A kosaram
0
80%-ig
még
5 db

Rákóczi emlékkönyv I-II.

Halálának kétszázéves fordulójára

Szerző

Kiadó: Franklin-Társulat
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Félvászon
Oldalszám: 828 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 26 cm x 19 cm
ISBN:
Megjegyzés: Két kötetben nyolc színes műmelléklettel, 300-nál több képpel és vázlattal, kihajtható térképpel illusztrálva. Az Emlékkönyvben közzétett tanulmányok tartalmáért szerzőik felelősek.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Rákóczi alakja nemcsak a multból kivetülő kép, hanem korszerű eszméket keltő egyéniség is. A vele foglalkozó ezért emlékező kegyeleten kívül meglátásokban, életre ható erőkben is gyarapszik.
A... Tovább

Előszó

Rákóczi alakja nemcsak a multból kivetülő kép, hanem korszerű eszméket keltő egyéniség is. A vele foglalkozó ezért emlékező kegyeleten kívül meglátásokban, életre ható erőkben is gyarapszik.
A történelembe merülő figyelem mindenekelőtt ráirányul arra a tragédiára, mely Rákóczi mozgalmát megmagyarázza és letöri: a császár és Magyarország viszonyának megnemértésére. Sokan elfeledik, hogy Magyarországot a török uralom alól felszabadították, és nem tudott felszabadulni a maga erejéből, mert a sok küzdelem felaprózta és kimerítette erejét. Az évszázados fejlődés sodra Nyugatra utalta a magyarságot, mely csak a császárság által a nyugati történelembe kapcsolódva találhatta meg hivatását.
Ezt a bekapcsolódást azonban végzetesen nehézzé tette a bécsi megnemértés, mely nem látta, hogy miért szorult rá Magyarország az idegen felszabadító erőre. Magyarország Zsigmond és Hunyadi János korától kezdve 300 éven át a Nyugat védelmében áldozta fel vérét és erejét. Eleven bástya volt, mely óvta Bécset. Bár országunk ezáltal a nyugati közösségnek eleven és áldozatos része volt, a felszabadítás után mégis úgy tekintették, mint elfoglalt területet, a helyett, hogy az értük szenvedett felszabadult szövetségest látták volna benne. A felszabadítást meg nem érdemelt elnyomás követte. Vissza

Tartalom

AZ I. KÖTET TARTALMA:
Gróf Mikes János (szombathelyi püspök): Előszó 5
Dr. Balla Antal (író és hírlapíró): II. Rákóczi Ferenc élete 11
Lukinich Imre (egyetemi tanár, a M. T. A. tagja): Az utolsó Rákócziak 263
Zolnai Béla (egyetemi tanár): Rákóczi, az író 289
Markó Árpád (alezredes, a M. T. A. tagja): Rákóczi mint hadvezér 325
Polner Ödön (egyetemi tanár, a M. T. A. tagja): Rákóczi közjogi szempontjai 363
Huszár Lajos (a Magyar N. Múzeum éremtárának őre): A kuruckor érmészete 389
A II. KÖTET TARTALMA:
Kornis Gyula (v. államtitkár, egyetemi tanár, a M. T. A. osztályelnöke): Rodostói filozófia 7
Mályusz Elemér (egyetemi tanár, a M. T. A. tagja): A Rákóczi-kor társadalma 23
Kampis Antal (egyetemi tanársegéd): Rákóczi-arcképek 69
Wellmann Imre (az Országos Levéltár tisztviselője): A Rákóczi-birtokok sorsa 91
Császár Elemér (egyetemi tanár, a M. T. A. tagja): Rákóczi a magyar költészetben 123
Pukánszky Béla (egyetemi magántanár, a M. T. A. tagja): Rákóczi a német
irodalomban 149
Haraszti Emil (egyetemi magántanár): II. Rákóczi Ferenc a zenében 169
Szerb Antal (író, felsőkereskedelmi iskolai tanár): A kuruckori költészet 269
Pillias Emile (történetíró): Rákóczi a francia irodalomban 309
Molnos-Müller Lipót (a párizsi magyar tanulmányi központ igazgatója): Rákóczi a korabeli francia irodalomban 337
Moravcsik Gyula (c. rk. egyetemi tanár, a M. T. A. tagja): A grenoble-i triptychon 375
Lukinich Imre (egyetemi tanár, a M. T. A. tagja): Ál-Rákócziak és a Rákóczi-kérdés a XVIII. században 385
Ravasz László (dunamelléki ref. püspök, a M. T. A. tiszteletbeli tagja): Zárócikk 401

A KÉPEK JEGYZÉKE
ELSŐ KÖTET
Önálló mellékletek
II. Rákóczi Ferenc arcképe 1708-ból. Festette Mányoki Ádám. Eredetije a királyi palota gyűjteményében.
Edvi Illés Aladár: Utca Rodostóban.
Edvi Illés Aladár: Részlet Drinápolyból.
Edvi Illés Aladár: Utca Rodostóban Bercsényi házával.
Memorabilia anno MDCCI. Gedenckwürdigkeiten des 1701-ten Jahres. Egykorú metszet a Magyar Történeti Arcképcsarnokban és a párizsi Bibliothéque Nationale metszetgyüjteményében.
II. Rákóczi Ferenc fejedelem manifesztuma 1704-ből.
II. Rákóczi Ferenc levele Bercsényi Miklós grófhoz. Facsimile az eredeti után.
Képek a szöveg között
Fejléc egykorú nyomtatványból 7
Záródísz egykorú nyomtatványból 10
I. Rákóczi György érme. A Magyar Nemzeti Múzeum éremgyüjteményéből 16
Bethlen Gábor erdélyi fejedelem arcképe. Eredeti olajfestmény Ernst Lajos
gyüjteményében 19
Kolozsvár a XVII. században. Tröster J.: Das alt- und neue teutsche Dacia. Nürnberg, 1666. c. mű 449. l. 21
A sárospataki vár. A Műemlékek Orsz. Bizottságának gyűjteményében őrzött fényképfelvétel után 22
Gróf Esterházy Miklós nádor. A Szépművészeti Múzeum metszetgyüjteményéből 23
Pázmány Péter bíborosérsek és aláírása. A Szépművészeti Múzeum
metszetgyüjteményéből 26
I. Rákóczi György erdélyi fejedelem aláírása. Eredeti oklevélről 28
II. Rákóczi György erdélyi fejedelem arcképe. Eredeti olajfestmény báró Perényi Zsigmond nagyszöllősi kastélyában 30
Báthory Zsófia fejedelemasszony arcképe. Eredeti olajfestmény báró Perényi Zsigmond nagyszöllősi kastélyában 31
Báthory Zsófia aláírása. Eredeti oklevélről 33
Zrínyi Ilona arcképe. Eredeti olajfestmény báró Perényi Zsigmond nagyszöllősi
kastélyában 35
I. Rákóczi Ferenc választott erdélyi fejedelem aláírása. Eredeti oklevélről 36
Zrinyi Ilona aláírása. Eredeti oklevélről 36
Thököly Imre fejedelem arcképe. Eredeti olajfestmény báró Perényi Zsigmond nagyszöllősi kastélyában 37
Kassa város a XVII. században. Prospectus arcium, castellorum c. gyűjteményből. A Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárában. Hung. h. 1998. sz. 38
Sobieski János lengyel király arcképe. Vida e imperio di Leopoldo. En Amberes, 1716. c. műből 40
Zrínyi Ilona, Munkács vár asszonya. Francia vásári metszet a XVII. sz. végéről. Közzétette Varjú Elemér: Magyar várak. 104. l. 41
II. Rákóczi Ferenc 8 éves korában. A XVIII. századból való másolata az Ernst-gyüjteményben, s a M. Tud. Akadémia képestermében 43
Bécs a XVII. században. Egykorú metszet. Prospectus árcium, castellorum c. gyüjteményből. M. Nemzeti Múzeum könyvtára. Hung. h. 1998. 45
Galata látképe. Márki Sándor: II. Rákóczi Ferenc. III. k. 527. l. 47
Zrínyi Ilona ékszerládája. A Pesti Napló Rákóczi-albuma. 20. l. 48
II. Rákóczi Ferenc abc- és könyvének előlapja, gyermekkori névbeírással és íráspróbákkal. A Pesti Napló idézett Rákóczi-albumából. 19. l. 50
Rákóczi Julianna, II. Rákóczi Ferenc nénje. Márki Sándor: II. Rákóczi Ferenc. I. kötetében közölt önálló melléklet után 51
A rohonci kastély. Márki Sándor: I. 159. l. 53
II. Rákóczi Ferenc felesége. Az aradi Kölcsey-egyesület birtokában volt festmény után közzétette Márki Sándor: III. kötetben 54
Eperjes a XVII. században. Birckenstein E. D. : Ertzherzogliche Handgriffe. Augsburg, 1689. 41. l. 57
Gróf Batthyány Ádám arcképe. Márki Sándor: I. k. 109. l. 61
Gróf Bercsényi Miklós és aláírása. A Szépművészeti Múzeum metszetgyüjteményéből 63
Szirmay István aláírása. Eredeti oklevélről 65
A bécsújhelyi várkastély. Fényképfelvétel után 67
II. Rákóczi Ferenc arcképe. Eredetije Ernst Lajos gyüjteményében 69
Szirmay István arcképe. Márki Sándor: I. k. 181. l. 71
Gróf Széchenyi Pál kalocsai érsek arcképe. A Szépművészeti Múzeumban őrzött metszet után 73
Rákóczi menekülése a börtönből. A Memorabilia anno MDCCI. egyik képe. A metszet eredetije a Magyar Történeti Arcképcsarnokban és a párizsi Bibliothéque Nationale-ban 77
XIV. Lajos francia király arcképe. Közölte Márki : I. 385. l. 79
Sieniawski Ádám nagyhetman felesége. Közzétette Márki: II. k. 83
Krakó a XVII. században. Mallet A. M.: Description de l'Univers. Frankfurt, 1686. IV. kötetből 85
Bonnac marquis francia követ. Mémoire historique sur l'ambassade de Francé á Constantinople par le Marquis de Bonnac. Paris, 1894. c. kiadványából 86
II. Ágost lengyel király arcképe. Curieuser Geschichtskalender. Leipzig, 1697. c. műből 87
II. Rákóczi Ferenc manifestumának előlapja (1704) és ugyanannak kezdőlapja. Egykorú nyomtatvány M. Nemzeti Múzeum könyvtárában 91
Károlyi Sándor arcképe. Egykorú festmény után közzétette Éble Gábor: A nagykárolyi gróf Károlyi-család leszármazása c. kiadványában. (Budapest, 1913.) 93
Tokaj vára a XVII. században. Teatro della guerra contro il Turco. Roma, 1687. c.
műből 99
II. Rákóczi Ferenc aláírása. Eredeti oklevélről 101
Savoyai Jenő herceg arcképe. A Szépművészeti Múzeumban őrzött metszet után 103
Érsekújvár a XVII. században. Thaly Kálmán: Ocskay László. (Budapest, 1905. II. k.) c. műből 105
Nagyszombat a XVII. században. Thaly Kálmán: Ocskay László. I. kötetéből 107
Szatmár a XVII. században. Birckenstein E. B.: Ertzhercogliche Handgriffe. Augsburg, 1689. 65. l. 109
I. Lipót magyar király és német császár arcképe. G. G. Priorato: História di Leopoldo Cesare. Vienna. I. 1670. c. munkából 111
I. József magyar király és német császár arcképe. A Szépművészeti Múzeumban őrzött eredeti metszet után 113
Esterházy Pál herceg nádor arcképe. A Szépművészeti Múzeumban őrzött eredeti után 117
II. Rákóczi Ferenc fejedelmi pecsétje. Eredeti pecsét után 119
XIV. Lajos francia király aláírása és pecsétje. Márki S. I. k. 586. l. 121
Erdély térképe a XVII. századból. Theatri Európáéi VIII. Theil. Frankfurt, 1693. c.
műből 123
Rabutin császári tábornok. Angyal Dávid: Thököly Imre. II. k. 269. l. 126
Bottyán János aláírása. Eredeti oklevélről 127
A kistapolcsányi kastély udvari része. Márki S.: I. k. 527. l. 129
Gróf Wratislaw János arcképe. Arneth: Prinz Eugen von Savoyen II. kötetéből. (Wien, 1858.) 131
Krasznahorka vára. Fényképfelvétel 132
A marosvásárhelyi várkastély. A Magyarország és a nagyvilág 1880. 39. sz. 133
Záródísz a Histoire des revolutions c. műből 135
II. Rákóczi Ferenc libertásai. A Magyar Nemzeti Múzeum éremtárából 137
Az 1707-i függetlenségi nyilatkozat eleje. Egykorú nyomtatvány 141
Emlékoszlop az ónodi síkon. Márki Sándor: II. 41. l. 143
Lipótvár a XVII. században. Thaly Kálmán: Ocskay László. I. kötetéből 144
Nagy Péter orosz cár arcképe. Egykorú francia metszet 147
Gróf Pekry Lőrinc kuruc tábornok aláírása. Eredeti oklevélről 150
Pozsony a XVII. században. Prospectus arcixim, castellorum c. gyűjteményből. M. Nemzeti Múzeum könyvtára. Hung. h. 1998. 151
Nyitra vára a XVII. századból. Thaly Kálmán: Ocskay László. I. k. 287. l. 153
A trencséni vár. Varjú Elemér: Magyar várak. 181. l. 155
Ocskay László aláírása. Eredeti oklevélről 158
Simontornya. Varjú Elemér: Magyar várak. 153. l. 159
Gróf Heister Siegbert császári tábornok. Egykorú metszet után 163
Sümeg várának romjai. Varjú Elemér: Magyar várak. 159. l. 165
Gróf Pálffy János aláírása. Eredeti oklevélről 168
Eger vára a XVII. században. Egykorú metszet után 171
Károlyi Sándor aláírása. Eredeti oklevélről 175
Gróf Pálffy János budapesti szobra. Fényképfelvétel 179
Huszt vára a XIX. század derekán. Vasárnapi Újság, 1863. 38. sz. 181
A nagymajtényi fegyverletétel. Egykorú metszet a Szépművészeti Múzeumban 183
Kővár várnak romjai. Kelety Gusztáv rajza a Vasárnapi Újság 1869. 12. sz. 185
A majtényi fegyverletétel. A Memorabillia 1711-i számában. A párizsi Bibliothéque Nationale metszetgyüjteményéből. Ez Emlékkönyv számára készült fényképfelvétel 186
A nagykárolyi várkastély. Éble Gábor: A nagykárolyi gróf Károlyi-család leszármazása c. munka 33. l. 187
Jaroslaw látképe. Márki S. III. k. 654. l. 189
Munkács vára a XVII. században. Jacques Peeters: Description des places et villes etc. c. műből. Anvers, é. n. 191
III. Károly magyar király arcképe. A Szépműv. Múzeumban őrzött metszet után 195 Ráday Pál aláírása. Eredeti oklevélről 197
Lengyelország térképe a XVII. században, Mailet A. M.: Description de l'Univers. Frankfurt, 1686. IV. kötetből 202
Lengyel viselet a XVII. században Mailét A. M. idézett művének IV. k. 203
Varsó a XVII. században. Regni Poloniae regionumque omnium etc. novissima descriptio. Amstelodami, 1659. c. műből 207
A thorni városháza. Fényképfelvétel 208
A danzigi városháza. Fényképfelvétel 209
A danzigi Mária-templom. Fényképfelvétel 211
Utrecht a XVIL században. Dézsi Lajos: Magyar író és könyvnyomtató a XVII. században. Budapest, 1899. 61. l. 213
Lenevel vitorláshajó. A lengyel idegenforgalmi hivataltól kiadott vezetőkben közzétéve (lllustrierter Eisenbahnführer, Warszawa. 1932.) 215
London a XVII. században. Mallett A. M. idézett műve V. kötetéből 217
Párizs a XVII. században. Mallett A. M. idézet mű V. kötetéből 220
A Hotel de Transylvanie. Fényképfelvétel 221
XIV. Lajos 68 éves korában. Antoine Benoist viaszdomborműve a versailles-i múzeumban. Ez Emlékkönyv számára készült fényképfelvétel 225
Gróf Bercsényi László. A Szépművészeti Múzeumban őrzött metszet után 227
Temesvár a török világban. Prospectus arcium, castellorum c. gyűjteményből. M. Nemzeti Múzeum könyvtára. Hung. h. 1998. sz. 229
Belgrád a XVII. században. Egykorú metszet 231
A konstantinápolyi Héttorony. Mallet A. M. idézett művének IV. kötetéből 235
Rákóczi sajátkezű széke. Márki S. III. kötetében 239
Rákóczi felesége. Nicolas Largilliére festménye a londoni National Galleryben. Ez Emlékkönyv számára készült fényképfelvétel 242
Gróf Bercsényi Miklósné Csáky Krisztina arcképe. A Pesti Napló Rákóczi-
albumából. 79. l. 245
Rákóczi és társai sírboltjának bejárata a kassai székesegyházban. Fényképfelvétel 253
Rákóczi sarkofágja. Fényképfelvétel 255
A késmárki Thököly-vár kápolnája. Fényképfelvétel 257
Bercsényi Miklós és neje sarkofágja. Fényképfelvétel 258
Thököly sarkofágja. Fényképfelvétel 259
A kassai dóm. Fényképfelvétel 261
Rákóczi József, II. Rákóczi Ferenc fia. Egykorú festmény után 267
Rákóczi György, II. Rákóczi Ferenc kisebbik fia. Egykorú festmény után 269
Velence a XVII. században. Mallet A. M. idézett műve IV. kötetéből 271
Gúnykép Rákóczi és a porta szövetségéről. Eredetije a gr. Apponyi-könyvtárban. (M. Nemzeti Múzeum.) 275
Rákóczi József. Merckwürdiges Lében und Thaten des Prátendenten etc. Frankfurt und Leipzig, 1739. könyvben 277
Gróf Seckendorf császári főparancsnok arcképe. Egykorú metszet 279
Konstantinápoly a XVII. században. Mallet A. M. idézett műve IV. kötet 281
Lotharingiai Ferenc herceg, fővezér. Egykorú metszet után 283
Rákóczi József sarkofágja a kassai sírboltban. Fényképfelvétel 287
Port-Royal a XVII. században. J. Bédier-P. Hazard: Histoire de la litterature francaise. I. köt. 240. l. 293
Grosbois. Báró Forster Gyula: Rákóczinak és bujdosó társainak síremlékei. Budapest, 1913. 30. l. után 295
Rákóczi Imádságának címlapja és első oldala. Egykorú nyomtatvány 297
Rákóczi Politikai Végrendeletének címlapja. Kisebbített fényképfelvétel 301
Jansen yperni püspök. J. Bédier-P. Hazard: I. 245. l. 305
Pascal halotti maszkja. J. Bédier-P. Hazard: I. 261. l. 307
Pascal Gondolatainak címlapja. J. Bédier-P. Hazard: I. 259. l. 309
Rákóczi ismeretlen munkájának (1723) első lapja. Eredetije a troyesi városi könyvtárban van. Zolnai Béla fényképfelvétele 315
Rákóczi ismeretlen munkájának (1721) első lapja. Eredetije a troyesi városi könyvtárban van. Zolnai Béla fényképfelvétele 321
II. Rákóczi Ferenc zászlaja. A pozsonyi városi múzeum tulajdonában volt. Közzétéve A magyar katona. I. köt. 389. l. 329
A Rákóczi-szabadságharc kezdete. A Memorabilia 1703. számában. Eredetije a párizsi Bibliothéque Nationaleban 331
Francia és kuruc tisztek. Rugendas festménye után 333
Sugárágyú, II. Rákóczi Ferenc korából. A magyar katona c. műből. 383. l. 337
Portyázó kurucok fogoly labancot hajtanak maguk előtt. Rugendas metszete után 339
A nagyszombati ütközet. A Memorabilia 1705-ről szóló számában. Eredetije a párizsi Bibliothéque Nationale metszetgyűjteményében 343
A zsibói csata vázlata, 1705. nov. 11. Markó Árpád tervezete 347
A trencséni csata vázlata. 1708. aug. 3. Markó Árpád tervezete 349
A trencséni csata. A Memorabilia 1708-ról szóló számában. Eredetije a párizsi Bibliothéque Nationale metszetgyüjteményében 350
Érsekújvár ostroma 1710-ben. Eredetije a bécsi Hadilevéltárban 353
Rákóczi utasítása a várak ügyében, 1705-ből. A magyar katona c. műből. 419. l. 357
A romhányi csata 1710 január 22-én. Markó Árpád tervezete 361
Gróf Kollonics Lipót arcképe. Egykorú metszet 369
II. Rákóczi Ferenc arcképe. A Histoire des revolutions c. műből 374
Rákóczi franciául írott Emlékiratainak 2. és 3. oldala. A Histoire des Revolutions c. mű 5-ik kötetében 381
392, 393, 395, 396, 398, 399, 403, 405, 407 lapokon látható éremképeknek magyarázatai a tanulmány végén. Valamennyi érem eredetije a Magyar Nemzeti Múzeum éremtárában.
MÁSODIK KÖTET
Önálló mellékletek
II. Rákóczi Ferenc arcképe. Mányoky Ádám festménye 1711-ből. Eredetije a Szépművészeti Múzeumban.
Edvi Illés Aladár: Bercsényi rodostói házának udvara.
Edvi Illés Aladár: Rodostó.
Edvi Illés Aladár: Rákóczi ebédlőszobája Rodostóban.
Magyarország térképe II. Rákóczi Ferenc korában. A Histoire des revolutions I. kötetében közölt eredeti után.
A Rákóczi-birtokok térképe. Tervezte Wellmann Imre.
Mikes Kelemen első levelének facsimiléje. Az eredeti után.
Képek a szöveg között
Kiss István: «Magyar Phylosophiájának» első oldala. Eredetije a Magyar Nemzeti Múzeum kézirattárában 11
Kiss István aláírása. Az előbb említett kéziratból 15
II. Rákóczi Ferenc arcképe. Festette László Fülöp. A kép eredetije Zemplén vármegye alispáni hivatalában van 18
Magyar viseletképek a Rákóczi-korból. A magyar viseletek története. Rajzolta és festette Nemes Mihály, szövegét írta Nagy Géza. Budapest, 1900. című díszmunkából 29, 35, 41, 47, 53, 59
Rákóczi négyesztendős korában. Eredetije Ernst Lajos gyűjteményében 73
Rákóczi portréja 1684-ből. Eredetije Ernst Lajos gyűjteményében 75
Rákóczi arcképe 1690-ből. Történeti Arcképcsarnok 76
Rákóczi Ferenc arcképe 1694-ből. Eredetije a Történeti Arcképcsarnokban 77
Rákóczi lovasképe 1694 körül. Francia metszet 79
Rákóczi lovasképe a XVII. század végéről. Francia metszet 81
II. Rákóczi Ferenc képe. A Histoire du Prince Rakoczi c. munka párizsi kiadásából. Coster D. rajza 83
Rákóczi arcképe. 1711-ből való metszet 85
Rákóczi képzeleti képe. Történeti Arcképcsarnok 89
A munkácsi vár. Eredeti felvétel 97
Makovica várának romjai. Varju Elemér: Magyar várak 95. l. 99
Sárosmegye térképe. Fucker András tervezete. Eperjes. 1733- Eredeti után 101
A zborói kastély egy része. Varju Elemér: Magyar várak. 99. l. 105
Regéc vára. A Pesti Napló Rákóczi-albumából. 22. l. 109
A tokaji Hegyalja. Fucker András térképe. Eperjes, 1749. Eredeti után 113
Kölcsey Ferenc arcképe és aláírása 131
Vörösmarty Mihály arcképe 133
Petőfi arcképe Arany János arcképe 135
Szigligeti Ede arcképe és aláírása 139
Munkács vára. Egykorú metszet 1690-ből 141
A Rebellischer Klag-Brieff címlapja. Eredetije a gr. Apponyi Sándor-féle gyűjteményben (M. Nemzeti Múzeum) 153
A Die Ungarische und Sevennesische Unruhen c. röpirat címlapja. Eredetije u. ott 157
XIV. Lajos egy tó partján horgászik. A Historische kurtze Beschreibung aller merckwürdigen Begebenheiten c. 1705-ben Bécsben megjelent röpiratból. Egy példánya a gróf Apponyi Sándor-féle gyűjteményben (M. Nemzeti Múzeum könyvtára) 161
A Historische kurtze Beschreibung c. röpirat címlapja. U. ott 165 Bihari János arcképe. A Történeti Arcképcsarnokban őrzött egykorú festmény után fényképezve 179
A Rákóczi-nóta a lipcsei Allgemeine Musikalische Zeitung 1816-i évfolyamában 183
Rothkrepf (Máray) Gábor Pannoniájának címlapja. A füzet 4. száma: Rákótzy-nóta 187
A Scholl-féle Rákóczi-induló négykezes kiadásának címlapja 193
Liszt Rákóczi indulója. Réth N. Károly négykezes zongoraátiratának címlapja (1867.) 205
Liszt Ferenc Rákóczi-indulójának (XV. rhapsodia) címlapja 206
Liszt Rákóczi-indulójának (XV. rhapsodia) ajánlása 208
Berhoz 1845-ben. Prinzhofer kőmetszete. Bécs, 1845. 211
A Pesti Hirlap a Rákóczi-induló előadását concert á mitraille-nak nevezte. Ez a kifejezés célzás Louis Reybaudnak a romantikusokat gúnyoló Jérome Paturot c. regényében (1845) Grandville metszetére, melyen mindenki felismerte Berliozt, bár sem a regényíró, sem pedig az illusztrátor nem nevezi meg. A metszet alatt ez olvasható: Heureusement la sal est solide... elle résiste. (Szerencsére a terem erős és ellenáll.) 215
Berlioz Rákóczi-indulója vezérkönyvének első oldala. (M. Nemzeti Múzeum könyvtára.) 217
Töredék Berlioznak Cornelius Péterhez intézett leveléből. (Kisebbítve.) Herrmann Scholtz drezdai kéziratgyüjteményéből 219
Engeszer Mátyás Rákóczi-indulójának címlapja 225
Reményi Ede Rákóczi-indulójának címlapja 229
Berlioz párizsi Rákóczi-indulója kéziratos vezérkönyvének első oldala. A lap alján Berlioz kiadatlan jegyzete az indulóról. A párizsi Conservatoire National de Musique et de Déclamation könyvtárában lévő eredeti után fényképezve 230
A párizsi Rákóczi-induló első zongoraátiratának címlapja 1847-ből. A párizsi Conservatoire National de Musique etc. könyvtárában lévő eredeti után fényképezve 233
Erkel Ferenc: Rákóczi-indulójának címlapja (1860) 234
Zapf Antal pesti zeneszerző Berlioz Rákóczi-indulójából készült zongoraátiratának
címlapja 235
A Pest-Budai Hangászegyleti Zenede alapításának 25-ik évfordulója alkalmával 1865-ben készült díszoklevél oldalképe, mely Liszt Ferencet ábrázolja, amint az ünnepi hangversenyt vezényli. Az alkalommal került bemutatásra a Rákóczi-induló zenekari feldolgozása 237
Erkel Ferenc Liszt Ferencnek ajánlott Rákóczi-indulója címlapja. A mellkép Lisztet ábrázolja magyar nemzeti viseletben 239
Sipos Antal (Liszt weimari tanítványa) Rákóczi-indulójának címlapja 245
Désiré Ringéi francia szobrász (1847-1916) alkotása: La marche de Rákóczi. 1880- ban állították ki a párizsi Salonban: «Le Démon de Rákóczy accourt á Paris inspirer les Tziganes» felirattal. Jelenleg a tunisi francia rezidens kertjében. A szobor férfialakot ábrázol, amint a tromba marina nevű húros hangszeren játszik. Nem tudjuk, hogy Ringéi miért tartotta a tromba marinát magyar nemzeti hangszernek. A La marche de Rákóczi a század második felében Párizsban kedvelt cigánydivat volt 245
Lovas magyar tárogatós a XVIII. századból. Albrecht Schmidt színezett rézkarca 247
Dalayrac Rákóczi tárgyú operájának címlapja. (Párizsi Bibliothéque Nationale példánya után) 252
Dalayrac Rákóczi-tárgyú operájának szereplő személyei 253
Charles Louis Didelot francia koreográfus. Reimond metszete után 257
A Rákóczi-ballet londoni előadásának címlapja. A Victoria and Albert Museum színházi gyűjteményéből 259
F. Venua Rákóczi-balletjének címlapja 261
Riedl Frigyes arcképe. Fénykép után 277
A Szencsey-daloskönyv egy oldala. Eredetije a Magyar Nemzeti Múzeum kézirattárában 279
Thaly Kálmán arcképe. Fénykép után 281
A Szencsey-daloskönyv egy oldala. Eredetije a M. N. Múzeum kézirattárában 283
Endrődi Sándor arcképe. Fénykép után 284
Ady Endre arcképe. Fénykép után 285
A bujdosó kurucok 287
II. Károly spanyol király. Curieuser Geschichtscalender etc. Leipzig, 1697. c. műből 313
Rákóczi menekülése a börtönből. Neu-eröffneten historischen Bilder-saals VI. Theil. (Nürnberg, 1733.) c. műből. Nagyítva 317
Radziejowski Mihály gneseni bíboros érsek. Theatrum Europaeum. XVI. Theil. Frankfurt am Main, 1717. c. műből. Kisebbítve 319
Miksa Emánuel bajor választófejedelem. Theatrum Europaeum. XVI. Theil. Frankfurt am Main, 1717. Kisebbítve 321
Du Héron elfogatása. Neu-eröffneten Historischen Bilder-Saals VI. Theil. Nürnberg, 1733- 476. l. Nagyítva 325
XII. Károly svéd király benyomul Lengyelországba. Neu-eröffneten hist. Bilder-Saals VI. Theil. Nürnberg, 1733. 465. l. Nagyítva 327
A klissowi ütközet, 1702. Theatrum Europaeum. XVI. Theil. Frankfurt am Main, 1717. Kisebbítve 329
Viktor Amadé Savoya fejedelme. Theatrum Europaeum. XVI. Theil. Frankfurt am Main, 1717. Kisebbítve 331
Louis Hector Duc de Villars arcképe. Rigaud festménye a versaillesi múzeumban. Ez Emlékkönyv számára fényképezve 333
Versailles XIV. Lajos korában. Egykorú metszet után 343
XIV. Lajos a fejedelmek pártfogója. (Le roi protecteur.) A radstadti békében a bajor és a kölni választóknak biztosította a koronát, de Rákóczi érdekében semmit sem tudott elérni. Korabeli metszet a párizsi Bibliothéque Nationale metszetgyüjteményében 347
A Rákócziról szóló, 1707-ben Párizsban kiadott francia történeti munka címlapja. (A párizsi Bibliothéque Nationale példányáról.) 353
A Recrudescunt (Manifeste du Prince Rákóczy) francia és latin szövegű kétnyelvű 1708-as baseli kiadásának első lapja. (A párizsi Bibliothéque Nationale példányáról.) 355
Egy 1708-ban Baselben kiadott és Rákócziról és a felkelésről szóló francia röpirat címlapja. (A párizsi Bibliothéque Nationale példányáról.) 357
Marquis de Dangeaunak Rigaud által festett képe. Eredetije a versaillesi múzeumban. Ez Emlékkönyv számára fényképezve 359
Louis Duc de Saint Simonnak, a nagy francia életrajzírónak arcképe. Egykorú festmény után készült metszet. (A párizsi Bibliothéque Nationale metszetgyűjteményéből.) 361
XIV. Lajos udvara körében Párizs város egyik üldöttségét fogadja. (1712.) A király mögött állók közül többen Rákóczi versaillesi baráti köréhez tartoztak, (Korabeli metszet a párizsi Bibliothéque Nationaleban.) 363
XIV. Lajos a ravatalon, a versaillesi palotában. A külföldi követek utolsó tisztelgése. Korabeli metszet a párizsi Bibliothéque Nationaleban 365
XV. Lajos gyermekkori arcképe. A király akkor jutott a trónra, amikor Rákóczi Párizsban tartózkodott. Van Loo festménye a versaillesi múzeumban. Ez Emlékkönyv számára készült fényképfelvétel 367
A grenoble-i triptychon elülső oldala nyitott szárnyakkal. Eredetije a grenoble-i városi könyvtárban. Az eredetiről ez Emlékkönyv számára készült fényképfelvétel 378
A grenoble-i triptychon egyik táblája nagyítva 379
A grenoble-i triptychon hátsó oldala, mélyen a fehrás olvasható 381
Saint Germain. Grásser Fr. : Kleine Wiener Memoiren. I. Wien, 1845. c. műből. A felirat szerint: «Original Gemálde im Besitze der Marquise von Urfé, 1783 in Kupfer gestochen von N. Thomas in Paris.» 393
Fejléc. A vallásszabadság emlékérme. A szécsényi országgyűlés után készült. Dörre Tivadar rajza. Márki Sándor: II. 363. l. 403
Záródísz a Histoire des revolutions c. munkából 407
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv