kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
| Kiadó: | Semmelweis Kiadó |
|---|---|
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Fűzött kemény papírkötés |
| Oldalszám: | 374 oldal |
| Sorozatcím: | |
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 24 cm x 18 cm |
| ISBN: | 963-8154-42-X |
| Megjegyzés: | Tankönyvi szám: 1562. |
| Az Olvasóhoz | 5 |
| Szénvegyületek kémiája: szerves kémia | 13 |
| Szén-szén kötés | 14 |
| A szén módosulatai | 14 |
| Szén-heteroatom kötés | 16 |
| A szerves vegyületek csoportosítása | 17 |
| Elektroneltolódások a szerves molekulákban | 19 |
| A szerves kémiai reakciók áttekintése | 20 |
| Sztereokémia | 23 |
| Királis molekulák | 24 |
| Az enantiomerek térszerkezete | 25 |
| Az enantiomerek tulajdonságai | 26 |
| Az optikai aktivitás | 27 |
| Az abszolút és a relatív konfiguráció | 29 |
| A D/L rendszer: relatív konfiguráció | 30 |
| Az R/S rendszer: a konfiguráció általános fejlődése | 31 |
| Molekulák több kiralitáscentrummal | 33 |
| Molekuláris diszimmetria | 34 |
| Királis vegyületek szintézise | 36 |
| Racém elegyek elválasztása | 37 |
| Szénhidrogének | 39 |
| Telített szénhidrogének: alkánok (paraffinok) | 39 |
| Az alkánok konformációja | 40 |
| Az alkánok szerkezeti izomériája | 40 |
| Az alkánok elnevezése | 45 |
| Alkilcsoportok elnevezése | 48 |
| Az alkánok fizikai tulajdonságai | 49 |
| Kőolaj és származékai | 49 |
| Telített gyűrűs-szénhidrogének: cikloalkánok | 51 |
| A ciklohexán szék- és kádkonformációja | 52 |
| Szubsztituált ciklohexánszármazékok: axiális és ekvatoriális kötésirányok | 53 |
| Diszubsztituált ciklohexánszármazékok: cisz-transz (geometriai) izoméria | 55 |
| Többgyűrűs telített szénhidrogének | 56 |
| Telített szénhidrogének kémiai reakciói | 57 |
| Az alkánok égése (oxidációja) | 57 |
| Az alkánok halogénezése | 58 |
| A halogénezés mechanizmusa: gyökös szubsztitúció | 59 |
| Telítetlen szénhidrogének: alkének és alkinek | 60 |
| Az alkének szerkezete | 60 |
| Az alkének cisz-transz (geometriai) izometriája | 62 |
| Butadién: a kettős kötések delokalizációja | 63 |
| Konujugált kettős kötésű vegyületek stabilitása és fényabszorpciójuk | 64 |
| Szén-szén kettős kötés reakciói | 66 |
| Izoprénvázas szénvegyületek | 69 |
| Terpének | 71 |
| Alkinek | 78 |
| Az acetilén elektronszerkezete | 79 |
| Aromás vegyületek | 82 |
| A benzolmolekula szerkezete | 82 |
| A benzol szerkezete Kekuilé alapján | 83 |
| A benzolmolekula elektronszerkezete | 83 |
| Aromás vegyületek stabilitása | 86 |
| Aromás szénhidrogének izomériája | 87 |
| Aromás szénhidrogénekből levezethető csoportok | 90 |
| Aromás szénhidrogének áttekintése | 90 |
| A benzol és homológjai | 91 |
| Kondenzált gyűrűs aromás szénhidrogének | 92 |
| Aromás heterociklusos vegyületek | 93 |
| Öttagú heterociklusos vegyületek aromás jellege | 95 |
| Hattagú heterociklusos vegyületek aromás jellege | 97 |
| Aromás vegyületek kémiai reakciói | 98 |
| Elektrofil szubsztitúció | 99 |
| Szubsztituensek irányító hatása | 102 |
| Többgyűrűs aromás szénhidrogének és aromás heterociklusok reakcióképoessége | 105 |
| Szerves halogéntartalmú vegyületek | 107 |
| Halogénvegyületek előállítása és kémiai reakcióik | 107 |
| Nukleofil szubsztitúció | 108 |
| Eliminációs reakciók | 110 |
| Fontosabb halogénszármazékok | 110 |
| Alkoholok és fenolok | 112 |
| Alkoholok és fenolok csoportosítása | 112 |
| Alkoholok és fenolok fizikai tulajdonságai | 115 |
| Hidrogénkötések kialakulása | 116 |
| Alkoholok és fenolok előállítása | 117 |
| Alkoholok és fenolok kémiai tulajdonságai | 118 |
| Sav-bázis jelleg | 118 |
| Éterképződés | 120 |
| Dehidratálódás | 120 |
| Észterképződés | 120 |
| Oxidáció | 121 |
| Alkoholok és fenolok jellemző képviselői | 122 |
| Alkoholok és fenolok származ ékai | 124 |
| Éterek | 126 |
| Éterek előállítása | 127 |
| Éterek tulajdonságai | 128 |
| Fontosabb éterek | 128 |
| Szerves kénvegyületek | 131 |
| Tiolok (merkaptánok) | 132 |
| Tioéterek | 133 |
| Aldehidek és ketonok | 135 |
| Aldehidek és ketonok elnevezése | 135 |
| Aldehidek és ketonok fizikai tulajdonságai | 136 |
| Aldehidek és ketonok előállítása | 137 |
| A karbonilcsoport kémiai reakciói | 138 |
| Nukleofil addíciós reakciók | 138 |
| Kondenzációs reakciók | 140 |
| Oxidációs és redukciós átalakulások | 142 |
| Oxo-enol tautoméria | 142 |
| Aldol-addíció | 145 |
| Fontosabb aldehidek és ketonok | 146 |
| Kinonok | 150 |
| Kinoidális szerkezetek a biokémiában | 150 |
| Nitrogéntartalmú szerves vegyületek | 153 |
| Aminok | 153 |
| Az aminok fizikai tulajdonságai | 155 |
| Aminok előállítása | 156 |
| Az aminok kémiai tulajdonságai | 157 |
| Az aminok bázikus jellege | 157 |
| Az aminok nukleofil reakciói | 160 |
| Az aminok biológiai jelentősége | 162 |
| Alifás aminok | 162 |
| Neurotranszmitter aminok | 164 |
| Pirimidin- és purinbázisok | 166 |
| A nitrogéntartalmú heterociklusos vegyületek biológiailag fontos származékai | 167 |
| Öttagú heterociklusos vegyületek | 167 |
| Hattagú heterociklusos vegyületek | 170 |
| Kondenzált heterociklusos vegyületek | 172 |
| Színezékek | 175 |
| Szulfonamidok: a kemoterápia kezdete | 178 |
| Alkaloidok | 180 |
| Karbonsavak | 183 |
| Karbonsavak elnevezése | 185 |
| Karbonsavak fizikai tulajdonságai | 186 |
| Karbonsavak előállítása | 188 |
| Karbonsavak kémiai tulajdonságai | 189 |
| Savi erősség | 189 |
| Sóképzés | 190 |
| Dekarboxileződés | 190 |
| Oxidáció az élő szervezetben | 192 |
| Fontosabb mono- és dikarbonsavak | 193 |
| Zsírsavak | 197 |
| Detergensek | 199 |
| Prosztaglandinok | 201 |
| A természetben előforduló hidroxi-karbonsavak | 203 |
| Fontosabb hidroxi-karbonsavak | 204 |
| Oxokarbonsavak (ketokarbonsavak) | 207 |
| Ketontestek | 209 |
| A trikarbonsav-ciklus | 209 |
| A trikarbonsav-ciklus részfolyamatai | 212 |
| Karbonsavak származékai | 214 |
| Karbonsavészterek | 214 |
| Észterek előállítása | 215 |
| Észterek hidrolízise: elszappanosítás | 216 |
| Egyszerű észterek | 217 |
| Tioészterek | 219 |
| Savanhidridek | 221 |
| Savhalogenidek | 222 |
| Savamidok | 222 |
| Szénsavszármazékok | 224 |
| Aminosavak | 228 |
| Az aminosavak szerkezete | 228 |
| A fehérjéket felépítő aminosavak csoportosítása | 229 |
| Természetben előforduló ritka aminosavak | 231 |
| Az aminosavak optikai sajátságai | 232 |
| Az aminosavak sav-bázis jellege | 234 |
| Az aminosavak kémiai reakciói | 238 |
| Az amincsoport reakciói | 238 |
| A karboxilcsoport reakciói | 242 |
| Aminosavelegyek analízise | 243 |
| Aminosavak elektroforézise | 243 |
| Ioncserélő kromatográfia | 243 |
| Nagyfeloldású folyadékkromatográfia | 244 |
| Peptidek és fehérjék | 246 |
| A peptidkötés térszerkezete | 247 |
| Peptidek és fehérjék aminosavszekvenciájának meghatározása | 248 |
| Amino- és karboxi-terminális aminosavak azonosítása | 249 |
| A polipeptidlánc részleges hidrolízise: fragmentációja | 250 |
| Edman-féle lebontás | 250 |
| Aminosavsorrend megállapítása átfedő peptidek segítségével | 251 |
| Peptidek szintézise | 251 |
| Természetben előforduló peptidek | 253 |
| A fehérjék általános jellemzése | 258 |
| A fehérjék csoportosítása | 259 |
| A fehérjék fizikai és kémiai tulajdonságai | 260 |
| Fehérjék tisztítása | 262 |
| Fehérjék térszerkezete | 265 |
| Másodlagos szerkezet | 266 |
| Harmadlagos szerkezet | 268 |
| A fehérjeszerkezet típusai | 270 |
| Negyedleges szerkezet | 272 |
| Szénhidrátok | 274 |
| Monoszacharidok | 274 |
| A monoszacharidok sztereoizomériája | 275 |
| A monoszacharidok gyűrűs szerkezete | 278 |
| A monoszacharidok kémiai sajátságai, cukorszármazékok | 282 |
| A monoszacharidok jelentősebb képviselői | 286 |
| A monoszacharidok származékai | 288 |
| A glikolízis: a cukor-foszfátok szerepe az intermedier anyagcserében | 291 |
| Diszacharidok | 293 |
| Nem redukáló diszacharidok | 294 |
| Redukáló diszacharidok | 296 |
| Oligoszacharidok | 298 |
| Oligoszacharidok a fehérjékben: glikoproteinek | 298 |
| Poliszacharidok | 299 |
| Tartalék tápanyagok | 300 |
| Vázszénhidrátok | 303 |
| Mukopoliszacharidok | 305 |
| A baktériumok wsejtfala | 307 |
| Lipidek | 309 |
| Foszfogliceridek | 310 |
| Szingolipidek | 314 |
| Szteroidok | 317 |
| Koleszterol | 318 |
| A biológiai membránok szerkezete és tulajdonságai | 320 |
| Lipid kettősréteg | 321 |
| Folyadék-mozaik membrán: fehérjék a lipid kettősrétegben | 323 |
| A lipid kettősréteg aszimmetrikus összetétele | 324 |
| Lipidek változó funkcióval | 325 |
| D-vitaminok | 325 |
| Epesavak | 326 |
| Szteroid hormonok | 328 |
| Szteroid-glikozidok | 331 |
| Nukleotidok, nukleinsavak | 333 |
| Nukleotidok | 333 |
| Pirimidin- és purinbázisok | 333 |
| Nukleozidok | 334 |
| Nukleotidok | 337 |
| Nukleotid koenzimek | 340 |
| Polinukleotidok | 343 |
| A dezoxiribonukleinsav (DNS) kémiai szerkezete | 343 |
| A DNS kettős hélix | 345 |
| A DNS szerkezetváltozásai | 347 |
| A cirkuláris DNS és DNS-fehérje komplexek | 349 |
| A DNS bázissorendjének meghatározása | 350 |
| A ribonukleinsav (RNS) kémiai szerkezete | 352 |
| Az RNS másodlagos és harmadlagos szerkezete | 354 |
| Az RNS biológiai szerepe | 356 |
| Név- és tárgymutató | 358 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.