| Kiadó: | Városi Tanács |
|---|---|
| Kiadás helye: | Gyula |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Vászon |
| Oldalszám: | 455 oldal |
| Sorozatcím: | |
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 24 cm x 18 cm |
| ISBN: | |
| Megjegyzés: | Fekete-fehér fotókkal illusztrálva. |
| Előszó (Jámbor István) | 50 |
| Gyula története a felszabadulástól a fordulat évéig (1944-1948) (Marik Dénes) | 9 |
| A város felszabadulásától az ország felszabadulásáig | 11 |
| A szeptemberi előzmények | 11 |
| A felszabadulás katonai eseményei | 12 |
| A szovjet katonai igazgatás az élet megindításáért | 14 |
| A kommunista pártszervezet megalakulása | 16 |
| A közigazgatás megszervezése és demokratizálása | 18 |
| Hadikórház központi létesítése | 22 |
| Az Ideiglenes Nemzeti Kormány megalakulásának hatása a város közéletére | 25 |
| Gazdasági helyzetkép 1945 elején | 29 |
| A Nemzeti Bizottság irányító szerepe | 32 |
| A földreform előkészítése és végrehajtása | 33 |
| Vetélkedés a rendőrség személyi összetétele miatt | 37 |
| A népi hatalom további szerveinek kialakítása | 38 |
| A Fegyverszüneti Ellenőrző Bizottság tevékenysége | 49 |
| Politikai harcok és tömegmozgalmak | 42 |
| A gyulai demokratikus pártok erőviszonyai 1945 tavaszán | 42 |
| A megyeszékhely áthelyezésének ügye | 45 |
| Politikai helyzetkép az 1945 őszi országgyűlési választások idején | 48 |
| Válság a gyulai Kisgazdapártban, a párt kettészakadása | 50 |
| Tömegmozgalmak a közigazgatás megtisztítására | 51 |
| Politikai változások 1947-ben | 54 |
| Az újjáépítés első évei | 57 |
| Pénzromlás és forintvédelem | 57 |
| Eredménytelen mélyfúrás a Kastélykertnél | 58 |
| A városi közigazgatás átállítása a békeévek feladataira | 59 |
| A gazdasági helyzet a felszabadulás utáni években | 62 |
| A kulturális élet fellendülése | 67 |
| A proletárdiktatúra győzelme és a szocializmus építésének kezdetei az ellenforradalom leveréséig (1948-1956) (Marsi Gyula) | 75 |
| A fordulat éve | 77 |
| 1848 és 1948 | 77 |
| Küzdelem a munkásegységért és a munkáshatalomért | 80 |
| A városi közigazgatás demokratizálása | 86 |
| A szocializmus lelkesítő távlatai | 89 |
| Új feladatok | 89 |
| A hároméves terv végén | 93 |
| A tömegkapcsolatok erősítése | 95 |
| A szocialista építés első sikerei | 98 |
| A tanácsválasztás | 100 |
| Az ötéves terv első évei | 101 |
| Eredmények és gondok | 105 |
| Az agrárpolitika kérdései | 109 |
| A kormányprogram hatása | 117 |
| A várospolitika fejlődése | 117 |
| A múlt kísértete. Az ellenforradalom | 123 |
| Gazdasági, politikai és kulturális fejlődés | 123 |
| Bénító jelenségek. Az ellenforradalom | 125 |
| Harc a szocializmusért | 127 |
| Gyula a szocializmus alapjainak lerakása idején és a szocializmus teljes felépítése felé vezető úton (1957-1974) (Marsi Gyula) | 137 |
| Az ellenforradalmat követő konszolidáció, a város politikai fejlődése | 139 |
| A hatalom megszilárdításáért | 149 |
| A szocializmus szilárd alapjaiért | 148 |
| A gazdaságirányítási rendszer átfogó reformja után | 155 |
| Az utolsó fél évtized | 157 |
| Gyula iparának fejlődése (1957-1974) (Kollárik János) | 163 |
| Városunk iparának általános helyzete az elenforradalom leverése után | 165 |
| Az ipar néhány jellemző vonása | 165 |
| 1957, a talpraállás esztendeje | 166 |
| Az ipar termelési sikerei | 167 |
| Megtalálni az iparfejlesztés útját | 167 |
| Eredmények a hároméves tervben | 168 |
| Változások a lakosság összetételében | 170 |
| A szocializmus alapjainak lerakásáért | 170 |
| Újabb eredmények előkészítése | 170 |
| Az északi ipartelep terve | 172 |
| Az állami ipar fejlődése a második ötéves tervhez | 173 |
| Az állami vállalatok fejlődésének főbb adatai | 177 |
| A szövetkezeti ipar fejlődése a második ötéves tervben | 178 |
| Ipari szövetkezeteink fejlődésének néhány adata | 181 |
| Gyula a megye egyik ipari centrumává fejlődik | 182 |
| Szélesednek és megszilárdulnak az ipar továbbfejlődésének alapjai | 182 |
| Átalakult a városi ipar arculata | 185 |
| Az ipar további kibontakozása (1971-1974) | 189 |
| Üzembővítések és rekonstrukciók a negyedik ötéves tervben | 189 |
| A Húsüzemtől a Húskombinátig | 193 |
| A többi vállalat is korszerűsít | 194 |
| Gyula a fejlett iparral rendelkező város alapjait rakta le | 199 |
| A mezőgazdaság szocialista átszervezése és fejlődése (1957-1974) (Pflaum István) | 205 |
| A szövetkezeti politika győzelme | 207 |
| A mezőgazdaság helyzete az ellenforradalom után | 207 |
| Gyula szövetkezeti város | 210 |
| Földrendezés - területi elhelyezkedés | 212 |
| Nagyüzemi gazdaságok és társulásaik fejlődése | 2105 |
| Közös vállalkozások | 218 |
| A termelőszövetkezetek egyesülése | 220 |
| A gazdálkodás fejlődése | 223 |
| Földterület, növénytermesztés | 224 |
| A meliorácis feladatok végrehajtrása | 225 |
| Öntözés | 225 |
| Vetésszerkezet, műtrágyázás, gépesítés, termésátlagok alakulása | 226 |
| Állattenyésztés | 229 |
| Vagyoni helyzet (tsz) | 232 |
| Gazdálkodás | 233 |
| Munkaerőgazdálkodás - szakképzettség | 234 |
| Helyzetkép a város mezőgazdasági nagyüzemeiről | 237 |
| Kőrösvidéki Vízügyi Igazgatóság | 241 |
| Tiszamenti Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat | 243 |
| Délalföldi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság Gyulai Erdészete | 245 |
| Városépítés, közlekedés és kommunális ellátás (Csoór István) | 247 |
| Városrendezés, lakásépítés | 250 |
| Közlekedés | 258 |
| Vízellátás és vízgazdálkodás | 272 |
| Elektromos energiaellátás | 282 |
| Gázellátás | 286 |
| Zöldterületgazdálkodás | 289 |
| Területegészségügy | 293 |
| Műemlékvédelem, szobrok, emlékművek, emléktáblák | 297 |
| Temetők | 302 |
| Kommunális költségek | 303 |
| A kereskedelem és vendéglátás fejlődése. A város idegenforgalmi központtá emelkedése (Bereczky Sándor) | 309 |
| A város kereskedelmi és vendéglátói ellátásának helyzete | 311 |
| Általános helyzetkép - az igények változása | 311 |
| A kulturált formák bevezetése, egyes vállalatok alakulása, tevékenysége | 313 |
| Általános értékelés a város kereskedelmi és vendéglátói ellátottságáról | 327 |
| A város idegenforgalmi központtá emelkedése | 328 |
| A gondolat születése | 328 |
| Az idegenforgalom általános fellendülése | 329 |
| Az alapok lerakása | 330 |
| A feltételek megteremtése | 331 |
| A megvalósulás időszaka | 338 |
| Fejlesztési lehetőségek | 342 |
| Függelék: A város jelenlegi üzlethálózata | 347 |
| Az egészségügyi és szociális hálózat, ellátás fejlődése (1957-1974) (Mátrai György) | 357 |
| A városi egészségügyi hálózat és intézményei | 360 |
| Megyei szintű egészségügyi szervek és intézmények | 366 |
| Békés megyei Tanács Kórháza | 366 |
| Megyei Tüdőgondozó Intézet | 369 |
| Megyei "József Attila" Tüdőgyógyintézet | 370 |
| Békés megyei Tanács Rendelőintézete és Főorvosi Hivatala | 371 |
| Megyei jellegű szociális intézmények | 373 |
| Békés megyei Tanács Csecsemőotthona | 373 |
| Békés megyei Tanács Gyermek- és Ifjúságvédelmi Intézete | 373 |
| Szakszervezetek Országos Tanácsa Társadalombiztosítási Főigazgatóság Békés megyei Igazgatósága Gyulai Társadalombiztosítási Kirendeltsége | 374 |
| Az oktatás és a közművelődés eredményei és gondjai Gyulán (Szerdahelyi István) | 377 |
| A közoktatásról | 380 |
| Az óvodák | 380 |
| Az alsófokú oktatás: általános iskolák | 382 |
| Az iskolák belső élete | 384 |
| A román tanítási nyelvű általános iskola | 386 |
| A középfokú oktatási intézmkények | 386 |
| Erkel Ferenc Gimnázium és szakközépiskola | 387 |
| Nicolae Balcescu Román Tanítási Nyelvű Gimnázium | 389 |
| Kertészeti szakközépiskola | 391 |
| 613. számú Munkácsy Mihály Ipari szakmunkásképző Intézet | 392 |
| A felnőttoktatásról | 393 |
| Az Erkel Ferenc Állami Zeneiskola | 394 |
| A közművelődésről | 395 |
| Tudományos Ismeretterjesztő Társulat | 396 |
| Az Erkel Ferenc Művelődési Központ | 398 |
| Jókai Művelődési és Ifjúsági Ház | 400 |
| Úttörő és Ifjúsági Ház | 402 |
| A város könyvtári hálózata | 403 |
| Mogyoróssy János Könyvtár | 403 |
| A szakszervezeti Könyvtár | 403 |
| A színházi életről | 404 |
| A filmszínházakról | 408 |
| A Gyulai Nyár rendezvényei | 409 |
| Az Eszperantó Nyári Egyetem | 409 |
| Erkel Diákünnepek | 410 |
| A város képzőművészeti élete | 411 |
| Békés megyei Levéltár | 412 |
| Erkel Ferenc Múzeum | 413 |
| Tömegkommunikációs eszközök | 414 |
| Gyyula város sportélete (1944-1974) (Ifj. Christián László) | 421 |
| Történeti visszatekintés 1869-1944-ig. Háromnegyed évszázad a város sportjának hőskorából | 423 |
| A sport és testnevelés ügyének alakulása, fejlődése a felszabadulástól napjainkig | 424 |
| Újjászületés, a feltételek formálódása a demokratikus átalakuláson keresztül az egységes sportvezetésig (1944-1951)0424 | 424 |
| A terebélyesedő sportmozgalom forrongása, eredményei (1951-1956) | 425 |
| Az ellenforradalmat követő esztendők (1957-1963) | 427 |
| A sportmozgalom tömegszervezeti tevékenységének évtizede és az 1973-as átszervezés (1963-1974) | 428 |
| Sportági tendenciák harminc esztendő tükrében | 431 |
| Atlétika | 431 |
| Úszás, műugrás, vízilabda | 432 |
| Labdajátékok - labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, röplabda, asztalitenisz, tenisz | 432 |
| Technikai sportok - motorozás, kerékpározás, modellezés | 434 |
| Küzdősportok - birkózás, ökölvívás, vÍvás, súlyemelés | 434 |
| Egyéb sportágak - teke, sakk, lovaglás, torna, természetjárás, könnyűbúvár, korcsolyázás | 435 |
| Az iskolai testnevelés és az országos hírű gyulai diáksport | 435 |
| Városunk fejlődésének távlatai (Vidó István) | 443 |
| Képmellékletek |
Védőborító nélküli példány.
A védőborító enyhén elszíneződött, kopott. A borító belső oldalán ex-libris címke található. A lapélek foltosak, néhány oldalon színes sorkiemelések és jelölések láthatóak.
A védőborító kissé elszíneződött.
