Szerelmespár (dedikált példány)

Fülszöveg

Palotai Boris, kétszeres József Attila-díjas írónő irodalmi munkásságát a két világháború között, a csehszlovákiai lapokban kezdte. A felszabadulás után az Asszonyok szerkesztője, majd a Népszava irodalmi rovatának vezetője. 1952-től csak irodalmi munkásságot folytat.
Sokoldalú tehetség. Első verseskötete a Tavaszi áradás (Kassa) 1926-ban jelenik meg. A Nyugat novellapályázatán díjat nyert Instruktor kisasszony című munkájával. Számtalan kitűnő ifjúsági regényt írt, köztük az Athenaeum Könyvkiadó pályázatán országos díjat nyert Péter-t és a népszerű Julika-sorozatot. Első jelentős novellás kötete az Isten ölében (1936), majd ezt követi a Kegyetlen ifjúság című regény (1943).
1950-ben kapja első József Attila-díját a Tűzhely című regényéért. Prózaírói munkássága mellett filmírói munkássága is jelentős. Műveiből több filmet is készítettek, az emlékezetes Kiskrajcár-t, a nagy elismerést kivívott Ünnepi vacsorá-t s A színésznő és az oroszlán-t. A Nappali sötétség című filmje a locarnói filmfesztiválon a zsűri különdíját nyerte el, a Nő a barakkban televíziós drámáját pedig a monte-carlói filmfesztivál nagydíjával jutalmazták.
Műveinek vonzó erénye a hiteles lélekábrázolás, a korszerű témaválasztás, a közelmúlt és a ma valóságával való kíméletlenül szenvedélyes szembenézés és szembesítés. Ez jellemzi a Keserű mandula című regényét, a mai kamaszok lelkivilágának mélységeit felvillantó Zöld dió-t, valamint vonzó, gazdag elbeszélő művészetét, amelynek a Szerelmespár méltó reprezentánsa.
Palotai Boris, kitűnő prózaírónk novellaválogatása, a nagy sikerű Szerelmespár változatlan második kiadása elsősorban az elmúlt tíz évben született írásait tartalmazza, köztük a televízió adásaiból is ismert, népszerű Áramszünet-et, a Fogadd részvétem-et s a Pokróc az ablakon novelláit. A válogatás betekintést nyújt ifjúkori prózaművészetébe is. A novellák közt megtaláljuk a Nyugat pályázatán díjat nyert Instruktor kisasszony-t, A két Vargóczy címen.
Nőíróink művészetének mindig erős, jellegzetes vonása, hogy az apró megfigyelések rendkívüli tömegére épül. Palotai Boris művészetére is jellemző ez, de amíg legtöbb nőírónk műveinek ez egyszersmind buktatója is, hiszen az aprólékosan ábrázolt világ széttöri a szerkezetet, nála ez az eredendő képesség szerkesztéssel párosul. A mindennapok kisrealitását hordozó novellái legtöbbször egyetlen szálra, csattanóra épülnek; írásai nem nélkülözik az iróniát sem. Fanyar iróniája, humora ugyanakkor megható életszeretettel társul, melyből a legváratlanabb pillanatokban tör fel a tiszta líra, s mélyíti történeteit tragikussá. megrázó belső monológjai különösen kamaszfiguráinak ábrázolását telítik meg igazi, szuggesztíven drámai feszültséggel. Vissza