Szeressük egymást, gyerekek!

Előszó

Hazánkban az elmúlt években a gyógyszerellátás gondjai közül kiemelkedő helyet foglalt el a gyógyszerkiadások emelkedő üteme. A betegek, az intézmények és az egészségbiztosító számára ez a tény egyre nehezebben finanszírozható. A társadalom, a nemzeti jövedelemhez viszonyítva, sokat költ gyógyszerre. Az okokat keresve, sajátos helyzettel állunk szemben. A beteg jogos igénye, hogy a legkorszerűbb gyógyszert kapja, ezzel az elvvel az orvos, figyelemmel az orvosi foglalkozás szabályaira, egyetért. Az egészségbiztosító a rendelkezésére álló pénzt kívánja a leghatékonyabban felhasználni. A gyógyszeripar, helyzetéből adódóan, az éles piaci versenyben a lehető legnagyobb profit elérésére törekszik. Gyógyszerfelhasználásunk alapvetően pazarló, gyógyszerrendelési szokásaink nem mindig igazodnak az elvárásokhoz, a korszerű terápiás gyakorlathoz és ajánláshoz. Azok egyértelmű biztonságot, útmutatást jelentenek az orvos számára, tervezhetőséget és eredményesebb ellenőrzést az egészségbiztosítónak. Az orvosnak törvényi joga és kötelessége a legeredményesebb terápia megtalálása, ennek érdekében eltérhet az általános javaslatoktól, de erre csak egyénileg indokolt esetben lehet szükség. Egyre több és költségesebb szelektív hatású gyógyszer kerül forgalomba, ezért a biztosítótársaságok mindenütt a takarékosságra törekednek. Az orvos alapvető kötelessége, hogy az adott betegségnél hatékony szercsoportot alkalmazza; az érdekeltségi és versenyviszonyoktól terhes gyógyszerpiacon azonban nagy számban találhatók azonos hatóanyag-tartalmú és terápiás hatású készítmények. A biztosítótól elfogadható szemlélet, hogy ezekben az esetekben az olcsóbb azonos hatásút támogassa, és elvárhatja az orvostól a költségtakarékos magatartást. Az egészségbiztosító járulékokból gazdálkodik, ezért nem kérdőjelezhető meg, hogy kötelességévé tegye a biztosítottak pénzének a lehető leggazdaságosabb felhasználását. A gyógyszerfogyasztás/rendelés jelenlegi rendszere, az ún. gyógyszerpiac, a hatékonyabb és áttekinthetőbb viszonyok érdekében áttekintő elemzésre szorul. A gazdaságos működés és az etikus piaci magatartás egymást nem kizáró fogalmak. A hazai gyógyszerfogyasztás mértéke - amellett, hogy súlyos pénzügyi terheket ró a biztosítóra és a lakosságra - nincs feltétlenül arányban a lakosság egészségi állapotával, abban szerepet játszik a szokásjog, a piaci érdek, a promóció gyakorlatának egyre szélesebb térhódítása is. Vissza