Szerelem és halál órája

Fülszöveg

"A halálnak a szaga is más volt Oroszországban, mint Afrikában. Afrikában az angol nehézlövegek tüzében a tetemek gyakran hosszú ideig feküdtek temetetlen frontvonalak között, az igaz, de a nap gyorsan dolgozott... Száraz halál volt ez homokban, napban, szélben. Oroszországban kocsonyás, bűzlő a halál...
Már napok óta esett. Olvadt a hó... És az olvadással előkerültek a holtak. Régi holtak voltak. A falucskán többször is áthullámzott a harc - novemberben, decemberben, januárban és most áprilisban. Elsőként a januári holtak bukkantak elő. Ők pihentek a legmagasabban..."
A Szerelem és halál órája, a talán legtöbbször megjelent műve Remarque-nak, 1952/53-ban íródott, a háború utáni Németország hihetetlenül friss élményeiből táplálkozva. Ugyan a szerző maga nem vett részt a második világháborúban, sőt ellen tiltakozva hagyta el Németországot már a hitleri hatalomátvételkor, és Marlene Dietrichhel együtt a legaktívabb antifasiszta németek voltak. Mégis ugyanaz az élmény, ami a Nyugaton a helyzet változatlan című regényét tette halhatatlanná, íratta meg a már jóval érettebb íróval ezt a regényt: a fájdalom a sok értelmetlenül elpusztult fiatal élet miatt - és a szolidaritás tehetetlen, kiszolgáltatott, itt a halál órájában már szinte pőrére vetkőzött emberrel. Akinek a szerelemre is csak kurta órája van, mert meghalni rendelte őt az emberi butaság - nem a történelem. Vissza