Szentírás-értelmezés Qumránban

Előszó

A mai magyarországi biblia- és egyben ókortudomány legmostohább gyermekének nevezhetjük a qumranológiát, holttengeri tekercsek kutatására specializálódott szakdiszciptinát Tehetjük ezt annak ellenére, hogy hazánk több nemzetközileg is elismert tekintélyt adott e tudományágnak - így az egyéb kutatási területeikről ide is szívesen átránduló néhai Hahn Istvánt és Pákozdy László Mártont, akár a jelenlegi élvonalból az Oxfordban működő Géza Vermest, vagy Frőhlich Idát, a Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karának professzorát Mégis, magyar nyelven - különösen az utóbbi évtizedben - a kérdéskört illető fontosabb tanulmány nem jelent meg, sőt - és úgy érzem, ez a legfájóbb - Komoróczy Géza 1961-ben, Millar Burrows könyvének magyar kiadása függelékeként napvilágot látott, a maga nemében igen jó, ám néhány helyen revízióra szoruló forditáscsokra óta magukból a szövegekből sem került semmi a magvar olvasó elé, aki ennélfogva meglehetősen felvértezetlenül volt kénytelen szembesülni a téma szatelit-jelenségeként tért hódító, és az elmúlt években hazánkba is elérkezett áltudományos botrányirodalommal. Célunk, melyet e munka elkezdésekor magunk elé tűztünk, nem volt más, mint szerény képességeinkhez mérten enyhíteni ezt az égető hiányt, és egy magvarul eddig még hozzáférhetetlen, összefüggő iratcsoportot tárni a nyájas olvasó elé, a Közösség Szentírásértelmezése bő korpuszának egy koherens részét, az ún. folyamatos peserekét. Munkánk címzettje úgy a jó értelemben vett műkedvelő, mint az, aki a kérdés iránt behatóbban érdeklődik, ezért a szövegjegyzeteket olymódon igyekeztünk összeállítani, hogy mindannyian megtalálják benne az igényszintjüknek megfelelő háttérinformációt Külön szívélyességgel ajánljuk e kis könyvecskéi a teológus-hallgatóknak, elsősorban a Szentírástudomány! Tanszékek diákjainak, kívánva, hogy megkönnyítse számukra a Jézus-korabeli zsidóság szellemi hátterének mélyebb megértését. Vissza