| A betűk | 1 |
| A betűk kimondása | 2 |
| A szótag | 4 |
| A hangmérés | 4 |
| A hangsúly | 5 |
| A latin írás | 5 |
| A betűk változásai | 6 |
| A magánhangzók változásai | 6 |
| A mássalhangzók változásai | 8 |
| A beszédrészek | 9 |
| A mondatrészek | 10 |
| Az ige | 10 |
| A főnév | 11 |
| A főnév nemei | 11 |
| A főnév alakja | 12 |
| A melléknév | 13 |
| Megjegyzések a beszrédrészekről | 14 |
| Megjegyzések a mondatrészekről | 14 |
| Az öt ejtegetés végződései | 16 |
| Az első ejtegetés | 16 |
| Megjegyzések az I. ejt. főnevekről | 17 |
| Az első ejtegetésű főnevek nemei | 18 |
| A második ejtegetés | 19 |
| Megjegyzések a I. ejt. főnevekről | 20 |
| Az első ejtegetésű főnevek nemei | 21 |
| Az első és második ejtegetéső melléknevek | 22 |
| Megjegyzések az első és második ejtegetésről | 24 |
| A harmadik ejtegetés (tő: i, vagy mássalhangzó) | 25 |
| A tő és az esetvégzetek | 25 |
| Az «i» tövü főnevek | 26 |
| Megjegyzések az «i» tövü főnevek ejtegetéséről | 28 |
| A mássalhangzó-tövü főnevek | 29 |
| Megjegyzések a mássalhangzó-tövü főnevek ejtegetéséről | 33 |
| A harmadik ejtegetésű melléknevek | 34 |
| Az «i» tövü melléknevekről | 34 |
| A mássalhangzó-tövü melléknevekről | 36 |
| Megjegyzések a III. ejt. főnevekről | 37 |
| A harmadik ejtegetésű főnevek nemei | 38 |
| A negyedik ejtegetés | 43 |
| Megjegyzés a IV. ejt. főnevekről | 44 |
| A negyedik ejtegetésü főnevek nemei | 44 |
| Az ötödik ejtegetés | 44 |
| Megjegyzés az V. ejt. főnevekről | 45 |
| Az ötödik ejtegetésű főnevek nemei | 45 |
| A latin főnevek nemeinek áttekintése végzeteik szerint | 46 |
| A görög szavak ejtegetése | 48 |
| A latin ejtegetésü görög szavak | 48 |
| A latin ejtegetésü görög szavak nemei | 49 |
| A görögös ejtegtésű szavak | 50 |
| Megjegyzések a görögös ejtegetésűekről | 52 |
| Megjegyzések némely főnevek és melléknevek sajátságairól | 53 |
| Bővelkedő nevek | 53 |
| Hiányos ejtegtésű főnevek | 55 |
| Ejtegethetetlen főnevek | 56 |
| Melléknevek is vannak bővelkedők | 57 |
| Melléknevek is vannak hiányos ejtegetésűek | 57 |
| Melléknevek is vannak ejtegethetetlenek | 57 |
| Az esetalakok fejlődése | 58 |
| Megjegyzések az esetekről mint mondatrészekről | 58 |
| A praepositiók | 61 |
| Mindig accusativus előtt állanak | 61 |
| Mindig ablativus előtt állanak | 63 |
| Accusativus előtt is ablativus előtt is állhatnak | 64 |
| A főnévi határozoszók | 65 |
| A melléknevek fokozása | 67 |
| A hiányos fokozás | 70 |
| A határozós (korülírt) fokozás | 72 |
| A melléknévi határozók | 73 |
| A számnevek | 76 |
| Megjegyzések a számnevekről | 78 |
| A tőszámok | 79 |
| A sorszámok | 79 |
| Az osztószámok | 79 |
| A számnévi határozók | 80 |
| A sokszorozást jelentő melléknevek | 81 |
| Az arányt jelentő melléknevek | 81 |
| A határozatlan számnevek | 81 |
| A névmások | 82 |
| Főnévi névmások | 82 |
| Melléknévi névmások | 85 |
| Számnévi névmások | 91 |
| Határozói névmások | 91 |
| Az ige tulajdonságai | 93 |
| A nemek (Genera) | 94 |
| A módok (Modi) | 94 |
| A munkák (Actiones) | 95 |
| Az idők (Tempora) | 95 |
| Megjegyzések a conciunctivusról és az imperativusról | 96 |
| A számok (Numeri) | 96 |
| A személyek (Personae) | 97 |
| Az igeszók (Verba finita) | 97 |
| Az igenevek (Verba infinita) | 97 |
| Az igealakok | 99 |
| Az igék fölosztása | 99 |
| A törzsalakok | 102 |
| Az «esse» ige ragozása | 103 |
| Cselekvő igeragozás | 106 |
| Szenvedő igeragozás | 110 |
| Az ige-névszói alakjai | 114 |
| Az álszenvedő-igék (Verba deponentia) | 116 |
| A körülírt igeragozás (Coniugatio periohastica) | 122 |
| Megjegyzések a körülírt igeragozásról | 124 |
| A személyragok | 124 |
| A kötőhangzók | 125 |
| A mód- és időképzők | 128 |
| A mód- és időképzők fejlődése | 135 |
| Az igeidők képzése | 137 |
| A rövidített igealakok | 138 |
| Az igék törzsalakjai vagy tövei | 140 |
| A praesenstő | 140 |
| A perfectumtő | 142 |
| A supinumtő | 147 |
| Az igék percetuma és supinuma csoportok szerint | 150 |
| Az «a» csoport, úgynevezett első igeragozás | 150 |
| Az «e» csoport, úgynevezett második igeragozás | 153 |
| A «mássalhangzós i, u» csoport, úgynevezett harmadik igeragozás | 161 |
| A «mássalhangzós» tövűek | 161 |
| Az «i» tövűek | 181 |
| Az «u» tövűek | 183 |
| Az i csoport, úgynevezett negyedik igeragozás | 186 |
| Az sc-vel erősbödött igék (kezdő igék = Verga inchoativa) | 189 |
| Az álszenvenő igék (Verba deponentia) | 192 |
| A nem teljesen álszenvedő igék (Verba semideponentia) | 198 |
| Tőváltoztató a hiányos igék (Vreba anomala et defectiva) | 199 |
| Esse=lenni | 199 |
| Possum-posse-potui=-hatni, -hetni | 199 |
| Edo-ere-edi-esum=enni | 201 |
| Eo-ire-ivi-itum=menni | 202 |
| Queo-quire-quivi-quitum=-hatni, -hetni | |
| Nequeo-nequire-nequivi-nequiutm= nem -hatni, nem -hetni | 204 |
| Fio-fieri-factus sum=lenni történni | 207 |
| Fero-ferre-tuli-latam=hozni, vinni | 209 |
| Volo-velle-volni=akarni | |
| Nolo-nolle-nolui=nem akarni | 213 |
| Malo-malle-malui=inkább akarni | |
| Csak némely alakjok használatos a következő igéknek | 216 |
| Aio=állítok, mondok | 216 |
| Inquam=mondok | 216 |
| Fari=beszélni | 216 |
| Coepisse=kezdeni | |
| Meminisse=emlékezni | 218 |
| Odisse=gyűlölni | |
| Quaeso=kérek | 219 |
| Ovare=örömében ujjongani | 220 |
| Köszöntő szók: Salvere; Avere; Valere | 220 |
| Buzdító szók: Age! Agite! Cedo! Cette! | 221 |
| A személytelen igék (Verga impresonália) | 221 |
| A kötőszók (Coniunctiones) | 224 |
| Mellérendelő kotőszók | 224 |
| Kérdő szók | 226 |
| Alárendelő kötőszók | 227 |
| Az indulatszók | 228 |
| Szóképzés | 229 |
| Tőszók | 229 |
| Származott szók | 229 |
| Igeképzés | 229 |
| Főnévképzés | 231 |
| Melléknévképzés | 236 |
| Összetett szók | 245 |
| Függelék | 245 |
| A mondat | 245 |
| Az igemódok és az igeidők | 247 |
| A számok és s személyek | 248 |
| Az infinitivus | 249 |
| A gerundium | 251 |
| A gerundium | 251 |
| A gerundium necessitatis és gerundivum | 251 |
| A gerundiumos és gerundivumos szerkezet | 252 |
| A supinum | 253 |
| A participium | 253 |
| A módók és az idők az alárendelt modatokban | 255 |
| Ha az alárendelt mondat indicativus állítmányú | 256 |
| Ha coniunctivus állítmányú az alárendelt mondat | 256 |
| Mindig comiunctivus az alárendelt mondat állítmánya | 259 |
| A függő kérdésben | 259 |
| Az időhatározói mondatokban | 259 |
| A módhatározó mond. | 259 |
| Az eredethat. mond. | 259 |
| Az okhat. mond. | 260 |
| A czélhat.mond. | 260 |
| A következményes mond. | 260 |
| A föltételes mond. | 260 |
| A megengedő mond. | 261 |
| A jelző mond. | 261 |
| A kettős accusativus és a kettős nominativus | 261 |
| Hubere | 262 |
| Debere | 262 |
| Ablativus comparationis | 263 |
| Az egyes és többes számról | 263 |
