1.035.157

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A csárdás

A magyar nemzeti társastánc a 19. század első felében

Szerző

Kiadó: Zeneműkiadó Vállalat
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Varrott papírkötés
Oldalszám: 71 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés: 22 fekete-fehér ábrával illusztrációval.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Szentpál Olga „Csárdás" c. tanulmányával a Népművészeti Intézet által kezdeményezett tánctörténeti kutatások első eredményét bocsátjuk útjára. Ezt a munkát tervünk szerint több tánctörténeti... Tovább

Előszó

Szentpál Olga „Csárdás" c. tanulmányával a Népművészeti Intézet által kezdeményezett tánctörténeti kutatások első eredményét bocsátjuk útjára. Ezt a munkát tervünk szerint több tánctörténeti tanulmány követi majd, különböző szerzők tollából.
Tánckultúránk a felszabadulás óta rohamos fejlődésnek indult. Alkotó és előadó művészeink nagy érdeklődéssel fordulnak a magyar nemzeti tánckultúra múltja felé, hogy megismerjék táncművészetünk forradalmi, demokratikus hagyományait. A mai élet művészi ábrázolásához, a további távlatok felismeréséhez tudniok kell, honnan indultunk el, amíg idáig jutottunk. Miből lettek, milyen szerepet töltöttek be nemzeti életünk történetében azok a táncok, amelyekkel ma is találkozunk.
A Népművészeti Intézet a magyar tánctörténeti kutatás megindításával táncéletünk által régen sürgetett adósságot ró le. Ez a munka már évek óta égetően szükségessé vált. A magyar táncművészet múltjával, történelmével foglalkozó kézikönyvét úgyszólván alig találunk. Ilyen irányú történeti kutatás nemigen folyt hazánkban. Marxista szemléletű mű még egyáltalában nem látott napvilágot. Művészeti életünk igényli, sürgeti ennek a hiánynak a pótlását.
Szükségessé vált, hogy e nagy feladat elvégzésére munkaközösségben egyesítsük mindazokat, akik ezen a járatlan területen úttörő munkát tudnak végezni. A munkaközösség feladata az adatok felkutatása és magyar tánctörténeti tanulmányok kidolgozása.
A tánc történetének kutatása nehezebb feladat, mint bármely más művészeti ág történetének feltárása. A tánc alkot ácsoknak ugyanis csak elvétve maradt írásbeli rögzítése. Ezért a magyar tánckultúra történetét korabeli feljegyzésekből, útinaplókból, folyóiratokból, irodalmi művekből, nem utolsó sorban a tánczene történetéből kell rekonstruálnunk, ezt kell összevetnünk a hagyományozódott táncok mai formájával.
Ez a munka hosszú évekig tartó aprólékos kutatást kíván. Művészeink sürgető igénye azonban megkövetelte, hogy ne várjuk meg, ameddig akad tudós, aki ezt a sajátos feladatot egymaga évek során át elvégzi. Ez indította a Népművészeti Intézetet arra, hogy a közös cél érdekében egybegyűjtse azokat a fiatal táncosokat, akik az adatgyűjtés munkáját együttesen elvégzik. így Szentpál Olga a saját kutatásain kívül a kollektíva munkájára is támaszkodhatott.
A hézagpótló munkát ott kellett megkezdeni, ahol a legsürgősebben volt szükség a múlt értékelésére. Az adatgyűjtő munkát elsősorban legelterjedtebb táncunk, a csárdás múltjának felderítésére irányítottuk. Először arra a történelmi időszakra kellett fényt derítenünk, amikor a magyar nemzeti párostánc a polgári demokratikus forradalom és a nemzeti függetlenség haladó eszméinek hordozójaként jelentkezik: a 19. század elejétől a 48-as szabadságharc időszakáig. Vissza

Fülszöveg

Szentpál Olga "Csárdás" c. tanulmányával a Népművészeti Intézet által kezdeményezett tánctörténeti kutatások első eredményét bocsátjuk útjára. Ezt a munkát tervünk szerint több tánctörténeti tanulmány követi majd, különböző szerzők tollából.

Tartalom

KÉPJEGYZÉK

A képek borítólapján lévő rézmetszet Kohl, J. G. Hundert Tage auf Reisen in den oesterreichischen Staaten c. mű in. Reise in Ungam belső címlapjának részlete. Dresden, Leipzig 1842. Kohl, Friedrich Wilhelm rajza után metszette Zumpe, Gustav.
1. „Vígan tántzoló Magyarok" Színezett rézmetszet. Bikessy József: „A Magyar és Horváth országi Leg nevezetesebb Nemzeti Öltözetek Hazai gyüjteménie" c. sorozatból. Bécs 1816. (Magyar Történelmi Képcsarnok.)
2. Magyar tánc. Eredeti címe: TJngaren (Charakteristik versch. Nationen). Vízfestmény, Opiz, Georg műve 1820-1830. (Magyar Történelmi Képcsarnok.)
3. „Bajnai parasztok" Színes litográfia. Clarot, Alexander rajza után kőre rajzolta Clarot, Johann Baptist 1820-1830. (Magyar Történelmi Képcsarnok.)
4-8. „A magyar paraszt táncz öt szakaszban" c. zenemű illusztrációi. (Bécs é. n.) A litográfiák jelzése: „rajz Sztraka után Nerhsz" 1830 körül. A zenét Szemián Pál szerezte. (Orsz. Széchényi Könyvtár Zeneműtára.)
A kóta első oldalán olvasható:
„A képek magyarázata.
Midőn a magyar pórember a kocsmában mulat, két érzékének hódol leginkább: az ízlésnek t. i. és a hallásnak. Az első az italt, utóbbi a cigány zenét éldelteti vele: mindkettőnek együttmunkálkodásából pedig rendszerént tánc keletkezik. A legtöbbnyire komoly és bús nemzeti dalok hallása földinket is elérzékenyítik, s egy ideig oly komoly és mélázó kedéljbe
ejtik, hogy egész lénye a zenével szinte eggyé olvad. - Lásd 1-ső szak.)
- De ezen lelki élvezet nemsokára a testre is gyakorolja erejét: mert egyet kurjant emberünk, s immé megindul a láb, tapsra hajlik a kéz, s kezdődik a tánc. Lásd 2-dik szak.) Most már mindinkább felderül a lélek, s élénkebb a test: a mozdulatok nagyobb könnyűséggel, és vidorsággal mennek véghez. - Lásd 3-dik szak.) De a szőlőnedv, a zene, a hevesebb testi mozgás utoljára túl emelik az embert a mindennapiságon: korlátlanabbak már most a test hajlásai, és az időközben kitörő kiáltás és dalszó azt gyaníttatják, hogy már mitsem gondol a világgal. (Lásd 4-dik szak.) Végre csökkenik a testi és lelki erő; az akarat még megvolna a tánchoz, de a test már képtelen reá; földink indul ülőhelye felé, tánc pályáját végzendő, mert hajlanak az inak,... botlik a láb. (Lásd 5-dik szak.)
Ezen táncbajnokban azonban egy negyven esztendőhöz közelgő, magányos táncban, s nem is valamely ünnepélyes alkalommal vitézkedő férjfit kell képzelnünk magunknak; a kit ha a természetben látni kívánnánk, azt honunk alföldje akármelyik csárdájában könnyen megtalálhatnók. - Egy fiatal, s tán némberrel táncoló fickó mellett, már az úgynevezett friss és hármas táncnak is, nem lehetett volna elmaradnia, - a szerző."
9. Magyar tánc. Liszt Ferenc „Melodies hongroises (d'aprés Schubert)" c. művének címlapja 1840. Rézmetszet, Weigl, Franz rajza után [metszette Dworzak, Adolf]. (Orsz. Széchényi Könyvtár Zeneműtára).
A képen a többször dicsért táncfigurát látjuk, amelynél a táncos tapsára forog a párja.
10. Magyar táncosok. Eredeti címe; I Danzatori Magiari. Fametszet, Trichon, Auguste műve 1840 körül (Magyar Történelmi Képcsarnok).
11. Nemzeti öltözetek. Eredeti címe: Magyar öltözet Párishan 1829. Acélmetszet, Vándza Mihály rajza után metszette Lehnhardt Sámuel (Magyar Történelmi Képcsarnok)
12. Nemzeti öltözetek. Eredeti címe: Nemzeti divatkép. Színezett acélmetszet, Kohlman Lipót műve. Honművész 1(1833)71. sz melléklete
13. Nemzeti öltözetek. Eredeti címe: Nemzeti Divatkép. Színezett acélmetszet.
Barabás Miklós rajza után metszette Perlaszka Domokos Életképek 1846 I. 1. sz. melléklete.
14. Nemzeti öltözetek. Eredeti címe: Nemzeti divatkép. Színezett acélmetszet. Barabás Miklós rajza után metszette Perlaszka Domokos Életképek 1846 I. 7. sz. melléklete.
15. „Első magyar társas táncz" c. zenemű címlapja Pest 1842. Rézmetszet, ismeretlen metsző műve. (Zeneművészeti Főiskola Könyvtára.)
16. Táncvigalom a pesti vigadó kistermében. Eredeti címe: A kis redoutterem. Színezett acélmetszet, Schwindt, Kari rajza után metszette Perlaszka Domokos. Honderű 1844. (Színháztörténeti Múzeum.)
17. „Kőhegyi Vigadója a pesti nagy redoutteremben" Litográfia, Medve Imre rajza után Walzel nyomdájában litografálták. Pesti Divatlap 1846, 26. sz. melléklete.
18. Egri táncjelenet az ivóban. Eredeti címe: Egri népviselet (Az Ivó). Színezett litográfia, Medve Imre rajza után kőre rajzolta Rohn Alajos. Sávoly Lajos: Az egri nép c. tanulmányának melléklete. Magyarföld és népei eredeti képekben. I. Pest 1846 (szerk. Vahot Imre.)
19. A pesti tör vény hallgatók táncvig almának táncrendje. Acélmetszet, Vidéky János műve. Vasárnapi Újság 55(1908) 9. sz. 167.
20. „Kéz fogó" c. zenemű címlapja. Pest é. n. Rézmetszet, ifj. Vidéky János műve 1848 körül. A kóta Kőhegyi magyar társastánca, amelynek zenéjét Thern Károly szerezte (Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár.)
21. „Parasztok Sáros vármegyébül". Színezett litográfia. Gerasch, August műve
1850 körül. (Magyar Történelmi Képcsarnok.)
22. Szüret Egerben (részlet) Fametszet, Varsányi János rajza után metszette Mihalovits és Friedl, Mártonffy Károly: Eger szöllő-gazdászata c. tanulmányának illusztrációja. Magyar- és Erdélyország Képekben IV. Pest 1854 (szerk. Kubinyi Ferenc és Vahot Imre.)
23. Kecskeméti csárdás. Eredeti címe: Kecskeméti Népviselet (részlet). Varsányi János rajza után kőre rajzolta Rohn Alajos 1854. Vahot Imre: Kecskemét és a kecskeméti puszták c. tanulmányának melléklete. Magyarország és Erdély képekben I. Pest 1853 (szerk. Kubinyi Ferenc és Vahot Imre).
24. „Magyar úri bál csárdás" c. zenemű címlapja. Pest 1859. Litográfia, Vízkeleti Béla rajza után kőre rajzolta Rohn Alajos. A zenét Rupp Zsigmond szerezte.
A kótacímlapon látható csárdásban, késői megjelenése ellenére, ráismerhetünk arra a lassú csárdásra, - leginkább a tánc kezdő hangulatára - amiről a forradalom előtt oly gyakran írnak.

Szentpál Olga

Szentpál Olga műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Szentpál Olga könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv