Próbálja ki megújult, VILLÁMGYORS keresőnket!

972.566

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
4000 Ft
a 4000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Erdélyi Múzeum 1991/1-4.

LIII. kötet

Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Köszöntjük az olvasót bimbónyi reménnyel, hogy hosszú, kényszerű szünet után folyóiratunk ismét betöltheti azt a sajátos szerepet, amelyet eleink neki szántak Erdély magyar művelődésében. 1814-ben... Tovább

Előszó

Köszöntjük az olvasót bimbónyi reménnyel, hogy hosszú, kényszerű szünet után folyóiratunk ismét betöltheti azt a sajátos szerepet, amelyet eleink neki szántak Erdély magyar művelődésében. 1814-ben szedte először a betűket úgy sorba a nyomdász, hogy belőlük az ERDÉLYI MUZÉUM címet formálta, és 1947-ben következett be az a minősíthetetlen kártevés, minek következtében az LII. kötet kinyomtatott íveit az önkény szolgálatos hangadói papírzúzdába küldték A közben eltelt négy emberöltőnyi időben többször kellett mindent elölről kezdeni; talán a folyóirat címében is rejtőzött valami sugalmazó, sarkalló erő, hogy az újrakezdések, heroikus nekigyürkőzések nyomában mégiscsak összegyűltek könyvtáraink polcain folyóiratunk több mint félszáz évfolyamának testes kötetei - A nagy teljesítményeknek kijáró tisztelettel, egyenesen csodálattal tekintve vissza a megtett útra és idézve olyan nagyszerű szerkesztők, mint Finály Henrik, Szinnyei József, Szádeczky Lajos, Erdélyi Pál, György Lajos, Szabó T. Attila emlékét, akiknek keze nyomán tudományos folyóiratkultúra sarjadt ezen a tájon, nem hallgathatunk mostani feléledésünk minden korábbinál emberpróbálóbb nehézségeiről Az első folyóiratot (1814-1818), Döbrentei Gábor magánkezdeményezését anyagilag azok a módos kortársai támogatták, akik felelősnek érezték magukat anyanyelvük kiműveléséért, nemzetük haladásáért, és a szerkesztő mellé olyan munkatársak állottak, mint Berzsenyi Dániel, Kazinczy Ferenc vagy a filozófus Sipos Pál A második nagy nekibuzdulás idején (1874) a folyóirat mögött már szervezeti-anyagi támaszként megvolt az Erdélyi Múzeum-Egyesület azokkal az alapítványokkal, amelyekkel Mikó Imre és nemzedéke úgy érezte, hogy az örökkévalóság ügyének tesz elévülhetetlen szolgálatot, és már ott munkálkodott szellemi háttérként az 1872-ben alapított kolozsvári tudományegyetemnek nem egy kitűnőséggel büszkélkedő tanári kara is. Harmadszor, 1930-ban Wass Otília nagylelkűségéről tanúskodó hagyatéka tette lehetővé, hogy az első világháborút követő kényszerű szünet után ismét megjelenjék a folyóirat. Mi most csak a hamvaiból újjáéledő Erdélyi Múzeum-Egyesület tagságára támaszkodunk, egyelőre sajnálatosan nélkülözve azokat az anyagi javakat, amelyeket a bolsevista-nacionalista pártállam elorzott tőlünk, s melyeknek visszaszármaztatása érdekében az új hatalom birtokosai eddigelé még jelzésszerű gesztust sem tettek Egyesületünk két szakosztálya, a humán tudományok művelőit tömörítő Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi, valamint a Jog-, Közgazdaság- és Társadalomtudományi Szakosztály közös közleményeként indítjuk útjára az ERDÉLYI MÚZEUM új évfolyamát; tesszük ezt annak számontartásával, hogy a vizsgálódási területek szükségszerű elkülönülésének a korában ez a különböző tudományokat felölelő sokféleség nem könnyíti meg sem a parancsolóan időszerű szakmai elmélyülést, és csak módjával elégíti ki a kutatók jogos kapcsolattartási igényeit. Vissza

Tartalom

Köszöntjük az olvasót 1
Nagy György: A kisebbségi kérdés a nemzetközi jogban a második világháború utáni évtizedekben 3
Benkő Elek: Rugonfalva középkori emlékei 15
Imreh István: Mezőgazdasági rendtartások, egyezségek, utasítások (1580-1635) 29
Varga Árpád: íráshasználat a székelyudvarhelyi tímárcéhben 51
Jakó Zsigmond: Batthyány Ignác, a tudós és tudományszervező 76
Egyed Emese: Neoklasszicizmus az erdélyi magyar irodalomban 100
Keszeg Vilmos: A hiedelemtudás szerkezete 122
SZEMLE
Csetri Elek: Forráskiadvány a csángó-magyarokról (Moldvai csángó-magyar okmánytár. I-II. 1989) 145
Pataki József: Szamosközy István magyar nyelvű feljegyzései (Magyar nyelvű kortársi feljegyzések Erdély
múltjából. 1991) 154
Wolf Rudolf: Újabb "fehér könyv" - ezúttal a régi Kolozsvárról (Kolozsvári emlékírók.1603-1720.1990) 157
B. S.: Három könyv a kolozsvári magyar egyetemi oktatásról (Mátrai Ernő: A kolozsvári egyetem mint
kultúrai szükséglet.1990. - A Kolozsvári Magyar Egyetem 1945-ben.l990. - A romániai magyar
főiskolai oktatás. 1990) 159
Mózes Huba: A versformák a posztmodern kor irodalmában
(Szepes Erika: Magyar költő - magyar vers.1990) 162
Dávid Gyula: Újraindult Gulyás Pál monumentális sorozata, a Magyar írók élete és munkái.
(VII. kötet. 1990) 164
Mózes Huba: A magyar emigráns irodalom számbavétele felé
(A magyar emigráns irodalom lexikona. A-G.1990) 165
Kiss András: Új Erdélyi Múzeum. (I. évfolyam. 1-2. füzet. Budapest 1990) 166
Nagy Jenő: Németországi emlékkönyv két erdélyi magyar tudós tiszteletére (Forschungen über Sicbenbürgen und seine Nachbarn. Festschrift für Attila T. Szabó und Zsigmond Jakó. I-II. 1988) 173
Cs. Gyímesi Éva: Átmenetek (Negyedévenként megjelenő folyóirat 1990/2. Szerkeszti a csíkszeredai Kommunikációs Antropológia Munkacsoport) 177
Dávid László: Tematikus folyóiratszám Erdély építészetéről (Magyar Építőművészet 1990/5) 178
Benkő Samu: Biró József emlékkiállítása 181
EGYESÜLETI KÖZLEMÉNYEK
Jegyzőkönyv az Erdélyi Múzeum-Egyesület önkényes megszüntetéséről (1950) 183
Az 1990. október 27-i közgyűlés iratai
Jakó Zsigmond elnöki megnyitó beszéde 183
Kiss András főtitkár jelentése az Erdélyi Múzeum-Egyesület újjászervezéséről 191
Az 1990 október 27-i közgyűlésen megválasztott elnökség és választmány 194
Antal Árpád megnyitója a Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztály első felolvasóülésén
(1991. február 15.) 195
Eseménynaptár 197
Megvásárolható példányok
Állapotfotók
Erdélyi Múzeum 1991/1-4.
Állapot:
940 ,-Ft
5 pont kapható
Kosárba