"Szent ez a föld..."

Néprajzi írások az Alföldről

Szerkesztő

Fotózta

Szeged

'Barna Gábor: "Szent ez a föld..." ' összes példány

Kiadó:	Néprajzi Tanszék
Kiadás helye:	Szeged
Kiadás éve:	2005
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	236 oldal
Sorozatcím:	Táj és népi kultúra
Kötetszám:	5
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:	963-482-727-6
Megjegyzés:	Fekete-fehér fotókkal, reprodukciókkal illusztrálva.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

"Szent ez a föld, amelyen állunk. Imádság és verejték érleli." Ez a Bálint Sándor Breviáriumából származó gondolat, könyvünk mottója, jelzi: a máig élő bencés gondolat, ora et labora, tette és teszi kultúrtájjá ezt a vidéket.
Bálint Sándor munkásságnak egyik nagy területét a Szeged-kutatás, a szegedi nagytáj, az Alföld-kutatás jelentette. Szervezett formája az 1940-es évek végétől nem létezik. Az elmúlt évtizedek pedig bizonyították, hogy az itt végbemenő folyamatok meghatározóak az ország egésze szempontjából, s általában a kulturális folyamatok tekintetében is. A természettudományi és gazdasági vizsgálatok mellett ismét érdemes volna tehát elindítani a társadalomtudományi, közöttük a néprajzi/antropológiai kutatásokat is. Csak sokszempontú tudományközi elemzések segítségével lehetne értelmezni az elmúlt évtizedek és a jelen társadalmi, kulturális folyamatait. Bálint Sándor Alföld-kutató elképzelései ösztönzést adhatnak erre. S talán ismét megszerveződhet egy alföldi tudományos... Tovább

Tartalom

Bálint Sándor és az Alföldkutatás	11
Bálint Sándor: "Szent ez a föld..."	13
Barna Gábor: Bálint Sándor és az Alföld-kutatás	15
Fodor Ferenc: "A hála nem emberi tulajdonság..."	25
A szegedi nagytáj	31
Szabó József: Bálint Sándor és a nyelvtudomány	33
Juhász Antal: Szegedi nyomában a Homokhátságon	40
Mód László: A szegedi pásztorok összeírása 1854-ből	53
Simon András: "Ilyen dógos nép, mint Jázován, tán nincs is..." A gazdálkodás és életmód változása egy bánsági faluban a 20. században	58
Klamár Zoltán: Szegedi paprika - horgosi paprika. Táji kapcsolatok és körzetek kialakulása, termesztés	69
Rostás Mónika: A kékfestés mintakincse	76
Vallás, tér, társadalom	83
Bárth Dániel: Szent Ágota kenyere	85
Tóth Ferenc: A makói Havi Boldogasszony-kép eredetéről	94
Papp Bernadette: A magyarországi németnyelvű vallásos ponyvák tematikai csoportjai	99
Bihar Mária - Lendvai Kepe Zoltán: Gáspárék keresztje, Bukóczi Jézuskája	112
Guba Szilvia: A szakrális környezet tárgyai egy mezőkövesdi háztartásban	117
Szűcs Judit: A böjt és a húsvét a csongrádi népéletben. Emlékeim Bálint Sándorról	126
Ferkov Jakab: Egy szabadkai imakönyv Lendva-vidéki emlékekkel	133
Kulik Melinda: "Porba hullok Uram Oltárod előtt." Az endrődi Oltáregylet	142
Gleszer Norbert: Kvitli	146
A sokarcú alföldi kultúra	159
Polner Zoltán: A teknyőkaparó mint jelenség	161
Korkes Zsuzsa: Ráolvasások a Kiskunság déli részén	167
Kakuk Mátyás: A tűz-víz-(lélek) hármas istenségének szerepe a szóalkotásban és a rítusokban	176
Szűcs Norbert: A halállal kapcsolatos szokások az apátfalvi cigányok körében	188
N. Szabó Magdolna: Fejfák a hajdúnánási temetőkben	198
Pusztai Bertalan: Találékonyság a túlélésért. Turizmus és megalkotott hagyományok	208
Nagy Terézia: Szeged és belvárosának mentális térképe	215
Vass Erika: Bánsági portyázások. A szegedi néprajzi tanszék máriaradnai kutatása	222
Szerkesztői utószó	231
A kötet szerzői	232