| Szerelmes hazatántorgás | |
| Tűzvész-idő | 7 |
| Szerelmes hazatántorgás | 24 |
| Az isten-szárnyverés égő cserepei | 45 |
| Költők halála, kamaszkorom költő-áhítatai, s Chile ami volt és ami lehet még | 58 |
| A győztes gyötrelmesek | |
| A világegyetem-indulat dühödt angyala | 71 |
| Vörösmarty Mihály üzenete | 74 |
| A hitet-adó | 79 |
| A megméretett idő | 86 |
| Ady Endre gyötrelmes győzelme | 87 |
| A megőrző folytonosság | 92 |
| Egy emlékszoba titoktalan titkos csöndjében merengve | 94 |
| Az életre-intő fegyeleme | 97 |
| A gyötrődő | 100 |
| Az emberi méltóság hőse | 106 |
| Akaratos csillag | 107 |
| Az emberség csöndes harangja | 109 |
| Szergej Jeszenyin halandó szíve | 113 |
| Hitem hatalma | |
| Hódolat Marx Károlynak | 119 |
| Forradalom, költészet, emberség, magyarság | 126 |
| Kétely és bizonyosság | 133 |
| A reménység irodalma | 136 |
| Kossuth Lajos hangja | 139 |
| Sírva játszani, sírni, sírni | |
| A mindenség csöndjére ráordító | 151 |
| A látó ember | 152 |
| Valami a sejtelemről | 154 |
| A halál ellen: játszani! | 157 |
| A látomás ismeretének embersége | 160 |
| Ami nem lehetetlen | 163 |
| Szívembe-petéző fürkészdarász-halottak | |
| Könnycsepp-rózsa Németh László halott szívére | 167 |
| A megtartó gyász öntudata | 168 |
| Óda-kezdet | 169 |
| Simon István már a földben | 170 |
| Szabó István hite | 171 |
| Watteau fehér bohóca | 172 |
| Szupernóva-kereső | |
| Dal-véresek | |
| A szemérem magány-cellájában | 177 |
| Szikár bujaság | 178 |
| Az egy-mosolyú, pán fia | 179 |
| A szarvas-futású halál-fiú | 180 |
| A törékeny tiszta szőkeség | 181 |
| A kivágyódás magzata és a csöndet-kérő | 182 |
| A kezdet mámora | 183 |
| Anyag-gyötrők, látomást-látók | |
| Akit retteg és szeret az anyag | 187 |
| A teremtés együttes erkölcse | 188 |
| A jóság megváltó értelme | 189 |
| Az öröm szavait kimondó | 190 |
| A kigubancolódást-kereső | 191 |
| A szorongó látomásos | 192 |
| Ami lesz: Igazi törvény | 193 |
| Az anyaggá-dermedt álom | 194 |
| A tudatos, eljövendő idő emlék-jelei | 195 |
| A megtalálás tavasz-pillanata | 196 |
| Az átvilágított ősmindenség-tojásgömb | 197 |
| E világegyetem-anyagpont lovai: gyötrelmek, halálok, ítéletek | 199 |
| A teljes lét szeretete | 201 |
| Ezen az égitesten | |
| Ki ismer engem? | 205 |
| A költészet megközelíthetetlen szíve | 222 |
| A teremtés titkát kimondani | 239 |
| Hiszek a költészet jövőjében | 248 |
| A titkok kapuját kinyitó szeretet | 254 |
| Ezen az égitesten | 261 |
| Anyám: Kilángolt a szegénységből | 280 |
| A teremtés tegnapi akarata | 281 |
| Mátrai bolondozások | |
| Spirális vers-szív | 287 |
| Balzsam-vers | 289 |
| Rövid vers feleségemnek, Juhász Ferencné, született Szeverényi Erzsébet | 292 |
| Katinak, bizonyos 2-esek, 3-asok, szeretettel | 293 |
| Pótlás | 295 |
| Vers lányomnak, Juhász Katalinnak, hasonló stílusban | 296 |
| Egy feledékeny leánykához | 299 |
| Vers, 1971. május 20-án, reggel kilenc órakor Mátraházáról, Juhász Ferencné, Erzsikének, aki nem ír levelet | 301 |
| Arany Johánn, aki most Juhász Ferenc, írja versét leányának: Juhász Katalinnak | 303 |
| Rügyem, Arany-forrás | 309 |
| Tulipán- vers | 311 |
| Kati-vers lányomnak, Katinak | 313 |
| Szívütés-üzenet élőnek, halottnak | |
| Gobbi Hildának | 317 |
| Illyés Gyula képes-könyve | 318 |
| Játékos szívütés-üzenet I. Gy.-nak Katona József átigazított Bánk Bánja kézirat-olvasásakor | 319 |
| Mondóka | 320 |
| Ejtőernyő-ugrás az alvilágba | |
| Juhász Ferencné Szeverényi Erzsébet 1928-1972 | 325 |
| Gyermekdal-kitaláló | 326 |
| Gyűrődés-éjszaka | 327 |
| Négy jaj | 328 |
| Iszonyat-mindenség és holtak virágzó világfája és üvöltözés két halott kék sivatag-szívén józanon tántorogva | |
| A bekerítő halottak | 331 |
| Lationovits Zoltán koporsója kívül-belűl teleírva, mint az egyiptomi múmia-bábok | 334 |