1.031.459

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

EMKE uti-kalauz Magyarország erdélyi részében

Szerző
Szerkesztő

Kiadó: Közmüvelődés Irod. és Műnyomd. Részvényt.
Kiadás helye: Kolozsvár
Kiadás éve:
Kötés típusa: Vászon
Oldalszám: 340 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 16 cm x 11 cm
ISBN:
Megjegyzés: Összeállítva a fiókválasztmányok, számos erdélyrészi író, valamint az egyesület irodalmi szakosztálya s az illetékes hatóságok és intézmények közreműködésével. Az erdélyi rész turista-térképével, öt darab térrajzzal és egy térkép-hálózattal. Az EMKE tulajdona. További szerzők a tartalomjegyzékben. Nyomtatta a Közmüvelődés Irod. és Műnyomd. Részvényt.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Régi hiányon óhajtott az EMKE e könyvvel segíteni. Megalkotván pár hó előtt védnöksége alatt, mit annyiszor sikertelenül kísérlettek meg eddig, az Erdélyrészi-Kárpát-Egyesületet: ezzel egy... Tovább

Előszó

Régi hiányon óhajtott az EMKE e könyvvel segíteni. Megalkotván pár hó előtt védnöksége alatt, mit annyiszor sikertelenül kísérlettek meg eddig, az Erdélyrészi-Kárpát-Egyesületet: ezzel egy részletesebb Uti-kalauz is immár nélkülözhetetlenné vált. Évről-évre, mint ez tényleg történt, egy ily könyv valahonnan megjelenésére tovább is eredménytelenül- várakozni többé nem lehetett.
Az EMKE a munka kiviteléhez fogva, fölszólitá az erdélyrészi 16 vármegye fiókválasztmányait: megyéjöknek velők előre közölt rendszeres terv értelmében leírására; illetve leiratására megyebeli egy vagy több oly tag által, a ki a viszonyokat legjobban ismeri. A felhívásra a szülőföld szeretete és a lakóhely alapos ismerete következtében a leírások a legrövidebb idő alatt valóban be is érkezének. E mű tartalom-mutatójában czikkeik után találja a közönség egyenként azon férfiak neveit, kik a kérdésre eként hazafias ügybuzgalommal megfeleltek. A szükséges további adatok a földmivelésűgyi- kereskedelmi,- és pénzügy miniszter urak szívességéből- a m. kir. erdő-bánya-vasuti- és építészeti hivataloktól, továbbá a közigazgatási hatóságoktól, nemkülönben az egyes érdekelt intézményektől s számos magánostól szereztettek be. Természetesen felhasznál tátott az ide vonatkozó előző összes irodalom is.
Mindez anyagot az irodalmi szakosztály, illetve igazgató választmány általános directivái értelmében, az erdélyi részbe jövő államvasut két fővonal irányának megfelelőleg, Téglás Gábor dévai föreáliskolai igazgató, m. tud. akad. I. tag rendezte el, szerkesztette és simította egybe. Bevezető fejezeteket irt, másokat kiegészített, pótolt, átalakított, avagy az arányossághoz képest megrövidített, s a jelzettük és jobbára indítványára bekért adatok alkalmazásán felül az egészet őstörténelmi, földrajzi és szakirodalmi ismereteivel bővítette, ellenőrizte át. Az egyes leírók írói egyénisége a nagyobb részben megmaradhatott. Az egész kézirat és munka ezután a központ gondos átdolgozásán, bírálatán és további kiegészítésén ment keresztül. Itt folyt le - a felelősségnek ez iránt a központra háramlásával - az egész kiadásnak, mellékleteivel és külalakjával, nyomdai gondozása, javítása, rendezése. Vissza

Tartalom

Előszó III.
Tartalom V.
Rövidítések XII.
X. Vázlat az erdélyi részek történelméből és népéletéből (Dr. Török István és Téglás Gábor) . 1-10.
II. Rövid tájékoztatás az erdélyi felföld domborzati
alakzatáról. (Téglás Gábor.) 11-19.
III. A kirándulások beosztása, az előkészülés, felszerelés módja és magunktartása útközben. (Téglás G.) Általános tudnivalók. Térképek. Iránytű.
Nagyitó- és látócső. A térszin-vázlatok. Világitóanyag.
Gyógyszerek. Testünk gondozása. Ruházat. Élelmi
szerek. Egyéb tudnivalók 20-24.
IV. Az erdélyi felföld vasúti hálózata. (Téglás G.)
A) M. Á. V. 1. A budapest-kolozsvár-tövisi vonal. 2.
A szolnok-arad-tövisi vonal. 3. Piski-petrozsényi
szárnyvonal. 4 Piski-vajda-hunyadi szárnyvonal. E)
Szamos-völgyi vasutak. I. Kolozsvár-Deés. II. Deés-Zilah. III. Deés-Besztercze. C) A mezőségi vasút.
D) A kocsárd-maros-vásárhelyi, segesvár-székely-udvarhelyi, gyéres-tordai, brassó-zernyesti, kis-kapusnagy-szebeni szárnyvonalak 24-33.
V. Kolozsmegye (Hory Béla.) 34-41.
A nagyvárad-kolozsvári vonalon Bánffy-Hunyadig . 34.
Kalotaszeg. (Szentgyörgyi Lajos) 36.
Bánffy-Hunyadról a Vlegyászára (Vigyázóra). 37.
B -Hunyadról Rekiczelen át a Meleg-Szamos forrása
közelében fekvő oncsászai (vunesászai Csont-barlanghoz) 38.
Bánffy-Hunyadról Kolozsvárra 39.
VI. Kolozsvár. (Merza Lajos.) 41-57.
Kolozsvárról Gyaluba 57.
A Gyalui havasok (Dr. Terner Adolf. Az Erd. Muzeum egyl. számára készített dolgozata alapján.) 58-73.
Kirándulások Kolozsvárról a Jára-völgybe és fel a
Dobrinra 59.
Kolozsvárról Hideg-Havas község templomáig . 60.
Kolozsvárról Szász-Lónára 61.
Kirándulás a Dobrinra 62.
Kolozsvárról Reketóba 63.
A reketói vízeséshez 64.
Reketótól Dobrusba 65.
Dobrusból a Vurvu-Vurvuluira 66.
Dobrusból Dámesre 65.
Dámesrol Magurára és Reketóba 67.
Dobrusból a Funtinellára, Vasvári/ Pál és a többi
ott elvérzett szabadsághős sírjához 68.
Kolozsvárról a M.-Szamos völgyébe 69.
Meleg-Szamosról Mariselre 70.
Meleg-Szamos falutól Lapistyára 71.
Gyaluról a jegenyei fürdőhöz 72.
Rekiczel vízeséshez 72.
Kolozsmegye mezőségi része. (Hortj Béla.). 73-75.
VII. Szolnok-Dobokamegye. (Beküldő: E. M. K. E.
Szolnok-Dobokamegyei választmánya.) 76-93.
A szamosvölgyi vasút mentén Kolozsvártól Deésig. 76.
Szamosujvár 76.
Deés 77.
A deés beszterczei szárnyvonal 78.
Deésről Stojkafürdő, Magyar-Lápos, Oláh-Lápos,
Rójahida és Horgospatak felé 79.
A Czibles 80.
A Szamos mentén egyfelől Nagy-Somkut, Kővár és
Nagy-Bányáig, másfelől Szil-ágymegye határáig, Szurdukig (Téglás Gábor). 81.
Deés-Alparét-Csáki-Gorbó-Szurduk 83.
VIII. Besztercze-Naszódmegye. (Beküldő: E. M. K. E.
Besztercze-Naszódmegyei választmánya). 83-88.
A Sajó-Besztercze völgye 83.
Besztercze 84.
Besztercze-Jakobeni, a Magura-Kálulujon át s onnan a Nagy-Szamos völgyéig. 85-
A Nagy-Szamos völgye 85.
Radnáról a Borvölgyön fel az Ünőkőre 87-
Radnáról a Korongyos tetőre. (Koronjis.). 87.
IX. Szilágymegye. (Soós Antal). 88-93.
A szamosvölgyi vasút tihó-zilahi szakasza és vidéke 88.
A Zilahpatak völgye a goroszlói csatahelylyel. 90.
A Kraszna-vidéke és Szilágy-Somlyó 90
A Szilágy-Somlyó-Sarmaság és Sarmaság-N.-Károly
vasúton a megye széléig 92.
A megye északi része, főleg Szilágy-Cseh környéke 92.
X. Torda-Aranyosmegye. (Dr. Wolff Gyula). 93-109.
Torda városa 94.
A Tordai hasadék 95.
Tordáról Toroczkóra 96.
Toroczkó és a Székelykő 97.
Toroczkóról a bedellői cseppkőbarlanghoz 99.
Alsó-Jára és vidéke 100.
Géczy-vára 100.
Kisbánya havasa 100.
A vidalyi kő 100.
A runki hasadék és cseppkőbarlang 101.
A potságai völgy 101.
A potságai időszaki forrás 101.
Felső-Potsága, a Belióra-szoros és a skerisórai
szikla a beliórai barlanggal 102.
Kirándulás Skerisórára 102.
A ponori vízesés és a buvó-patak 103.
Gránátpatak 103.
Offenbánya és környéke 103.
Offenbányáról Muncselre és Lupsára 105.
A bőgő-lyuk 105.
Kis-Aranyos (Alsó-Vidra) vízesése és csigahegye. 105.
Topánfalváról a móczok földjén, a Skerisórai jégbarlanghoz 106.
A gr. Andrássy-család dobrini nyaralója 109.
XI. Kis-Küküllő-megye. (Nyárády Dénes). 109-115.
Csapó-Radnót vasúti államásról Dicső-Szentmártonig 110.
Nyárádtő vasúti állomásról Dicső-Szentmártonig 111.
Balázsfalvától Dicső-Szentmártonig 112.
Medgyestől Dicső-Szentmártonig 112.
Erzsébetvárostól Dicső-Szentmártonig 113.
Segesvártól Dícső-Szentmártonig 115.
XII. Maros-Tordamegye (Nemes Ödön.). 115-126.
Nyárádtő - M.-Vásárhely - Szász-Régen vasútvonal. 115.
Maros-Vásárhely 116.
Maros-Vásárhely-Szász-Régen 118.
Szász-Régentői a mezőségi vasútig 119.
Görgény-Szt.-Imre és környéke 120.
Sz.-Régentől Borszékig a Maros-völgy szorosán fölfelé
(Papp Ferencz.) 123
Istenszéke, Kelemen havas, Pietrosz-havasok és
környékök. (Papp Ferencz) 121.
Topliczáról Görgény-Szt.-Imrére 124.
M.-Vásárhelyről a Mezőségre vezető utvonalak (Nemes
Ödön.) 124
M.-Vásárhelyről a Nyárád és K.-Küküllő felé vezető
utvonalak; Szováta és sóhegyei 125
XIII. Alsó-Fehérmegye. (Ifj. Gáspár János. Gyula-Fehérvárt Király Pál.) 126-158
Gyérestől Kocsárdig 126
M.-Ujvár sóbányászata és fürdője. F.-M.-Ujvárakastélya 126
Nagy-Enyed és környéke 130
Az Érczhegység általában 134
Nagy-Enyedről a „Kőközbe", Toroczkó felé 135
A Pilis és környéke 136
A Székely kő Nagy-Enyed felől 138
N.-Enyedtől Tövisig és a diódi patak szorosa 138
A „Csáklyai-kő" 139
Tövis-kiskapusi vonalszakasz 140
Vízakna 141
Tövis-Gyula-Fehérvári vasútvonal 143
Gyula-Fehérvár 144
Gyulafehérvárról az erdélyrészi Hegyaljára (A Kecskekő és a gáldi szirtszoros.) 147
Gy.-Fehérvárról Zalatnára 148
Zalatnáról a Korábia hegyre s a körülfekvő kettős
római temetőhöz. (A vulkói Péter-Pál bányatelep. A fenesi Kecskekő és Nagy-Almás.) 150
Zalatnáról Abrudbányáig 151
Abrudbánya és az onnan tehető kirándulások. A Detonáta 152
A Vulkán 154
Verespatak: (Alburnus maior, a római bánya-gyarmat.) A nagy és kis vár nevü kivágások. 154
XIV. Hunyadmegye (Téglás Gábor.) 158-191
Arad-Déva. Arad-tövisi fővonal 158
Déva és környéke 159
Déváról Nagy-Ágra 160
Déváról a boholti vasas fürdőre 161
Déváról Kis-Bánya, Brád és a F-Körös vidékére 161
Brádról a rudai bányákhoz és zuzóművekhez 162
Kristyorról a Vulkán-hegyre 163
Bucsesd-Sztánizsáról a Magyarok-hegye bányához 163
Brád-Kőrösbánya 163
Kőrösbányáról Bulzesden át a Gainára 163
Kőrösbányáról a váczai fürdőre és Aradmegyébe 163
Déváról Maros-Németin át a veczeli castrumhoz 164
Veczelről a Ruszka-Pojánára 164
Veczelről Dobrára (a régi Jófőre) 164
Déváról Vajda-Hunyadra 164.
Az egregyvölgyi (Cserna eloláhosodott magyarság.
Keresztúr és Pestes Árpádkori magyarsága.). 165.
A Peták mellékvölgye a nándori barlanggal és őskori telepeivel 165.
Vajda-Hunyad 166.
A vajdahunyadi vasmüvek és sodronypálya 167.
Rákösd és Hosdát ősi magyar községek 168.
V.-Hunyadról a govasdiai völgybe és a gyalári vashegyre 168.
Govasdiáról Nagy-Runkon át a Pojána-Rekiczelire
és onnan a Ruszka-tetőre 169.
Déva-Piski 170.
Az aranyi Kapi-vár romjai és az aranyi hegy
sánczvára 170.
Piskitől Hátszegváraljáig 171.
Kalánról a lunkányi völgybe, a ponoriczi barlangokhoz 171.
Zeykfalva-Kalánról; Őralja-Boldogfalvára és Sarmizegetusa romjaihoz 172.
Várhelyről a Vaskapu-szoroshoz 173.
Várhelyről Demsuson át Hátszegre 174.
A Retyezát-hegység és környéke 174.
Hátszegváraljáról Petrozsényig eső kirándulások . 178.
Puj-Borbátvizről fel a Pelágára 178.
A malajesdi vár. A szálláspataki várkastély s elfalazott barlang 179.
Krivádia római őrtornya és barlangja 179.
A merisori vizesés és a Boli-barlang 179.
Petrozsény és a Zsilmedencze széntelepei 180.
Petrozsényből a szurduki szorosba 181.
Petrozsényből a Tája völgybe és a Szász-Sebes vizvölgyébe 182.
Az Oláh-Zsil völgye Kimpuluj-Nyágig 182.
A Paring-hegység a Mundráig 183.
Petrozsényből Szászvárosra 185.
Szászváros 185.
Szászvárosról Gredistye romjaihoz és a Godeánra. 186.
Szászvárosról Algyógyra. 188.
Algyógyról Máda, Balsa, Erdőfalva, Cseb-Bakonya 189
sziklaszorosaihoz és barlangjaihoz, Pojána, Nagy Almás aranybányáihoz 189.
Algyógyról Alsó-Fejér határáig 190.
A Kenyérmező s a Báthory-Kinizsi emlék 190.
A kudzsiri vasmű és környéke. Felkenyér 191.
XV. Szebenmegye. (Nagy J., Téglás G. és Téglás I.) 191-208.
Kiskapus-Nagy-Szeben 191.
Nagy-Szeben 191.
Kirándulás a vízaknai fürdőre. 196.
Szent-Erzsébetfalva 196.
Nagy- és Kis-Disznód. A Bálványosbegy, Prezbe és
környéke 197.
A szelindeki vár 197.
A vöröstoronyi szoros 198.
A szebeni havasok 199.
Szelistyéről Dus-Frumósa havas, a nagy és kis
tenger szemmel 200.
Piatra-Alba 200.
Nagy-Szeben-Szász-Sebes 201.
Szerdahelyről-Szász-Sebesig 202.
A szászsebesi völgy és havasok 203.
Szász-Csórától Sugágig 204.
Sugágról a Tó-erdészlakhoz 205.
Tóból Bisztra climaticus telepig 205.
Tóból a Prigónára 206.
A Surián és Vurvu luj Petri 207.
Piatra-Alba, Stefiest, Frumósa; a nagy és kis-szebeni tengerszemek 207.
XVI. Fogaras-megye Samu és Téglás G. 208-223.
Nagy-Szeben tol Fogarasig 208.
Homoród-Kőhalom vasúti állomástól Fogarasig. 210.
Fogaras. 210.
Kirándulás a Szurulra és a frecki tóhoz. 213.
Kirándulás Fogarasról a Breáza havasokra, s azokról a Nyegojig. 213.
A Vistea-Mare 217.
Az ucsai havasok 218.
Az árpási havasok. 219.
A Vurvu-Urli. 219.
A Gorbó tető 220.
A felső-kománai barlangok 220.
A fogarasi ménesbirtok gazdászata 221.
Kirándulás az Ó- és Uj-Tohán, Zernest vidékére . 221.
XVII. Nagy-Küküllömegye. (Téglás István, Hunfalvy
Lajos, Koncz József és Téglás Gábor). 223-238.
Tövis - Kis-Kapustól Medgyesig 223.
Medgyes 224.
A felső-bajomi (báznai) fürdő 225.
Medgyestől Segesvárig. 226.
Segesvár 227.
Segesvárról Brassómegye határáig, Ürmösig. 229.
Segesvárról Keresdre és Berethalomba 233.
Medgyestől a Hortobágy völgyére, s onnan Fugarasra 234.
Nagy Selyk és vidéke. (A Bólyavölgy.) 236.
XVIII. Udvarhelymegye. (Dr. Solymosy Lajos, Molnár
Károly és Steuer János.) 238-251.
Segesvárról Székely-Udvarhelyre 238.
Székely-Udvarhely 241.
Kirándulás Budvárra. 243.
Sz.-Udvarhelytől Csik-Szeredáig 243.
Szentegyház as-Oláhfalutól Hom.-Oklándig. 245.
Székely-Udvarhelyről Baróthra 247.
Szély-Udvarhelyről Korond-fürdőre és Parajdra. 248.
Sz.-Udvarhely-Zetelaka-Gy.-Szt.-Miklós. 251.
XIX Brassómegye. (Rombauer E., Téglás I.). 252-269.
A vasút Ágostonfalvától Brassóig 252.
Brassó 253.
Brassó környéke 258.
Kirándulás Hétfalu, Rozsnyó és Zernestre. 259.
Brassóból Predeálra és Sinajába 261.
Brassó Háromszéki vasút. 262.
Brassói barlangok. 263.
Kirándulás a Keresztényhavasra. 263.
Turistikai kirándulások 264.
Brassóból a Csukásra 265.
Nagykőhavas és Kiskőhavas. 265.
Kirándulás a Bucsecsre. 266.
Királykő. 268.
XX. Háromszékmegye. (Gyárfás Győző) 270-291.
Agostonfalva-Élőpatak-Sepsi-Szt.-György. 270.
Élőpatak 272.
S.-Szentgyörgy és Sugás-fürdő 274.
Sepsi-Szentgyörgy-Málnás-Tusnád 275.
Tusnád-fürdő - Szent-Anna-tó -Bálványosfüred (torjai Büdös)-Kézdi-Vásárhely 278.
Kézdi-Vásárhely 279.
Kézdi-Vásárhelyről Bereczkre és az Ojtozi szorosba 280.
Kézdi-Vásárhely-Kászon 283.
A háromszéki vasúton 284.
Nagy-Borosnyó, Bodzavám, Nyén 287.
XXI. Csikmegye. (Imecs F. Jákó és Becze Antal) 291-317.
Utazás Tusnádra 291
Tusnádfürdő 291.
Tusnádról Sz.-Anna-tó, Büdösbarlang-és fürdőtelep. 292.
Bálványosvártól a kászonjákabfalvi fürdőhöz (Nyerges.) 297.
A Nemere és Nagy Sándor-tetők. 298.
Betekintés az uzvölgyi határszorosba 298.
A Hargita déli gerincze a bányapataki fürdőig. 298.
A bányapataki fürdőtől tovább a gerinczen É.-ra.
Látogatás Csik-Szeredában. 301.
Csik-Somlyótól a csicsói Hargitára 303.
A csicsói Hargitáról a madarasi Hargitára. 304.
A madarasi Hargitától a Maros-forrás vidékéig.
(Meszespatak.) 304.
Vaslábtól a Bucsinig . 306.
A Bucsinról a Maros áttörési szorosáig (Toplicza). 307.
Topliczától a romániai határig (Tölgyes). 307.
Borszék-fürdő 308.
A kis-kilineses-fürdőtől a Békás-völgyi vámtelepig. 310.
A Gyilkostó és környéke 311.
Gy.-Szt.-Miklósról Balán-bányáig 312.
Gyergyó-Szt.-Miklósról a gyimesi szorosba. 314.
A fel-csiki rendes útvonalon a gyimesi szorosba. 315.
A gyimesi szorostól a határszélen a Nemere-havasig 316.
Az utazók és kirándulók figyelmébe 318.
Helymutató 323.
Térkép: Magyarország erdélyi részének turista tér
képe. (A kötet hátsó tábláján belől szalag alatt.)
A cs. és kir. osztrák-magyar katonai földrajzi intézet térképének az erdélyi részre vonatkozó laprészletei. (A kötet első táblájának belső felén.)
Térrajzok:
a) Kolozsvár sz. kir. város 42.
b) Gyula-Fehérvár sz. kir. város 144.
c) Maros-Vásárhely sz. kir város 116.
d) Nagy-Szeben sz. kir. város. 192.
e) Brassó sz. kir. város. 254.
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv