| Szerves kémia | |
| A szerves kémia tárgyköre | 1 |
| A szerves vegyületek elemzése | 5 |
| A szénvegyületek beosztása | 6 |
| Paraffinsorozatbeli szénhidrogének | 8 |
| Paraffin szénhidrogének előfordulása | 15 |
| A kőolaj eredete és finomítása | 15 |
| Frakcionálás | 16 |
| Oktánszám | 17 |
| A petróleum alkalmazása a növényvédelemben | 19 |
| Gyümölcsfaolaj | 20 |
| Dieselolaj | 21 |
| Műbenzin | 22 |
| A paraffinok kémiai tulajdonságia | 24 |
| Cikloparaffinok | 26 |
| Olefinek, Cis- trans izomeria | 27 |
| Dienek és polienek | 30 |
| Műkaucsuk | 31 |
| Acetilének | 33 |
| A szénhidrogének halogén származékai | 36 |
| Alkoholok | 38 |
| Az optikai izoméria | 47 |
| Két és többértékű alkoholok | 52 |
| Az alkoholok oxidációja | 54 |
| Aldehidek | 61 |
| Ketonok | 63 |
| Oxialdehidek és oxiketonok | 64 |
| Folioxialdehidek - polioxiketonok | 65 |
| Dialdehidek, ketonaldehidek, diketonok | 66 |
| Alifás karbonsavak | 67 |
| Két és több bázisú karbonsavak | 71 |
| Oxikarbonsavak | 75 |
| Oxidikarbonsavak és oxipolikarbonsavak | 78 |
| Aldo- és keto- karbonsavak | 79 |
| Aldo- és keto- dikarbonsavak | 81 |
| Éterek, tiolakoholok és tioéterek | 81 |
| Észterek | 83 |
| Szénsavszármazékok | 86 |
| Aminok | 88 |
| Aminszármazékok | 90 |
| Diaminok | 91 |
| Savamidok, aminósavak | 91 |
| Alifás szilícium vegyületek | 91 |
| Aromás vegyületek | 94 |
| Benzolszármazékok izomériája | 94 |
| A szubsztituensek irányító hatása | 97 |
| Aromás szénhidrogének | 99 |
| Izolált policiklusos szénhidrogének | 100 |
| Kondenzált policiklusos szénhidrogének | 100 |
| Kőszénkátrány | 100 |
| Gyümölcsfakarbolineum | 100 |
| Halogén-, szulfo- és nitroszármazékok | 103 |
| Gobol, DDT, HCH | 103 |
| DNRB | 105 |
| Fenolok | 106 |
| Diklórfenoxiecetsavas nátrium | 106 |
| Krezolok | 106 |
| Dinitrobutilfenol, parathion | 109 |
| Dinitroortokrezol, Fenoléterek | 109 |
| Kinonok | 112 |
| Aromás alkoholok | 113 |
| Aromás aldehidek | 114 |
| Aromás savak | 115 |
| Terpének és kámforok | 116 |
| Heterociklusos vegyületek | 119 |
| Alkaloidák | 121 |
| Biokémia | |
| Zsírok, olajok, foszfatidok, cerebrozidok | 124 |
| Monoszaharidok | 134 |
| Oligoszaharidok | 149 |
| Poliszaharidok | 153 |
| Ritkább poliszaharidok | 158 |
| Aminósavak | 160 |
| Peptidek és polipeptidek | 164 |
| Fehérjék | 166 |
| A fehérjék felépítése, szerkezete és formája | 169 |
| A polipeptid láncokat összetartó erők | 172 |
| Az aminósavak sorrendje a fehérjékben | 174 |
| A fehérjék fajlagossága | 176 |
| A fehérjék elektromos tulajdonságai | 177 |
| A fehérjék csoportosítása | 180 |
| Proteinek | 181 |
| Proteidek | 183 |
| Enzimek | 195 |
| Az enzimek előfordulása | 195 |
| Az enzimek elnevezése és összetétele | 196 |
| Az enzimek specifitása | 197 |
| Az enzimaktivitást befolyásoló tényezők | 198 |
| Vitaminok | 203 |
| Hormonok | 227 |
| Az emésztés | 245 |
| A nyál szerepe az emésztésben | 245 |
| A gyomornedv szerepe az emésztésben | 246 |
| A vékonybél és a hasnyálmirigynedv szerepe az emésztésben | 247 |
| Energia anyagcsere | 251 |
| A szénhidrátok oxigénmentes közegben (anaerob) történő lebontása | 256 |
| Erjedési folyamatok | 257 |
| Dezaminálás, tranzaminálás | 259 |
| Zsírsavak oxidációja | 261 |
| A citrátkör és reakciói | 263 |
| A terminális oxidáció | 265 |
| Az oxidációs rendszer helye az élőszervezetben | 267 |
| Szénhidrát anyagcsere | 268 |
| Lipid anyagcsere | 272 |
| Fehérje anyagcsere | 274 |
| Víz és oldott anyagok mozgása a szervezetben | 280 |
| A csírázó mag szénhidrát-anyagcseréje | 286 |
| A csírázó mag fehérje-anyagcseréje | 287 |
| A csírázó mag zsíranyagcseréje | 289 |
| Fotoszintézis | 289 |
| Lélegzés | 295 |
| A növény N-ellátása és fehérje-anyagcseréje | 297 |
| A zsírok biosztintézise | 306 |
| A tápanyagok felvétele | 307 |
Folytatás Microsoft-tal