A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A kromatográfia és rokon elválasztási módszerek története és fejlesztése Magyarországon

Szerző
Lektor

Kiadó: Edison House Kft.
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám: 359 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 16 cm
ISBN: 978-963-06-1854-0
Megjegyzés: Fekete-fehér fotókkal.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Több mint fél évszázada foglalkozom elválasztástechnikai módszerekkel, elsősorban kromatográfiával. Magyarországon az elsők között kezdtem el az 1950-es évek elején a gázkromatográfia, majd az... Tovább

Előszó

Több mint fél évszázada foglalkozom elválasztástechnikai módszerekkel, elsősorban kromatográfiával. Magyarországon az elsők között kezdtem el az 1950-es évek elején a gázkromatográfia, majd az 1960-as évek végén a nagyhatékonyságú folyadékkromatográfia (HPLC) alkalmazását és fejlesztését. Az analitikai feladatok mellett mind a gázkromatográfia, mind a folyadékkromatográfia preparatív és ipari elválasztási feladatokra való fejlesztésével és alkalmazásával is foglalkoztam. A készülékfejlesztés területén analitikai, üzemellenőrző (process), preparatív készülékeket terveztünk és építettünk és közreműködtem ipari berendezés tervezésében. Ez a tevékenység felölelte mikroreaktor gázkromatográfia és igen kis átmérőjű (<0,1 mm) kapilláris kolonnák fejlesztését, 5-20cm átmérőjű preparatív berendezések létesítését és tervezési adatszolgáltatás készítését 2m átmérőjű ipari berendezés gyártásához.
Kutatási feladataim mellett közreműködtem az elválasztási módszerek oktatásának bevezetésében és fejlesztésében. A Veszprémi Vegyipari Egyetemen az 1960-as években a Vegyipari Műveletek tárgy keretében adtam elő az elválasztási műveleteket. A BME Mérnöki Továbbképző Intézet keretében több előadást tartottam az adszorpciós elválasztás és a kromatográfia újabb eredményeiről. 1982-ben közreműködtem az első intenzív (40 órás) HPLC MTI tanfolyam szervezésében és anyagának összeállításában. Ezt a tanfolyamot 1988-ig minden évben megrendeztük. Az 1988-ban megindult négy féléves levelező oktatásban a Kromatográfiás Szakmérnöki Szak, melyen két tárgyat adtam elő, a kromatográfia elméleti alapjai és speciális kromatográfiás módszerek témakörben. Oktatási tevékenységem elismeréseként, a Művelődésügyi Miniszter 1964-ben a címzetes egyetemi docens, 1982-ben pedig a címzetes egyetemi tanár címet adományozta.
Kutatás-fejlesztési tevékenységem mellett részt vettem ennek az új tudományágazatnak szervezésében, az új módszerek és fejlesztési eredmények hazai bevezetésében és elterjesztésében. Vissza

Tartalom

Előszó 9
Bevezetés 17
1. Mérföldkövek a kromatográfia történetében 18
1.1 A kromatográfiás módszerek kifejlődése 1903-1969 18
1.2 A kromatográfiás készülékek és módszerek intenzív fejlesztése és elterjedése 23
1970-
1.2.1 Nagyhatékonyságú folyadék kromatográfia (HPLC) 23
1.2.2 Planár kromatográfia (PC, TLC, OPLC) 32
1.2.3 Gázkromatográfia (GC) 36
1.2.4 Szuperkritikus fázisú kromatográfia (SFC) 39
1.2.5 Kapcsolt technikák (Hyphenated technics) 41
1.2.6 Komputeres kromatográfia (Computer assisted chromatography) 44
1.2.7 Miniatürizálás 47
1.3 Elektrodinamikus módszerek (CE, GCE, MEKC, CEC) 48
2. A kromatográfia fejlesztésének szellemi háttere Magyarországon 60
2.1 Kromatográfiás témájú könyvek és kiadványok magyar szerzőktől 60
2.2 A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) szerepe 62
2.3 A tudományos egyesületek szerepe 68
2.3.1 Magyar Kémikusok Egyesülete (MKE) 68
2.3.2 Magyar Biokémiai Egyesület (MBKE) 79
2.3.3 Magyar Elválasztástudományi Társaság (METT) 79
2.4 A Scientific Exchange Agreement (SEA) alapítvány szerepe 83
2.5 A felsőoktatás és továbbképzés szerepe 96
2.5.1 Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) 96
2.5.2 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BMGE) 96
2.5.3 Debreceni Egyetem (DE) 99
2.5.4 Eötvös Lóránd Tudomány Egyetem (ELTE) 101
2.5.5 Kaposvári Egyetem (KE) 103
2.5.6 Miskolci Egyetem (ME) 103
2.5.7 Pécsi Tudományegyetem (PTE) 104
2.5.8 Semmelweis Egyetem (SE) 105
2.5.9 Szegedi Tudományegyetem (SZTE) 107
2.5.10 Veszprémi Egyetem (VE) 107
2.6 Részvétel TEMPUS programokban 110
2.6.1 JEP-0956-90-93 ACTES program 110
2.6.2 JEP-0379 90-93 program 111
3. Külföldön működő jelentős magyar kromatográfusok eredményei 117
3.1 Zechmeister László 117
3.2 Halász István 119
3.3 Ettre László 121
3.4 Kováts Ervin 123
3.5 Horváth Csaba 125
4. Kromatográfiás készülékek és elválasztó rendszerek (töltet, oszlop, réteg)
fejlesztése Magyarországon 132
4.1 Kromatográfiás készülékek és tartozékok 132
4.1.1 Folyadék oszlop kromatográfia 132
4.1.2 Ioncserés kromatográfia 138
4.1.3 Planár kromatográfia 139
4.1.4 Gázkromatográfia 146
4.1.5 Kromatográfiás detektorok integrátorok és egyéb készülékek 151
4.2 Kromatográfiás töltetek, oszlopok, rétegek és adalékok 153
4.2.1 Folyadék oszlop kromatográfia 153
4.2.2 Ioncserés kromatográfia 154
4.2.3 Planár kromatográfia 155
4.2.4 Gázkromatográfia 156
5. A kromatográfiás módszerek fejlesztése és alkalmazása Magyarországon 162
5.1 Egyetemek és főiskolák 162
5.1.1 Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) 162
5.1.1.1 Alkalmazott Kémia Tanszék 162
5.1.1.2 Elektrokémiai és Táplálkozástudományi Tanszék 162
5.1.2 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BMGE) 165
5.1.2.1 Általános és Analitikai Kémia Tanszék 165
5.1.2.2 Biokémiai és Élelmiszertechnológiai Tanszék 168
5.1.2.3 Fizikai Kémia Tanszék 168
5.1.2.4 Kémiai Technológia Tanszék 169
5.1.2.5 Mezőgazdasági Kémiai Technológia Tanszék 173
5.1.2.6 Szerves Kémia Tanszék 173
5.1.2.7 Szerves Kémiai Technológia Tanszék 174
5.1.2.8 Műanyag és Gumiipari Tanszék 175
5.1.3 Debreceni Egyetem (DE) 179
5.1.3.1 Biokémiai Tanszék 179
5.1.3.2 Szerves Kémia Tanszék 180
5.1.3.3 Szervetlen és Analitikai Kémia Tanszék 180
5.1.3.4 Debreceni Orvostudományi Egyetem 181
5.1.4 Eötvös Lóránd Tudományegyetem (ELTE) 185
5.1.4.1 Általános és Szervetlen Kémia Tanszék 185
5.1.4.2 Kémiai Technológia Tanszék 186
5.1.4.3 Szerves Kémia Tanszék 187
5.1.4.4 Szervetlen és Analitikai Kémia Tanszék 189
5.1.5 Kaposvári Egyetem (KE) 193
5.1.6 Miskolci Egyetem (ME) 195
5.1.6.1 Fizikai Kémia Tanszék 195
5.1.6.2 Miskolci Egyetem Alkalmazott Kémiai Kutatóintézet 195
5.1.7 Pécsi Tudományegyetem (PTE) 197
5.1.7.1 Biokémiai és Orvosi Kémiai Intézet 197
5.1.7.2 Analitikai Kémiai Intézet 196
5.1.8 Semmelweis Egyetem (SE) 200
5.1.8.1 Farmakognóziai Intézet 200
5.1.8.2 Farmakológiai és Farmakoterápiás Intézet 201
5.1.8.3 Gyógyszerészi Kémiai Intézet 202
5.1.8.4 Belgyógyászati Klinika 203
5.1.8.5 Kórélettani Intézet 203
5.1.8.6 l.sz. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet 204
5.1.9 Szegedi Tudományegyetem (SZTE) 208
5.1.9.1 Biokémiai Tanszék 208
5.1.9.2 Farmakognóziai Intézet 208
5.1.9.3 Szerves Kémiai Tanszék 209
5.1.9.4 Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék 210
5.1.9.5 Belgyógyászati Klinika 211
5.1.10 Veszprémi Egyetem (VE) 214
5.1.10.1 Analitikai Kémia Tanszék 214
5.1.10.2 Fizikai Kémia Tanszék 216
5.1.10.3 Szerves Kémia Tanszék 217
5.1.10.4 Vegyipari Műveleti Tanszék 218
5.2 Akadémiai (MTA) kutatóintézetek és kutatócsoportok 221
5.2.1 Anyag-és Környezetkémiai Kutatólaboratórium (AKKL) 221
5.2.2 Izotóp- és Felületkémiai Intézet (IFKI) 224
5.2.3 Kémiai Intézet (KI) 225
5.2.4 Geokémiai Kutatóintézet 230
5.2.5 Kísérleti Orvostudományi Kutató Intézet (KOKI) 231
5.2.6 Növényvédelmi Kutató Intézet (NKI) 233
5.2.7 Peptidbiokémiai Kutatócsoport (PBK) 238
5.2.9 Szegedi Biológiai Központ Enzimológiai Intézet (SZBK El) 240
5.3 Minisztériumi és ipari kutató intézetek 243
5.3.1 Bűnügyi Szakértői és Kutató Intézet (BTI) 243
5.3.2 Gabonatermesztési Kutató Kht. 246
5.3.3 Gyógynövény Kutató Intézet (GYKI) 247
5.3.4 Gyógyszerkutató Intézet-IVAX 251
5.3.5 Köolajbányászati Kutató Laboratórium 255
5.3.6 Környezetvédelmi Intézet (KVI) 256
5.3.7 Központi Élelmiszeripari Kutató Intézet (KÉKI) 258
5.3.8 Magyar Ásványolaj és Földgáz Kísérleti Intézet (MÁFKI) 264
5.3.9 Műanyagipari Kutató Intézet (MÜKI) 271
5.3.10 Nehézvegyipari Kutató Intézet (NEVIKI) 273
5.3.11 Növény és Talajvédelmi Szolgálat 275
5.3.12 Szerves Kémiai Kutató Intézet (SZEVIKI) 278
5.3.13 Vízgazdálkodási Tudományos Intézet (VITUKI KHT.) 280
5.4 Egészségügyi és államigazgatási intézmények 283
5.4.1 Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) 283
5.4.1.1 ÁNTSZ Fővárosi Intézete (Budapest) 283
5.4.1.2 ÁNTSZ Győr-Moson-Sopron Megyei Intézet (Győr) 284
5.4.1.3 ÁNTSZ Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Intézet (Miskolc) 285
5.4.2 Fővárosi Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomás(ÁÉEÁ) 286
5.4.3 Fodor József Országos Közegészségügyi Központ (FJOKK) 287
5.4.4 Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) 290
5.4.5 Országos Élelmiszervizsgáló Intézet (OÉVI) 294
5.4.6 Országos Frederic Joliot Curie Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi 296
Kutató Intézet (OSSKI)
5.4.7 Országos Gyógyszerészeti Intézet (OGYI) 298
5.4.8 Országos Közegészségügyi Intézet (OKI) 301
5.4.9 Országos Onkológiai Intézet (001) 304
5.4.10 Országos Sportegészségügyi Intézet (OSEI) 306
5.5 Ipari vállalatok 309
5.5.1 BorsodChem Rt. 309
5.5.2 ComGenex Kutató-Fejlesztő Rt. 312
5.5.3 ÉGIS Gyógyszergyár Rt. 315
5.5.4 ION Magyarország Rt. 322
5.5.5 Magyar Olaj-és Gázipari Rt. 324
5.5.6 Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Rt. 329
5.5.7 Sanofi-Aventis-CHINOIN Rt. 339
5.5.8 TEVA Gyógyszergyár Rt. 344
5.5.9 Tiszai Vegyi Kombinát (TVK) 349
5.6 Szolgáltató laboratóriumok 353
5.6.2 Spectromass Analitikai Laboratórium 356
5.6.3 Dr. E. Wessling Kémiai Laboratórium 358

Szepesy László

Szepesy László műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Szepesy László könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv