aminek tanúja a római misekánon, amely mindmáig Cornelius pápa mellett említi a karthágói "papa"-t. A későbbi vértanúaktákban és szenvedéstörténetekben Cyprianus fogadja a mennyei paradicsomba érkező üdvözült vértanúk lelkeit. A 4. századtól kezdve tiszteletére emelt bazilikák sora tanúsítja a személye iránt megnyilvánuló és növekvő tiszteletet.
A karthágói püspök írásai mindig többet jelentettek puszta történeti forrásoknál mindazok ellenére, hogy szinte soha nem bocsátkozik elvont teológiai fejtegetésekbe. Minden művét rendkívüli erkölcsi felelősségtudat, mélyen vallásos szellem hatja át. Nagy hatással volt a keresztény lelkiség fejlődésére, számos írásának részlete bekerült a Breviarium Romanum olvasmányaiba. Cyprianus az összekötő láncszem Tertullianus és Szent Ágoston között, és megállapíthatjuk, hogy az említett szerzők művei alapján részletes képet alkothatunk a karthágói egyház életéről a 3-4. században.
Cyprianus írásait nemcsak a keresztények, hanem a pogányok is szívesen olvasták, ami irodalmi értékének elismeréséről tanúskodik. ennek köszönhetően műveinek kéziratos hagyományozása páratlanul gazdag: népszerű maradt a középkorban, sokra tartották a humanisták is. Vissza