775.455

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
4000 Ft
a kedvezményes
házhoz szállításig

Cicero vándorévei

Regény

Szerző
Szerkesztő

Kiadó: Szépirodalmi Könyvkiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám: 388 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar 
Méret: 19 cm x 13 cm
ISBN: 963-15-4245-9
Megjegyzés: Egy fekete-fehér fotóval.

Tartalom

I.
Kamasz Cicero a strandon5
Borbélyüzlet a Forumon. A lókereskedő és a borbély Emilianusról.11
A borbély és a női fodrászműhely. Cicero képzelgései: a frigiai királynő... Cicero keserű öngúnyolása. Erélyesen rászól a borbélyra, aztán meggyávul. Belép Agragas, a görög tanítómester. Agragas könnyedsége, Cicero nehézsége16
Agragas és Cicero ki a borbélyműhelyből. Campanula, pompéji színésznő házához. Cicero családi levéltárában Róma-gyűlölő őse: Tullus pecsétes levele. Jogász Róma és költő Hellász ellentéte.25
A Curia. Egy nőcske sziluettje. A kaszárnya. a kapus. Egy luxusvillában luxusvacsorára készülnek. Cicero nyargal a Castor-szobor bronzlován. Cicero a Római Állam és a mitológiák ellen.30
Cicero a kocsmában. Pletykák Campanula színésznő kegyetlenségéről. A kasszírnő meséli a színházi botrányt Campanula körül.35
Egy kártyázó társaság.42
A pénztároslány és húga nagy locsogása a színházi botrányról folytatódik.43
Agragas nyugtalanul a színházba tart.45
II.
Változatok az ókori színház témájára.48
Marsius és halott felesége.60
III.
Agragas a színházban. Agragas, Kala színésznő és szeretője: Offala, a hordógyáros. Fecsegés a Campanula körüli balhékról. Kala féltékenysége Campanulára.66
Együtt: Agragas, Offala, és a púpos színházigazgató a Campanula-ügyről beszélgetnek. A színházban elpusztított álarcok listája. Komédiaképek görög vázákra festve. Agragas az ellógott Kala színésznőt keresi. Megtalálja, cinikus beszélgetés. Campanula levele: Cicero írt neki?73
Cicero levele Campanulához. Szerelmes levél sok mitológiával: élet, halál, kéj, lepra, stb. myth.-séma...85
Agragas nihilista-cinikus megjegyzései a levélről. Kala visszajön Agragashoz. Vacsorát hoz. A vacsora leírása.89
Kala meséli Agragasnak "koldus"-Melesina barátnője esküvőjét (nincs pénz! hivatalnak packázásai!)91
Elöljáró elengedi a hiányzó összeget. Agragas glosszái a szegények házasságáról93
Agragas fantáziál. Szürrealista szatíra: Sulla "féregbetegsége"; kínjában őrjöng; szélhámos orvosok, kurtizánok.94
A forró római eső. Éjjeli római tájkép. Sullát titokban az Artemis Ideggyógyintézetbe csempészik. A fürdőszolgát, Melesina vőlegényét jelölik ki Sulla őrizőjének. A fürdőszolga a szanatóriumban ápolt álbeteg Marciát küldi a papokhoz házasságuk érdekében. Szökése a szanatóriumból. Római lépcsők, kanálisok. Az elszökött fürdőszolga Marciát látja egy Sulla-rendőr ölében. A betörők Szent Felekezete. Marcia a rendőrnek mocskolja a fürdőszolgát, majd elmegy árulkodni a kis kóristalánynak. A fürdőszolga rohan Marcia után és könyörög, Marcia zsarol. A szolga fel menyasszonya hasmenéses nyomorult családjához. Az ifjú pár elindul; szülők otthon.
Agragas minden fals misztika ellen. Babonás házassági szertartások (Frazer...) Nászmenet a temetőbe; Agragas festené! Szertartás. Megjelennek az Artemis-idegszanatóriumból. Pofozzák a megszökött fürdőszolgát; az ő bűne, hogy Sulla megszökött! A kiszabadult Sulla ronda teste. Őrjöng Róma utcáin. Marcia barátja, a részeg rendőr a fürdőszolga ellen prédikál, majd összeesik. Agragas "beszél" vagy ...ír? háromfelvonásos komédiát a megelőző témából. Agragas Róma- és szerelemellenes vallomása. Nagy halálharc a temetőben: hetérák, denevérek.
Szenátusi határozat őrült Sulla ügyében. Komikus színész játssza el a halott Sulla szerepét. Agragas tovább mint komédiaíró: temetőbe vissza: 1. őrült Sulla, 2. ál-Sulla. Pollio komédiás, a fürdőszolga és a menyasszony-kóristalány egyetlen szarkofágban. Marcia szerepjátszása. Sulla "kijózanodik" - a fürdőszolga mentette meg életét, ennek fantaszk következményei.
IV.
Agragas komédiaíró-stílusáról és történelemtanításáról. "Barbár" Jugurtha és "kulturált" Marius. Marius diadalmenete rab Jugurthával. Germán támadásokkal tovább Agragas leckéje Cicerónak: az egész lét és természet - rablás!120
Caepio és Tolosa borzalmas példája. A Caepio-botrány és svindli. Arisztokrácia? Barbárok? Választhatsz, Cicero, mi tetszik jobban!128
Agragas Mariust parodizálja. Marius katonákat rabolt Bythiniából, hülye Nikodemes fejedelemtől - akit majd Marius legyilkoltat. Marius szónoklata a legyilkolt Nikodemes teteme fölött. És a Caepiót felelősségrevonók? éppolyan gazemberek, mint a vádlott Caepio! Caepio és apja pártfogókat keresnek. Hiába. Caepiót kizárják a szenátusból. Egy tehén emberi hangon bőg; jóslat: a szenátus csak a réten ülésezhet. Caepio a vádlott. Ülés a réten: régen Caepio kitartottjai most mind Caepio ellenségei. Caepio megőrül: gúnyból pénzt szór az őt kitaszító szenátorok lábai elé. A plebs is Caepio ellen ordít.136
V.
Cicero tépett: 1. jogász Róma (apa), 2. dekadens költői Hellász (Agragas), 3. Campanula: számára minden és semmi. Cicero Hellászba utazik. Görög akadémián. Görög tájkép. Cicero előadásának tárgya: Mario bujdosik Afrikában. Az apa lelki terrorja... Cicero hazaárulónak érzi magát.147
Cicero beszéde Mariusról. Az afrikai templom és város: egy! Mariustól nem várhatunk költői és vallási vonzalmakat. A néger napisten szobra - nem kell Mariusnak. A néger isten szent erdeje, néger gyerekek az imamalommal, ez több és jobb Mariusnál! Újra az afrikai tájkép.152
Cicero kétségbeesett Marius-ellenes beszédén. Cicero figyeli beszédének közönségét a mezei akadémián: egy öreg cinikus hallgató portréja; második portré a hallgatóságból. Cicerónak se Róma (apja!) se Hellász (Agragas!) nem kell. Vágya a remeteségre. Nem lesz remete és ennek okai.155
Cicerónál egy római katona kopogtat: Gabrio kapitány elé rendeli idézéssel. Gyáva Cicero szakácsnéjához megy panaszkodni. Cicerónak vállalnia kell Marius-ellenes beszédét? Ez csak intellektuális játék volt, nem igaz hit! Nincs vértanúságot érdemlő gondolat vagy "igazság". A gondolat csak az agy játéka, nem az egész ember. Cicero kedves, anyai szakácsnéja. Rendőr-őrszobán. A szeretet fájó emléke. A szakácsné elkíséri gyáva Cicerót. Cicerón kívül a többi megidézett. A szakácsné vele van, protezsálja. Cicero a római kapitány előtt. Gabrio portréja. Gabrio kioktatja Cicerót, iratait elkobozza! A derék szakácsné a római katonák előtt védi Cicerót, sikere: nem kobozzák el Cicero könyveit. Cicero el a kapitánytól, vígan együtt isznak: katonák, Cicero, szakácsné egy kiskocsmában.139
Agragas hazaér: nevet Cicero kalandján. A kerti hajnal leírása. Cicero levelet ír római barátjának, Quinctiusnak.170
VI.
Cicero Delphoi utazása. 1. generál-hitetlensége és 2. generál ősvallásos lelke. Agragas: Kréta legősibb mitológiáiról. Apollo-vallás. Cicero sétái Delphoi erdőiben. Természet. Isten? Nemisten? Cicero religioso-nihilistico töprengései. Apollo (ész) megöli a Föld (szörnyeteg) istenét. Az ész éppoly biológiai szörnyeteg, mint a Föld! Mitológiai alakok mézeskalács formájában a Delphoi "búcsún". Az egyetlen igaz vallás Cicero számára a nép, az átlagember, a babonás búcsúfigurák. A népet a főpap szent lakomára hívja. Ermachos, kocsmai öreg mesél Cicerónak és Agragasnak fiatalkori szerelme Pythia iránt. Perzsa király a jósdában. Pythia elájul. Égő haja. Cicero álmodozik az elképzelt perzsa királyról Delphoiban.178
Ermachos története folytatódik. Delphoiban bőségben: 1. csaló "maszek" zugpapok, 2. csaló világi diplomaták. Ezek is magyarázzák a jóslatokat a Nagyuraknak. A "nemzetközi őrség" és a koszos ortodox delphoi papok. Öltöztetőnő rendbe hozza feldúlt Pythiát. Perzsa király a diplomata álpapok (a Párt) kertjében várja Pythia jóslatának értelmezését. Pythia kacag a várakozó perzsa királyon. Pythia mythique-mondain leírása. Gyaloghintón villájába távozik.190
A Pythiába szerelmes Ermachos menyasszonyát, Gamadot akarja felvétetni Pythia mellé komornának. Gamad leírása. Ermachos "díszíti" menyasszonyát.197
A delphoi vendéglőben Ermachos, Cicero és Agragas vacsorája.200
Ermachos története folytatódik: Ermachos elkíséri Gamadot a Pythia villájába, majd magára hagyja. Ermachos a perzsa királynál: rabolja el Pythiát! Gamad Pythia szalonjában egyedül, majd a szerecsen rabszolgával. Gamadot végre fogadja Pythia. Felveszi Gamadot komornának. A perzsa király és Ermachos elrabolják Pythiát és Gamadot. A tengeren nem találkozik Pythiával. Ermachos: hisztériás őrült lesz szerelmi bánatában. Mutatványai. A perzsa király felvenné udvari bohócnak. Ermachos, lebukott bohóc végre Pythia hajójára kerül. most viszont: tengeri beteg! Gamad: mindenki szeretője a hajón. Pythiával együtt ápolja a serblin ülő Ermachost.200
A perzsa király öccse látni akarja Pythiát. Az öcskös leírása: kouros, ephebos...209
Az isteni perzsa ifjú elkéri Pythiát királyi bátyjától. Egész háremét adná érte. Beteg Ermachos a perzsa király lábai elé hurcolva. Az ifjú herceg kegyetlen terve: kiherélni Ermachost, legyen belőle háremőr. Pythia közönye. Gamad könyörög Ermachos életéért. Ermachost eunuchhá teszik.211
Cicero könyvet fog írni A Természetről.214
A király nem adja öccsének Pythiát. Az öcs véres utcai harca Pythiáért. Gamadot leszúrják egy kocsmasarkon. A teljes zűrzavarban a hercegnek sikerül elrabolnia Pythiát. Ermachos: vén boszorkányok háremében őr.214
A perzsa király eszét veszti Pythia elvesztése miatt. Ermachos pap és himnuszíró lett. Perzsa király és Ermachos elindulnak megkeresni Pythiát. Rátalálnak egy faluban: Pythia már régen megszökött a hercegtől, most halott-feltámasztó egyiptomi színészek között él. Színdarab. Halottfeltámasztás. Nem sikerül. Pythia bevallja kudarcát. A halott családtagjai verik, tépik Pythiát, a többi színész menekül. Férfiasságát vesztett Ermachos végre összekerül nőiességét vesztett Pythiával. Visszatérnek Görögországba, kerítőkké válnak...215
VII.
Agragas Görögországban beíratja Cicerót egy evezősklubba. Cicerót társai gúnyolják. Kis-ázsiai hercegnő korinthosi látogatása. A nevetségessé tett Cicero beleveti magát a tengerbe. Cicero a hajófenéken gályarabok között. Szorongása. Nagy nehezen kijut a partra. A klubban elégtételt ad. Férfiatlan tett volt! Kirúgják az egyletből. Cicero egyedül az úszósportban kiváló.219
Agragas görög barátnője: Mastaplas. Portréja. Beszélgetés az olympiai játékok eredetéről. Cicero szélsőségesen fantáziál Oinomaos királyról. 1. Oinomaos-féle mészárlás. 2- Iphitos-féle teológiai hókuszpókuszokkal felsallangozott és politikai cselszövésekkel kibélelt béke. A béke istennőjének felvonulása - ezzel párhuzamosan: Heraklész-kultusz címén legbarbárabb harci és katonai propaganda. Cicero szatírája: a kétségbeesés, a keserves mítoszvágy, a tragikus kiábrándultság hangja. Egy masszőr maga volt a Béke-színházban a harcos Heraklész.226
Cicero győz az úszóversenyen. Cicero lovagol. Gyönyörű parkban: tó. Tájleírás. E varázskert környezetben: fiatal Cicero és öreg Mastaplas egymásé lettek. Elmélkedés a szerelmen. Cicero természete: keserű szemrehányás a sors ellen, a szeretet nem tudja legyőzni a betegséget, a nyomort, a halált. Anyja szeretet-megnyilvánulásai. Az ő szerelme Campanula iránt. A filozófusok által tanított szeretet. Milyen elképzelt "igazi" szeretet alapján ítélkezik Cicero? Agragas és Cicero büszkélkedése: ők bizony nem ismerik a szerelem semmiféle korlátját. Cicero lovagol majd Olympiában? Látogatása a szobrásznál. Modell: rozzant dárdavető tanácsos úr. Próbaverseny a selyemfiúk között. Mastaplas nyári villájában: rozzant dárdavető tanácsos gúnyolja Cicerót. Cicero sértetten távozik. Lemondja a versenyt, e célból látogatása Mastaplasnál. Mastaplas csodával határos megfiatalodása. Cicero elbűvölve nem mondja le a versenyt. Mastaplas hisztérika, másnap ismét jelenete Cicero ellen. De Cicero mégsem mondja le a versenyt, siralmas bohócnak érzi magát. Mastaplas világraszóló csaló. Leleplezése. További viszontagságok Cicero olympiai lovával.233
VIII.
Cicero és Agragas vén római száműzött földbirtokosnál. Leányunokája: Xénia, szent hetéra egy kis-ázsiai templomban, majd Görögországban felkarolja kissé paralitikus nagyapját. Cicero barátsága Xéniával. Xénia kitartója, az okos és szomorú római költő: Pluvius Acer.247
Pluvius Acer öngyilkossága. Halálhíre az öreg nagyapó hosszadalmas, gyerekes reakciója. Xénia elindul a halotthoz.230
Cicero és Xénia a temetkezési szabónál. Szabó dicshimnusza szélhámos ügyvédről. Esetei. Cicero nézi egy szekrényben a temetési mintafigurákat.255
Részeges bakter és társai levest hoznak Pluvius ravatalára. Xénia nagyapja és Agragas elindulnak halotti süteményeket venni. Xénia apó lakomázik vendégeivel. A bűnbeesett papnövendék rosszul lesz. Barátnője kivezeti. A papnövendék zokogó vallomása.260
A papnövendék "vezeklés"-tette: Xénia nagyapjának halotti torát feljelenti az Eos Psychas papi kollégiumban. Eos Psychas templom leírása. Az árulkodó megérkezik. A színészek sora: álarcaikkal. A szószék, a sovány prédikátor. A prédikáció elementáris folyama. Egy óvatlan pillanatban a kispap besúgja Xénia apót a főpapnak. Öt főpap elindul a felelősségre vonásra! A perselyládát cipelő pap portréja. A hideg pozitivista pap, a "Római" portréja. A papok megérkeznek Esca Pono vendéglőjébe. Botrányszag a levegőben. A köpködős társasjáték közepén a "Római" belép és felelősségre vonja Xénia nagyapját. A vén hülye megmagyarázza, mi az igazi mitológia. A "Római"jegyzőkönyvet vesz fel az általa agyalágyultnak képzelt beszédről. Az Eos-szentély egy bokszere faggat, megmotoz és kifoszt egy vén zenebohócot. Aztán egy festett leányt gyóntat egy "kollégista" adóügyi szempontból, valamivel kedélyesebben. Fordulat: római katonák lépnek közbe. Vitájuk az Eos-papokkal. Római katonák elárasztják az Esca Pono-cukrászdát, elrabolják a temetési süteményeket. Nagyapó gunyoros megjegyzései. Az Eos Psychas-szentélyben értesülnek arról, hogy a szegényház nagy mennyiségű kincset dugdos. Izgatottan félbeszakítják az Eos-Tithonus komédiát, és vonulnak a szegényházba lefoglalni.265
IX.
Cicero és Xénia a gyászszabónál. Xénia új fazont választ. A szabó kétségbeesett vallási ellenérvei.283
Cicero a sarokban ülve észreveszi, hogy az üzlet előtt fura alakok őgyelegnek. Egy asszony belép nyolc-tíz nő kíséretében. Első szavai: gúnyos tirádája a görög vallás ellen. Xéniát eléri a hullám: botrány a gyászszabó üzletében, az asszony Ankcsojl-Mbéga, dúsgazdag arméniai száműzött királynő, Pluvius Acer kitartója. Hosszú beszéde ön-csúnyaságáról és a féltékenység ellen. Cicero nem lepődik meg, ő érezte ezt titkon Pluvius jellemében. Xénia kitör ellene: Ankcsojl rabjává tette Pluviust, ezért lett öngyilkos. Ankcsojl bevallja kudarcát. Megegyeznek, kifizeti Xénia ruháit is. Közben kísérete válogatja a ruhákat Pluvius temetésére. Cicero nézi a próbababákat is. Ankcsojl megveszi őket. Cicerónak négy rabszolgalány jutott. Cicero mappában lapoz, melyben Pluvius női vannak összegyűjtve.287
Xénia vallomása Cicerónak Pluviusról, szerelméről, saját magáról, egy tavi csónakázásról. Költői leírás. Xénia mindent elsöprő zokogása. Cicero szereti ezt a világot: ez kell egy tanulóéveit járó fiúnak! Kis Xénia-portré.302
Ankcsojl-Mbéga, kísérete, Cicero és Xénia elhagyják a gyászszabó műhelyét.308
Az egymás felé közeledő két csoport a város utcáin: 1. Eos-papok, római katonák, vén száműzött bolond és menhelyi bandája, részeg Agragas is a processzióban. 2. Ankcsojl-Mbéga és lányai, valamint Xénia és Cicero.308
Ankcsojl-Mbéga életrajza.311
A tőzsdés szoba a börze kapuja fölött. Figurák a tőzsdén és a piacon: a kofa, az ügynök, a katona, a gombás, az ügyvéd, a pincér virslivel. Színésznők és bankárok a vásárcsarnokban; bevásárlás vacsorára. A pénztárak fent. Cicero szerelme a zöldségek, tárgyak iránt. Egy pohárka dzsin a pultnál. Cloaca-vállalat, vízvezeték-részvénytársaság. Cicero, ügyvéd és Ancskojl lent a csatornában. Magna Cloacina istennő szobra.321
A csatornába megjön Sulla halálhíre. A nagy emberé! Cicero elmélkedik: ő csak kis ember. Utálja privát társaságát. Cicero apjának jellemrajza. Pletykák Sulla halála körül. Pompejus és a restaurált királysírok. Egy őrült száműzött, búzaárak a tőzsdén. Az arany ára emelkedik. Sertorius és Mithridates szövetkeznek. A betojt görögök. Cicero: Sulla-szerepben, Sulla "végrendelete". Cicero érzi, hogy ő nem arisztokrata, hanem menthetetlenül kispolgár.330
Pletykák Egyiptomról és kalózokról. Cicero átcsap a kisember: Pluvius Acer iránti részvétbe. A hisztéria "védelme".344
Ismét a tőzsdebüfében. Részeg Xénia Sulla ellen beszél. Cicero élvezi az indulatkitöréseket és fájdalmat is jelent neki az ember állati indulatainak leleplezése.347
Cicero Campanulára gondol. Elindul a halotti maszkkészítőhöz.350
Cicero a halotti maszkkészítő szobrásznál. A maszkszobrász portréja. Cicero és a maszkszobrász "örök" barátsága. A hullaborbély. Cicomás lakása. Útban Pluvius Acer háza felé: a kifinomult hullaborbély, a részeg Cicero és a még részegebb maszkkészítő. Katonák verekednek, Sulla-pártiak, Sulla-ellenpártiak.351
Pluvius Acer villájában. A ravatal. A háznép. Galambkereskedő, kockavetőnők, szövőnő, vízhordó, mosdató leányok. A halottat beviszik a fürdőbe. Megérkezik a részeg Cicero, a halotti maszkszobrász és a józan hullaborbély. A teljesen elázott álarckészítő Cicero maszkjának fog neki. Agragas részeg monológja Persephonéről, majd sírva tépi le a maszkot a rúgkapáló Cicero arcáról.355
Deliráló Xénia nagyapó és díszes társasága megérkezik. A szenilis öreg római száműzött Sullának nézi Pluvius Acer holttestét. A menházi öregekkel együtt húzni-vonszolni kezdik ki a házból, hogy a csatornába vessék. A hirtelen kijózanodott Agragas észreveszi az istállóban Cicero olimpiai lovát. A harmatosan nevető, józan olympiai ló, Agragas és Cicero, hárman Pluvius Acer megmentésére.367
Utószó (Tompa Mária)369

Szentkuthy Miklós

Szentkuthy Miklós műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Szentkuthy Miklós könyvek, művek
Megvásárolható példányok
Állapotfotók
Cicero vándorévei Cicero vándorévei Cicero vándorévei

A védőborító enyhén elszíneződött, a borító kissé kopott.

Állapot:
1.290 Ft
900 ,-Ft 30
8 pont kapható
Kosárba
Állapotfotók
Cicero vándorévei Cicero vándorévei Cicero vándorévei Cicero vándorévei

A borító kissé kopottas, foltos. A lapélek és néhány lap enyhén foltosak.

Állapot:
1.290 ,-Ft
12 pont kapható
Kosárba