Szent Erzsébet tisztelete

Előszó

Fénylő csillag tűnt fel az égen 800 évvel ezelőtt azon az estén, amelyen éppen nagyszabású dalnokverseny volt Wartburg várában. Mindenki felfigyelt a rendkívüli égi jelre. A vár ura, Hermann gróf, Türingia tartományának fejedelme tüstént hívatta az est díszvendégét, a Magyar Királyság tudós csillagászát, aki a dalnokverseny bírája volt, és kérte, tudassa velük a csillag jelentését. Klingsor feltekintett az égre, és így szólt: „Ebben órában a Magyarok nagy királyának gyermeke születik. Leány, akinek Erzsébet lesz a neve, és szent lesz! E tartomány fejedelmének fiához adják feleségül. Az egész föld áldani foga jóságáért, különösen ez a föld" - jegyezte fel több XIII. századi krónika, így Dietrich von Apolda, a türingiai származású domonkos szerzetes, aki 1289-ben írta életrajzát Erzsébetről. Ez a leány, akinek születését égi jel adta hírül, a nagy tekintélyű magyar király, II. András és felesége Gertrúd, merániai hercegnő gyermeke, a máig élő hagyomány szerint, Sárospatakon látta meg a világot. Ezt megerősítette Laskai Osvát ferences tartományfőnök 1497-ben kiadott beszéde Szent Erzsébetről. Minden jogunk megvan tehát arra, hogy Sárospatakon megkülönböztetett tisztelettel ünnepeljük Erzsébet születésének 800 éves jubileumát. Ebből az alkalomból a Magyar Nemzeti Múzeum sárospataki Rákóczi Múzeuma emlékkiállítást rendez. A hazai múzeumok, gyűjtemények és könyvtárak anyagából válogatva, a tárlat Erzsébet asszony közel 800 éves folyamatos tiszteletét mutatja be, a XIII. századtól a XX. század elejéig. A XX. századi és a kortárs képzőművészeti alkotások, amelyek Szent Erzsébet egyéniségét jelenítik meg, külön kiállításon láthatók ebben az évben, ugyancsak Sárospatakon. Vissza