1.031.459

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A piarista kusztodiátus gazdaságtörténete

Szerző

Kiadó: Szent István Társulat
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Varrott papírkötés
Oldalszám: 428 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 23 cm x 15 cm
ISBN:
Megjegyzés: Írta Szentiványi Béla piarista uradalmi főkormányzó, m. kir. gazd. főtanácsos. Fekete-fehér térképekkel illusztrálva. Stephaneum nyomda nyomása, Budapest.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Könyvünk a készülő nagy rendtörténet egyik kötete akar lenni. Tartalma a piarista gazdálkodás története. Nem öleli fel a szentistváni korban alapított birtoknak egész életét, tehát ha ebből a... Tovább

Előszó

Könyvünk a készülő nagy rendtörténet egyik kötete akar lenni. Tartalma a piarista gazdálkodás története. Nem öleli fel a szentistváni korban alapított birtoknak egész életét, tehát ha ebből a szemszögből nézzük, bátran részletmunkának mondhatjuk. A javadalom első három századából alig van írásos adatunk róla. A XIV. századtól kezdve a török megszállásig története személyi és területi változásokban merült ki. A török megszállás közel kétszázéves kora gazdaságtörténeti szempontból szinte elveszettnek tartható. A török járom alól való felszabadulástól egészen 1809-ig a javadalom mindvégig haszonbérbe volt kiadva. A bérlők gyakran változtak rajta, és az utolsót kivéve egyiknek sem jutott eszébe a javadalomnak olyan irányú hasznosítása, ami valami számbavehető uradalmi gazdálkodást jelentett volna. Gazdaságtörténeti szempontból tehát csak 1809-től jöhet komolyabb tekintetbe, amikor a rend 1807-ben királyi donációval kapott birtokát az egész vonalon házi kezelésbe vette.
Ez utóbbi alapján könyvünk befejezett egész munka, mert a rendi gazdálkodást kezdettől fogva egészen napjainkig végig kíséri. A figyelmes olvasó azonnal észreveszi, hogy a nyomaték a XIX. század első felére, továbbá a 90-es esztendőktől napjainkig terjedő félszázadra esik. Az a két korszak ugyanis a rendi gazdálkodás értékhordozója. Az első a kezdő gazdálkodás izgalmas néhány évtizede, az utóbbi pedig az általános magyar mezőgazdálkodás fellendülésébe való belekapcsolódás története. Az egyik a fundamentumrakás küzdelmét, a másik már a stílust jelenti.
A kusztodiátussal csak néhány birtoktörténeti tanulmány foglalkozott, amelyekben azonban a gazdaságtörténet nem jutott szóhoz. A néhány író, aki ehhez a tárgyhoz nyúlt, csupán csak a birtok külső történetének képét vázolta. Ezek alapján adjuk mi is elöljáróban a birtoknak rendi kézre jutása történetét. A munka többi része önálló levéltári kutatás eredménye. Vissza

Tartalom

Előszó 3
I. A kusztodiátus rövid története 1807-ig 7
Alapítása. A kusztosok névsora. Birtokösszeírások.
II. Hogyan kapta a rend a kusztodiátust? 19
A rend vagyoni helyzete a századforduló táján. Egerváry Ignác
másféléves küzdelme a kusztodiátusért. Medgyesi Somogyi János
szerepe az adományozás körül. Bonyodalmak az adományozás és
az adományozólevél klauzulája miatt.
III. Birtokbahelyezés 27
Nehézségek a honosítótörvény körül. Egerváry Ignác halála.
A rend bérbe adja a kusztodiátust. A bérleti szerződés. Az inskripciós szőlők kérdése.
IV. A kusztodiátus hivatalos Statusa az utolsó kamarai összeíráskor,
1804 37
A javadalom általános leírása. Társbirtokosok. Perek. Allódiumok. Juhászat. Méhészet. Szőlők. Erdők. Kaszálók. Kisebb
királyi haszonvételek. Tizedszedési jog. Malmok. Részletes kerületi ismertetések. Plébániák. Iskolák. Épületek. Jobbágyok. Jövedelem. Allódgazdálkodás.
V. A rend a kusztodiátust házi kezelésbe veszi 66
Szentgyörgyi Horváth Zsigmond bérlő halála 1808-ban. Kölcsönszerzés. Az élő és holt felszerelés átvétele.
VI. A kusztodiátus kerületi beosztásának fejlődése. Személyzeti állapot 78
Hogyan lett az ősi 5 distriktusból a mai 12 kerület? Kormányzók.
Rendtagok a kusztodiátus szolgálatában. A tisztikar 1809-től
napjainkig. Tiszttartók. Központi személyzet. A cselédség fejlődése.
VII. Változások a kusztodiátus birtokállományában 172
Apadás. Eladások. Cserék. A földbirtokreform. A kusztodiátus
és a Lebosz. Dézsma- és robotváltság. A birtokállományban beállott gyarapodás. Birtokvételek.
VIII. Növénytermelés 180
A kusztodiátus területének művelési ágak szerint való kimutatása és százalékos megosztása. A kusztodiátus szétszórtsága.
A kezdő gazdálkodás területi kimutatása. A maradványföldek.
Nyomásos gazdálkodás. Koppel-rendszer. Váltógazdálkodás.
Kemény Pál vetőrendszere 1874-ben. Kalászosok termesztése.
Gabonaátlag-kimutatás 1880-1890-ig és 1925-1941-ig. Nemesített vetőmagbeszerzés. Gabonakereskedelem. Árkialakulások.
Mesterséges takarmányok. Gyök- és gumós növények termesztése. Cukorrépa-termesztés.
IX. Szőlő- és pincegazdaság 211
Ősi kultúra. A kusztodiátus szőlőtelepítései. Az inskripciós szőlők megváltása. Dézsma- és allódborok. Borösszeírások. Uradalmi
italmérőhelyek. Pálinkaégetök. Borértékesítés. Palackozás. A szőlődézsma megváltása. Az uradalmi szőlők fejlődése. Kitüntetések.
X. Állattenyésztés 226
1. A juhászat fejlődése. Tenyészanyagvásárlás. Bolla Márton és
Grosser János rendfőnök érdemei az uradalmi merinójuhászat
kifejlesztése körül. Az állomány számbelileg 1869-ben éri el
csúcspontját. Gyapjúosztályozás. Létszámapasztás. Irányváltozások a tenyészetben. A magyar fésüstenyészet kialakulása.
Gyapjúkereskedelem.
2. A szarvasmarha tartásának és tenyésztésének kialakulása.
Igások. Gulyabeli marha. Tehéngulyák. Mustrahizlalás.
A cukorrépa termelése és a gőbölyhízlalás. A göbölyözés
elhanyatlása, majd újból való kifejlődése. Az orci tehenészet
kezdete. Tenyészállatok beszerzése. A taszári, szentiváni és
hetényi tehenészetek eredete. Az őszödi és a göllei tehenészet keletkezése. Tuberkulinozás. Törzskönyvezés. Fejési eredmények.
3. A lótenyésztés. A taszári melegvérű ménes négy korszaka.
A ménes egyezményes. A kancaállomány minőségi kimutatása. A szentmiklósi hidegvérű ménes eredete. Lóértékesítés.
4. Sertéstenyésztés. A sertés elhanyagolt állatnem a mult század elején. A gyógyíthatlan betegségek miatt tartása egyetlen kondára zsugorodik össze. A 70-es évek figyelme ismét feléje fordul. Az állomány növekedése. Tenyészanyag beszerzése. Szimultánozás. A mangalica mellett angol sertéstenyésztés. A sertés értékesítésének fejlődése. Süldőeladás. A legújabb évtizedek hizlalási törekvései.
5. Méhészet. A kezdő gazdálkodás kedvenc foglalkozása. Az uradalmi méhészetek. Dézsmaméz és dézsmarajok. A méz értékesítése.
6. Halászat. A balatoni halászat jogi fejlődése. Jobbágyhalászbérletek. Balatoni Halász Szövetkezet. Balatoni Halászati Társulat. A Társulat a halászatot a Balatoni Halászati Részvénytársaságnak adja bérbe. Sporthorgászat.
Nádkitermelés a Balatonon.
Uradalmi mesterséges halastavak.
XI. Erdőgazdaság 282
Az erdők elhanyagoltak. Erdöirtások. Az uradalmi erdők revíziója 1843-ban. Erdőhasználati kimutatás 1843-ból. Az első erdészeti gazd. üzemterv 1882/83-ból. A göllei Alsó- és Felsőtölös kiirtása. A dábói erdőirtás. A palotai erdőcsere. Az OFB-vel kapcsolatos erdőcserék. A vadéi és szentmiklósi erdők rendezése
áttelepítésekkel. Az erdők üzemtervi beosztása és területi kimutatása. Az erdők jövedelmezősége. Ódor Ignác érdemei. Erdei mellékhasznosítások. Az erdők mai használata. Az erdőtiszti állás fejlődése.
XII. Birtokvezetés és birtokrendezés 311
Az adlaterátusok első megválasztása 1808-ban. Instructus Oeconomiales 1809-ből. Bolla Antal intézkedései. A Protocollum
Dispositionale. Ugróczy korszakos rendelkezései. Regulációk.
Földhasználati kimutatás 1868-ból. Felmérések és térképezések.
Telkesítések. Birtokperek. A tiszttartói hatáskör megállapítása
1836-ban. Dornay rendelkezései. Az 1848-as viszonyok hatása
a birtokvezetésre. Polák János és Kemény Pál, továbbá Domanek
modern üzemi elgondolásai. Szociális nehézségek. A világháború
hatása. Szociális gondolat a birtokvezetésben.
XIII. Birtokellenőrzés 350
Az adlaterátusi intézmény fejlődése. A számvevőség kialakulása,
munkaköre. Az 1848-as viszonyok hatása. A könyvelés.
XIV. Mezőgazdasági ipar 365
Tégla- és mészégetés. Fűrészmalom. Malomipar. Olajmalom.
Bocskorkészités. Kosárfonás. Gépesítés. Gőzmalmok. Gőzekék.
A fonói ipartelep kialakulása. Mezőgazdasági gőzüzemű vasút.
Uradalmi telefonhálózat.
XV. Kegyuraság. Szociális intézkedések 380
A négy pátronátusi plébánia. A plébánosok névsora. Történeti
lelőhelyek az uradalomban. Egyéb egyházi terhek. A fonai és
akali templom és az uradalmi kápolnák építése. Temetők.
A fehérvári Szent Anna-kápolna fenntartása. Iskolaügyek a kusztodiátusban. Uradalmi iskolák. Az Edling-féle árvaalapítvány.
Adományok, alapítványok, szociális intézkedések. Tiszti nyugdíj. Jutalékrendszer. Cselédjutalék.
Függelék 403
Az adományozó-levél latin eredetijének másolata és magyar
fordítása. Magyarázatra szoruló szakkifejezések. A könyvben
használt fontosabb rövidítések. A kusztodiátus mai birtokállagának térképei.

Szentiványi Béla

Szentiványi Béla műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Szentiványi Béla könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv