Polgári és "újbaloldali" elméletek a tőkés világgazdaságról (dedikált példány)

Fülszöveg

A második világháború óta végbement nemzetközi gazdasági és politikai változások, élénk és tanulságos vitát váltottak ki a kapitalizmus és fennálló "nemzetközi gazdasági rendje" legkülönfélébb, szociál demokrata és kispolgári-radikális, "újbaloldali" és marxista bírálóinak a táborában. Olyan kérdések kerültek az elméleti revízió és a vita, illetve az új elemzések középpontjába, amelyek nemcsak a modern kapitalizmus politikai gazdaságtanának és a világgazdaság és nemzetközi kereskedelem elméletének, témakörébe vágnak, hanem az egyes országok külgazdasági politikáját, fejlesztési stratégiáját, sőt a nemzetközi politikai viszonyok problematikáját is közvetlenül vagy közvetve érintik: - Milyen a világgazdaság természete és mozgástörvénye? Egységes organizmus-e, avagy az egyes önálló nemzetgazdaságok külkapcsolatainak, interdependens kereskedelmi viszonyainak halmaza?
- Elsődlegesen nemzeti avagy nemzetközi jellegű-e a kapitalizmus? Mi tehát az elemzés alapegysége: a nemzeti gazdaság és társdalom, avagy a tőkés világ egésze? Belső nemzeti, avagy külső, nemzetközi körülményeknek tudható-e be egyes országok fejlettsége és mások elmaradottsága?
- Érvényesül-e és hogyan az értéktörvény a világpiacon? Mi határozza meg a világpiaci árak alakulását? Van-e hatása a tőke nemzetközi mozgásának és a nemzeti bérszínvonalak eltérésének a világpiaci árarányokra? Mi a szerepe az állami beavatkozásnak, a nemzeti adó- és vámpolitikának a nemzetközi cserearányok alakulásában?
Mit jelent a nemzetközi csere egyenlőtlensége? Van-e reális tartalma az ún. komparatív előnyök, illetve költségek elvének, és érvényesülhetett-e ez az elv a gyakorlatban?
- Lehet-e a külkereskedelemnek,a nemzetközi munkamegosztásba való bekapcsolódásnak fejlődésgátló hatása? Van-e jelentősége ebből a szempontból a nemzetközi munkamegosztásban termelt áru jellegének, a szakosodásra kiválasztott ágazat természetének? Válhat-e kedvezőtlen hatásúvá a nyereséges külkereskedelem?
- Milyen a beruházási tőkék nemzetközi áramlásának természetes iránya? előnyökkel avagy hátrányokkal járnak-e együtt a külföldi tőkeberuházások a befogadó ország fejlődése szempontjából? A nemzetközi egyenlőtlenségek felszámolását segítik-e elő a transznacionális tőkés társaságok, avagy minden baj okozói, a jelenkor "ördögei"? Van-e világméretű tőkefelhalmozás, és mi abban az egyes országcsoportok szerepe?
- Milyen a fejlett tőkésországokból átvitt, illetve átvett technológiának a jellege és a befogadó országok viszonyaira, fejlődésére gyakorolt hatása? Semleges-e társadalmilag a technika?
- Mit jelent a centrum és a periféria viszonya a tőkés világrendszerben? Mi az oka a világgazdaságban tapasztalható egyenlőtlen fejlődésnek? Miben áll a nemzetközi kizsákmányolás, s milyen az imperializmus valódi természete? Van-e a nemzetközi munkásszolidaritásnak objektív alapja? Országok, országcsoportok avagy társadalmi osztályok állnak-e szemben egymással a tőkés világrendszerben? Nemzeti avagy nemzetközi fronton kell-e az osztályharcot elsősorban megvívni?
- Ezekre és ezekhez hasonló kérdésekre keresik a választ azok a nemzetközileg ismert neves teoretikusok is, akiknek az elméletét, okfejtését és következtetéseit veszi kritikai vizsgálat alá e könyv szerzője.
Szentes Tamás ebben a munkájában elsősorban a polgári közgazdaságtan új irányzatának és a tőkés világgazdaságra vonatkozó "újbaloldali" és "neomarxista" elméleteknek az átfogó bírálatára vállalkozott. Különösen részletesen bírálja a kereskedelmi imperializmus és egyenlőtlen csere Emmanuel-féle elméletét és Wallersteinnek a világ egészét átfogó, globális kapitalizmusra vonatkozó koncepcióját. Egyszersmind áttekintést ad a polgári közgazdaságtannak a nemzetközi gazdaságra vonatkozó nézetei fejlődéséről is, rámutat továbbá a marxizmus által még tisztázásra váró egyes elméleti problémákra, és a vitatott kérdésekben megfogalmazza saját álláspontját. A kötet utolsó fejezetében a szerző összefoglalja a bírált elméletek néhány felhasználható eredményét és a viták, illetve az elméletkritika főbb tanulságait, sőt, a gyakorlati gazdaságpolitika számára levonható főbb következtetéseket is.
A kötet különösen a politikai gazdaságtan művelői,az elméletek és ideológiák fejlődésének kutatói és a nemzetközi gazdasági kapcsolatok elméleti és gyakorlati szakemberei számára lesz hasznos olvasmány. Vissza