| A társas szervezeti viszonyok igazgatásának marxista-leninista alapjai | |
| A társadalomigazgatás marxi elmélete | |
| A bürokrácia filozófiai megközelítése Marx korai munkáiban | 11 |
| A "gyárszerű" állam történeti útja Marxnál a feudális abszolutizmustól III. Napoleon bürokráciájáig | 30 |
| A marxista-leninista párt szervezési elveinek kialakulása | |
| A munkáspártok szervezeti felépítése körüli viták a századforduló idején | 42 |
| A "laza" szervezettől a lenini "szoros" pártszervezési formákig (A demokratikus centralista szervezési elv) | 51 |
| Az igazgatás lenini koncepciója | |
| A "nagyüzemi mintájú" igazgatás jelene és jövője Lenin államelméleti főművében | 72 |
| Viták a szocialista igazgatási rendszer kiépítésének irányairól és módozatairól | 88 |
| Az általános és ágazati igazgatástudományok kialakulása és irányzatai | |
| Az igazgatás szaktudományai a polgári társadalmakban | |
| A jogászi (normativista) igazságtudomány kezdetei a bürokratikus típusú állami szervezeti feltételek között | 115 |
| A jogi normativizmus és a francia-német típusú közbürokrácia kritikája a kommunizmus elméleti alapjainak megfogalmazása során | 125 |
| A közigazgatás-tudomány irányzatai a polgári társadalomvezetés belső ellentéteinek összefüggéseiben | 139 |
| Az igazgatásban mint az angolszász igazgatási viszonyoknak legjobban megfelelő organizációs elmélet | 148 |
| A szak- (vagy ágazati) igazgatási szervezéstanok | 164 |
| A normativista és igazgatástani irányzatok értékei és egyoldalúságai | 170 |
| Az igazgatás tudományos megközelítései az európai szocialista államokban | |
| A jogi normativizmus mint az igazgatás szocialista forradalmak utáni első megközelítés módszere | 175 |
| A jogi normativizmustól a marxista szervezetszociológia és általános igazgatástudomány felé | 191 |
| Az általános igazgatástudomány tárgya, módszere és jellege körüli viták | 206 |
| Az általános igazgatástudomány helye a tudományok rendszerében, viszonya más tudományokhoz | 227 |
| Az általános igazgatástudománnyal határos néhány fontosabb polgári szervezéstudományi irányzat | |
| A formalista nézőpontú, szervezeti hatékonyságot központba állító szervezési irányzatok | |
| A szervezeti forma és "tartalom" mint a mai polgári szervezési iskolák rendszerezésének egyik aspektusa | 243 |
| A klasszikus polgári szervezéstan üzemszervezés-tudományi ága | 254 |
| A XX. századi polgári formalista szervezetszociológia | 284 |
| Kísérletek a szociológiától viszonylagosan különváló általános szervezéstudomány (szervezéselmélet) megteremtése az USA-ban | 303 |
| Az "emberközpontú" vagy "tartalmi nézőpontú" USA-beli szervezetszociológia | |
| A Human Relations iskola klasszikusai | 322 |
| A Human Relations továbbfejlesztésére irányuló újabb törekvések | 333 |
| A szervezet hagyományos és új értelmezése | |
| A szervezetmeghatározások típusai, különös tekintettel a rendszertani problémákra | |
| A szervezet normativitása és funkcionalista megközelítései | 355 |
| Történetiség és rendszertani nézőpont a szervezet-meghatározásokban | 367 |
| A szervezeti "szabályozottság" mint a szervezet polgári értékelésének egyik legfontosabb aspektusa | |
| A polgári szervezetszociológia "vissza a természethez" törekvésének terméke: az informáló szerv | 379 |
| A polgári társadalmi belső ellentmondás kifejeződése a spontán (informál) és racionális (formál) szervezetek viszonyában | 392 |
| A szervezet marxista modellje: a természeti és racionális forma egysége és egyensúlya | |
| A marxi értelemben vett korporációs és igazgatási típusú szervek ellentmondásainak kifejeződése az újabb marxista tudományos munkákban | 404 |
| A szocialista társadalom "természetadta" jellegéből és racionalitásából származó szervezeti formák dialektikája | 428 |
| Névmutató | 437 |
| Tárgymutató | 443 |
