Szent László leánya és a bizánci Pantokrator-monostor

Előszó

E kis munka, bár a Konstantinápolyi Magyar Tudományos Intézet Közleményei között jelenik meg s az új életre ébredő intézet régi munkatervébe kapcsolódik bele, nem az intézet falai között s nem is Konstantinápoly ragyogó, kék ege alatt készült. Első gondolata és terve a messze Északon keletkezett, amikor orosz földön 1917-ben - ugyanakkor, amikor az intézet működését Délen megkezdte - kezembe került a Pantokrator-monostor alapítólevelének Dmitrievskij-féle szövegkiadása. Azóta évek teltek el s e tanulmányban testet öltött az a vágyódás, amely a fehér Észak hómezőin ébredt a napfényben úszó Bizánc színes, déli világa iránt. Hogy e régi terv megvalósulhatott, Hekler Antal egyetemi tanár úrnak köszönhetem, aki a munka sajtó alá rendezésére buzdított s annak megjelenését lehetővé tette. A jelenlegi nehéz viszonyok közölt a helybeli könyvtárakban a felhasznált anyaghoz nem tudtam teljes mértékben hozzájutni s ezért kedves kötelességemnek tartom, hogy köszönetemet fejezzem ki mindazoknak, akik ebben az irányban segítségemre voltak: így elsősorban Ed. Kurtz rigai egyetemi tanár úrnak, aki idevonatkozó útbaigazításait és észrevételeit lekötelező szívességgel közölte velem, továbbá Gragger Róbert berlini egyetemi tanár úrnak, aki a rám nézve hozzáférhetetlen forrásműveket s így a Dmitrievskij-féle kiadást is készséggel bocsátotta rendelkezésemre, N. és A. Christopulos uraknak (Athén), akik egyes újgörög kiadványok szövegeinek másolatát szívesek voltak megküldeni. A kiadott szövegek alapjául szolgáló kéziratok megfelelő helyeit fotográfiai másolatokban tanulmányoztam. Ezek közül az athéni kéziratok fotográfiáit Ch. Simopulos, budapesti görög kir. követ úr szíves közbenjárása folytán Th. Bolides úr, az athéni Nemzeti Könyvtár kéziratosztályának őre bocsátotta rendelkezésemre, az oxfordiak megszerzését pedig részben Schmidt Márton igazgató úr és F. A. Philbrick úr (Oxford) buzgó fáradozásának köszönhetem... Vissza