Szentendre

Előszó

Szentendre a rézkorban már lakott helység volt, a honfoglalás után már nemcsak katonai helyőrségként szerepel az iratokban, hanem lakott településnek tekinthető. A XV. századtól laktak itt betelepített szerbek, akik éltek a mindenkori uralkodók által nyújtott vám- és adókedvezményekkel. A város a XVII. század végétől, a 150 éves török pusztítások megszűnése után válik újra lakott településsé, nagy számú szerb betelepülők alakították a város mai formáját, jellegzetes utcáit. A XVIII. századtól a jelentős gazdasági fejlődés következtében a lakosság összetétele tovább színesedett: magyar, német, szlovák iparosok és kereskedők találtak itt megélhetést. A XIX. században természeti katasztrófák sorozata érte el a várost, mezőgazdasága és ipara csak a XX. századtól a fővárshoz való közelsége révén tudott újra erőhöz jutni.
A város építészeti sajátosságait a mai napig sikeresen megőrizte, jelentős idegenforgalmi központ, félszáznyi kulturális emlékkel, múzeummal, galériával. A város külső kerületében található Magyarország legjelentősebb skanzenje, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum. A Szentendrei Tavaszi Napok és a Szentendrei Nyár rendezvényei minden évben kiemelt idegenforgalmi rendezvények, melyeken jazz, tánc és színházi rendezvények sora vonzó programot nyújt az ide látogatóknak. A város igazi városi idegenforgalmi struktúrával rendelkezik, hajóval, HÉV-vel, busszal, kerékpárral, autóval, hajóval egyaránt jól megközelíthető. Campingje, strandja, múzeumai és vendéglői nagy számú látogatót vonzanak. Vissza