Bonyhai Gábor összegyűjtött munkái 1/A-B.

Tartalom

1/A kötet
Előszó (Veres András) 9
I. THOMAS MANN-TANULMÁNYOK
Szignifikáns forma mint értékmetafizika Thomas Mann A kiválasztott című regényében
Bevezetés.......................................21
a) A nyelv, az irodalom, a zene és a metafizika összefüggése ... 22
b) Az irónia mint az epikai és az imaginatív sík közötti paradox ellentét. Irónia mint kontrapunkt.............33
I. A Rendtől a Konfúzióig
1. A kimondott és a megmutatkozó....................37
2. A Rend, a Hatalom, a Gazdagság és a Folytonosság képsorai a Grimáld és Baduhenna című fejezetben ...............39
3. Az értékek egyensúlya...........................48
4. A Szép mint az Élettől a Szellem felé való átmenet első fázisa 49
5. A képzés (Bildung) motívumai A gyermekek című fejezetben . . 55
6. A nemek közti különbség fokozatos differenciálódása és a testi szépség teljes erotizálódása mint a Bűn realizációjának motivikus előkészítése A gyermekek című fejezetben........57
7. A Bűn és a Konfúzió teljes kibontakozásai rakoncátlan gyermekek című fejezetben.........................62
8. A férfi és a nő közötti különbség teljes kibontakozása az Eisengrein úr és az Eisengreinné úrnő című fejezetben .... 67
9. Testi és szellemi motiváció a mű első részében .........76
10. A Szép funkciójának megszűnése és a Szellem közvetlen előmotívumai.....79
11. A Rend és a Konfúzió kontrapunktikus összeütközése Az öt kard című fejezetben........80
II. A Konfúziótól a Szellemig és a második konfúzió mint a Szellemnek az Élethez való sikertelen visszatérési kísérlete
1. Az Élet és a Szellem alacsony szinten megvalósult viszonylagos harmóniája A Szent Dunstan-i halászok című fejezetben. A humor mint az Élet és a Szellem apró konfliktusa.......82
2. A Rendkívüli megjelenése az egyszerűség és harmónia világában.................90
3. Az Elet apró ellentmondásainak intenzívebbé válása a Rendkívüli hatására ....93
4. A képzés motívumai A gyászoló című fejezetben.
A Rendkívüli és a Szellem motívumainak összekapcsolódása ..... 97
5. Az Elet és a Szellem kontrapunktikus összeütközése
Az ökölcsapás és A felfedezés című fejezetekben...........105
6. A Szellem és a Rendkívüli motívumainak végleges összekapcsolódása A disputa című fejezetben. A véletlen
és a szabad akarat funkcióváltása...................108
III. A Szellemtől az Életig. A második konfúzió
1. Az Élethez való visszatérés a Poitewin úr című fejezetben ... 111
2. A férfi és a nő funkciója közötti különbség ismételt megjelenése A találkozás című fejezetben..............118
3. A Szellem győzelme az Élet felett. A Szellem démonivá válása. A Bűn előmotívumai..128
4. A „sors iróniája" mint az epikai és az imaginatív sík kontrapunktikus ellentéte....134
5. A Konfúzió második nagy realizálódása ..............136
IV A második nagy Konfúziótól a minőségileg magasabb
Szellemig
1. A férfi és a nő funkciójának felcserélődése és imaginatív értékének ellentétesre változása A kő című fejezetben.....147
2. A Szellem teljes győzelme a Test felett A vezeklés című fejezetben.......151
V. A Szellemtől az Életig. Az értékek egyensúlyának minőségileg magasabb szinten történő helyreállása
1. A Konfúzió képei y4 kinyilatkoztatás című fejezet első részében 156
2. A csoda mint a minőségileg magasabb rendű Szellem képrendszere .......161
3. A testi és a szellemi motiváció funkcióváltása
A második látogatás című fejezetben..................164
4. A rendkívüli humanizmus képei A megtalálás, Az átalakulás
és Az igen nagy pápa című fejezetekben. Az értékek megmaradásának összefüggése....173
5. A rendkívüli dicsőség képei Az igen nagy pápa című fejezetben 179
VI. A fiktív elbeszélő funkciói
1. A fiktív elbeszélő helye az imaginatív értékösszefüggésben . .190
2. A fiktív elbeszélő kommentárjainak strukturális funkciója . . 192
3. A Ki harangoz? című fejezet imaginatív és zenei funkciója . . 194
4. A fiktív elbeszélő „fiktív poétikája" és a mű valóságos poétikai-zenei formája közötti viszonyok..............197
Cselekményrendszer és értékrendszer ..................201
Thomas Mann alkotómódszeréről
Adalék a poétika és az irodalomtörténet összefüggéséhez ..221
Az értékek kibontakozása és az ismétlődés
Elemzéspélda a Doktor Faustus kompozíciójához.........253
Névmutató.......................................279
1/B kötet
II. LEÍRÁS ÉS INTERPRETÁCIÓ
Leírás és interpretáció................................9
A Szarvas-ének szerkezetelemei.........................34
Egy festészeti és egy zenei forma imitációja
Celan Halálfúgájának struktúrájában .................56
Értéknyelv........................................86
Egy metahermeneutika lehetőségéről...................128
Pártosság és esztétikai érték..........................163
Az irodalmi mű létezési módja........................176
III. HERMENEUTIKA ÉS MORFOLÓGIA
Lukács mint közvetítő ..............................197
[Régi és új hermeneutika: bevezetés] ...................204
Egy nem-divinatorikus megértéselmélet kezdetei
Popper Leónál és a fiatal Lukács Györgynél...........217
Hermeneutikai filozófia
[Utószó Gadamer könyvéhez]......................234
Hermeneutika és morfológia.........................252
A szimbólumfogalom helye a filozófiai hermeneutikában .... 283
FÜGGELÉK
Az irodalomelmélet tárgya és módszere .................305
a) Nyíró Lajos: Az irodalomelmélet mint metatudomány 305
b) Bonyhai Gábor: Az irodalomelmélet logikai-szemantikai vonatkozásai ..........319
c) Veres András: Az esztétikai minőségek értékelméleti megközelítésének lehetősége....329
d) Szili József: Az irodalomtörténet elméletének felosztása és az irodalom történeti-tipológiai fogalma . . 344
e) Szerdahelyi István Az irodalomtudomány fogalmi rendszere................351
f) Bernáth Árpád: Az elbeszélés vizsgálatának kérdései . . 366
g) Varga László: Az irodalomelméleti fogalmak alkalmazása kortárs irodalomra .....377
h) Horváth Iván: Történeti poétika és magyar irodalomismeret.............387
i) Bojtár Endre: Strukturalizmus és „metafizika" között . . 400
[A Tisza-parton: hozzászólás a vitához]...................409
A kötet tanulmányai (keletkezésük sorrendjében).............413
Bonyhai Gábor egyéb tudományos munkái ..............416
Névmutató........419

Témakörök