Európai alkotmány- és parlamentarizmustörténet 1945-2005

Tartalom

ELŐSZÓ 13
Bevezetés • A TÖRTÉNELEM, ÖSSZEHASONLÍTÓ ALKOTMÁNYJOG ÉS POLITIKATUDOMÁNY HATÁRÁN 15
Az alkotmány- és parlamentarizmustörténet mint szaktörténelem 16
Összehasonlító alkotmányjog 21
Politikatudomány és alkotmánytan - különbségek és hasonlóságok 25
A kötetről 28
I. rész
A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚTÓL A HIDEGHÁBORÚIG
I. fejezet • A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ KÖVETKEZMÉNYEI
ÉS HATÁSAI AZ EURÓPAI ÁLLAMOK KÖZJOGI RENDSZEREIRE 33
1. Államutódlás és a határok változása a háború után 33
2. A háborús pusztítások következményei 36
3. A háborús bűnök és a nácitlanítás politikája 38
4. A nagyhatalmi politika hatásai 43
II. fejezet • NYUGAT-EURÓPA ALKOTMÁNYFEJLŐDÉSE AZ 1945-ÖT KÖVETŐ ÉVEKBEN 49
1. Nyugat-Európa közjogtörténetének fő vonásai 49
2. Továbbélő demokráciák és politikai-közjogi rendszerváltások 51
Nagy-Britannia 52
A Benelux és a skandináv modell: demokráciából demokráciába 59
A Negyedik Köztársaság kialakulása Franciaországban 72
A német egység megszűnése és a bonni köztársaság létrejötte 86
A fasiszta korporativizmustól az alkotmányos államig: Olaszország és Ausztria alkotmányfejlődése 96
Dél-Európa alkotmánytörténete, 1945-1950 109
III. fejezet • KELET- ÉS KÖZÉP-EURÓPA: A NÉPI DEMOKRÁCIÁK KIALAKULÁSA ÉS ALKOTMÁNYOS RENDSZERE 114
1. A népi demokráciák kialakulása 114
2. A kommunista hatalmi monopólium kialakítása és megerősödése közép-európában 117
Kelet-Németország 119
Lengyelország 121
Csehszlovákia 122
Magyarország 124
3. A balkán szovjetizálása 126
4. A szovjetunió ÉS tagköztársaságainak alkotmányfejlődése az 1945 utáni években 129
A szovjet államjog alapjai az 1940-es évek második felében 129
A tagköztársaságok alkotmányjoga 137
5. A kommunista alkotmányok első generációja és a népi demokráciák alkotmányos rendszereinek közös vonásai 141
II. rész
EURÓPA ALKOTMÁNYTÖRTÉNETE AZ 1950-ES ÉVEKTŐL
A KOMMUNIZMUS BUKÁSÁIG
I. fejezet • 1950-1989: EURÓPA ALKOTMÁNYFEJLŐDÉSE A
HIDEGHÁBORÚ KORSZAKÁBAN 153
1. A nyugat-európai alkotmányosság az ötvenes években 153
2. A kommunista alkotmányosság az ötvenes és hatvanas években 160
3. Változások a hatvanas évektől a kommunizmus bukásáig 162
II. fejezet • NYUGAT-EURÓPA 169
1. Nagy-Britannia és írország 169
Konzervatívok-Labour 4:3 - a brit politikai váltógazdálkodás működése, 1950-1970 169
Észak-Írország, devolúció, EGK-csatlakozás... és a Thatcher-kormányzás: alkotmányos problémák 1970 után 176
Írország alkotmánytörténete a második világháború után 184
2. Franciaország 191
A Negyedik Köztársaság bukása 191
Az 1958. évi alkotmány - az Ötödik Köztársaság születése 193
Az Ötödik Köztársaság alkotmányos gyakorlata: az 1958. évi alkotmány működése 198
A francia Alkotmánytanács joggyakorlata 214
3. A német szövetségi köztársaság 218
Az NSZK alkotmánytörténete az Adenauer-korszakban, 1949-1963 218
A kormányzás Adenauer után 228
A Szövetségi Alkotmánybíróság működése 240
Az alkotmányos jogok helyzete és a német alapjogi bíráskodás 248
4. Olaszország 255
Az Első Köztársaság kormányzása, 1948-1990 255
A központi kormányzat ellensúlyai és az alkotmánybíráskodás Olaszországban 266
5. A skandináv országok alkotmányfejlődése 272
Továbbélő, megújuló és új alkotmányok 274
A skandináv országok pártrendszerei 278
Végrehajtó hatalom és kormányzás az észak-európai államokban 281
A választási rendszerek és a parlamenti jog fejlődése 294
Egyéb alkotmányos intézmények és alkotmánygaranciák 303
6. Parlamentarizmus a Benelux államokban 305
Belgium 305
Hollandia 314
Luxemburg 320
7. Ausztria és svájc 323
A kormányzás története Ausztriában 323
Az osztrák alkotmányos intézmények 1945 után 329
Közvetlen demokrácia és kollegiális kormányforma: Svájc 333
8. az európai törpeállamok és különleges jogállású területek 337
Az európai miniállamok (Andorra, Liechtenstein, Málta, Monaco, San Marino és a Vatikán) 337
Különleges státusú entitások 345
III. fejezet • A DÉL-EURÓPAI DIKTATÚRÁK ÉS A DEMOKRATIKUS
ÁTMENETEK ALKOTMÁNYTÖRTÉNETE: GÖRÖGORSZÁG,
PORTUGÁLIA ÉS SPANYOLORSZÁG, TÖRÖKORSZÁG ÉS CIPRUS 348
1. A demokráciától a katonai diktatúráig, és vissza: Görögország
alkotmányfejlődése az 1952-es alkotmánytól az -EGKtagságig 349
2. A szegfűs forradalom és az 1976. évi alkotmány portugáliában 356
3. A Franco-rezsimtől a demokratikus átmeneten át az alkotmányos demokráciáig: Spanyolország 360
Spanyolország alkotmánytörténete a Franco-rezsim bukásáig 360
A demokratikus átmenet és az 1978. évi alkotmány 364
4. Az európai perifériák államai: Törökország és ciprus 373
IV fejezet • AZ EURÓPAI GAZDASÁGI KÖZÖSSÉG: EGY SZUPRANACIONÁLIS ALKOTMÁNYOS RENDSZER FELÉ 379
V. fejezet • KÖZÉP- ÉS KELET-EURÓPA 394
1. Sztálintól Gorbacsovig: a szovjet államjog alakulása és az 1977. évi alkotmány 394
2. Az ötvenes évek közép- és kelet-európában 400
3. A létező szocializmus korszaka: a hatvanas és a hetvenes évek 406
4. A közép- és kelet-európai szocialista országok alkotmányfejlődése a létező szocializmus korszakában és a kommunista alkotmányok második generációja 417
III. rész
AZ EURÓPAI ALKOTMÁNYOSSÁG JELENKORTÖRTÉNETE (1989-TŐL NAPJAINKIG)
I. fejezet • A KOMMUNISTA RENDSZEREK BUKÁSA ÉS A DEMOKRATIKUS ÁTMENETEK KÖZÉP- ÉS KELET-EURÓPÁBAN 435
1. A rendszerváltások és demokratikus átmenetek közös jellemzői 435
2. A szovjetunió felbomlása és az utódállamok 442
A Szovjetunió megszűnése és az Orosz Föderáció alkotmányfejlődése 442
Az 1993. évi alkotmány és a legújabb alkotmányfejlődés 449
A szovjet utódállamok alkotmányfejlődése 458
3. Lengyelország 468
4. Csehszlovákia felbomlása és az önálló Csehország és Szlovákia új alkotmányos rendszerének kialakulása 476
Csehszlovákia megszűnése 476
A Cseh Köztársaság alkotmányfejlődése 1992 után 480
A szlovák alkotmányfejlődés 1992-től 484
5. „Alkotmányos forradalom" magyarországon 488
6. Az NDK megszűnése 496
7. A balkáni kommunista rezsimek bukása és az új alkotmányok 499
Románia 499
Bulgária 503
A jugoszláv utódállamok és Albánia alkotmányfejlődése 507
II. fejezet • NYUGAT-EURÓPA ALKOTMÁNYFEJLŐDÉSE 1990-TŐL 516
1. Új alkotmányok Nyugat-Európában: az 1993. évi belga, az 1999. évi finn és svájci alkotmány 519
Belgium föderalizálása: az 1993. évi államreform 519
A modern alkotmányozás mintapéldája: az 1999. évi finn alkotmány 522
A teljes alkotmányrevíziótól a fokozatos alkotmányozásig: az új svájci alkotmány 524
2. alkotmány- és államreformok: a német egység és az olasz „második köztársaság" létrejötte 527
Németország újraegyesülése 527
Az egységes Németország alkotmánytörténete 530
Az „Első Köztársaság" válságának okai és a változások kezdetei Olaszországban 535
3. kisebb alkotmány- és intézményi reformok Nyugat-Európában 540
III. fejezet • AZ EURÓPAI UNIÓ MEGALAKULÁSA ÉS AZ ÚT AZ ALKOTMÁNYOS SZERZŐDÉSIG
IV. rész
EURÓPA ALKOTMÁNYOS INTÉZMÉNYEI
I. fejezet • ALKOTMÁNY ÉS ALKOTMÁNYOSSÁG A 20. SZÁZAD MÁSODIK FELÉBEN 555
1. Az alkotmány mai fogalma és típusai 555
2. Alkotmányozás és alkotmánymódosítás 559
3. Az európai alkotmányozási hullámok a második világháború után 565
II. fejezet • AZ ÁLLAMHATALOM TERÜLETI MEGOSZTÁSA EURÓPÁBAN: EGYSÉGES ÉS SZÖVETSÉGI ÁLLAMOK 569
III. fejezet • ÁLLAMFORMÁK ÉS ÁLLAMFŐI HATALOM EURÓPÁBAN 576
IV fejezet • AZ EURÓPAI KORMÁNYFORMÁK FEJLŐDÉSÉNEK FŐ IRÁNYAI A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ ÓTA 586
1. A végrehajtó hatalom és a kormányforma fogalmának változásai 586
2. Az európai kormányformák 1945 után 588
3. A parlamentarizmus 591
A parlamentáris kormányforma fogalma és típusai 591
A brit kabinetkormányzás (westminsteri parlamentarizmus) 595
Többpárti koalíciós kormányzás 598
A francia törvényhozás-központú parlamentarizmus újabb változatai: a Negyedik Köztársaság és az olasz partitocrazia kormányzati rendszere 600
A kancellárdemokrácia 602
„Vegyes parlamentarizmus" a volt kommunista országokban 605
4. A prezidenciális (elnöki) kormányforma 607
5. Félprezidenciális rendszerek 609
Félelnöki rendszerek Nyugat-Európában 609
A posztkommunista félprezidencializmus 613
6. A kollegiális kormányzati rendszer és más vegyes kormányformák 614
7. A végrehajtó hatalom intézményei az európai parlamentarizmusban 617
A kormányalakítás 617
A kormányok összetétele 624
A kormány működése 629
A politikai felelősség mechanizmusai és a végrehajtó hatalom parlamentfeloszlatási jogköre 632
8. Totalitárius és tekintélyelvű kormányformák 635
V. fejezet • A MODERN PARLAMENTEK EURÓPÁBAN 637
1. Az európai parlamentek reneszánsza 637
2. A modern parlamentek szervezete 642
Kis és nagy parlamentek 642
Egy- és kétkamarás parlamentek 643
Bizottsági rendszerek és más parlamenti szervek 647
10 TARTALOM
3. A parlamentek működése 650
4. A képviselői jogállás 653
VI. fejezet • A KÖZVETLEN DEMOKRÁCIA INTÉZMÉNYEI: VÁLASZTÁSOK ÉS NÉPSZAVAZÁSOK 656
1. Választójog és választási rendszerek 656
Választójog 656
Választási rendszerek 658
A politikai pártok mint közjogi intézmények 665
2. Népszavazások 665
VII. fejezet • AZ EURÓPAI IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS ÉS AZ
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGOK 669
1. Az európai rendes bírósági rendszerek 669
2. Az alkotmánybíráskodás Európában 1945 után 672
VIII. fejezet • AZ EMBERI ÉS ÁLLAMPOLGÁRI JOGOK MINT
ALKOTMÁNYOS ALAPJOGOK 680
1. Az alkotmányos jogok az európai alkotmányokban 680
2. Az emberi jogok nemzetközi védelme 684
SZAKIRODALMI ÁTTEKINTÉS 689
NÉVMUTATÓ 713
TÁRGYMUTATÓ 718

Témakörök