kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
| Kiadó: | DOTE Rektori Hivatala |
|---|---|
| Kiadás helye: | Debrecen |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Ragasztott papírkötés |
| Oldalszám: | 352 oldal |
| Sorozatcím: | |
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 28 cm x 20 cm |
| ISBN: | |
| I. kötet | |
| Szénvegyületek kémiája: szerves kémia | 1 |
| Szén-szén kötés | 2 |
| A szén módosulatai | 2 |
| Szén-heteroatom kötés | 4 |
| A szeves vegyületek csoportosítása | 5 |
| Elektroneltolódások a szerves molekulákban | 8 |
| Szerves kémiai reakciók áttekintése | 9 |
| Szénhidrogének | 12 |
| Telített széndhidrogének: alkánok (paraffinok) | 12 |
| Az alkánok konformációja | 13 |
| Alkánok szerkezeti izomériája | 17 |
| Az alkánok elnevezése | 18 |
| Alkilcsoportok elnevezése | 21 |
| Alkánok fizikai tulajdonságai | 23 |
| Kőolaj és származékai | 24 |
| Telített gyűrűs széndhidrogének: cikloalkánok | 25 |
| A ciklohexán szék és kád konformációja | 26 |
| Szubsztituált ciklohexánszármazékok: cisz-transz izoméria | 29 |
| Többgyűrűs telített szénhidrogének | 30 |
| Telített szénhidrogének kémiai reakciói | 31 |
| Az alkánok égése (oxidációja) | 32 |
| Az alkánok halogénezése | 32 |
| A halogénezés mechanizmusa: gyökös szusztitúció | 33 |
| Telítetlen szénhidrogének: alkének és alkinek | 34 |
| Az alkének szerkezete | 34 |
| Az alkének cisz-transz (geometriai) izomériája | 36 |
| Butadién: a kettős kötések delokalizációja | 37 |
| Konjugált kettős kötésű vegyületek stabilitása és fényabszorpciójuk | 39 |
| Szén-szén kettős kötés reakciói | 40 |
| Izoprénvázas szénvegyületek | 44 |
| Terpének | 46 |
| Alkinek | 54 |
| Az acetilén elektronszerkezete | 54 |
| Aromás vegyületek | 57 |
| A benzolmolekula szerkezete | 57 |
| Aromás vegyületek stabilitása | 61 |
| Aromás szénhidrogének áttekintése | 66 |
| Aromás heterociklusos vegyületek | 69 |
| Aromás vegyületek kémai reakciói | 74 |
| Szerves halogéntartalmú vegyületek | 83 |
| Halogénvegyületek előállítása és kémiai reakcióik | 83 |
| Fontosabb halogénszármazékok | 86 |
| Alkoholok és fenolok | 89 |
| Alkoholok és fenolok csoportosítása | 89 |
| Alkoholok és fenolok fizikai tulajdonságai | 92 |
| Alkoholok és fenolok előállítása | 93 |
| Alkoholok és fenolok kémiai tulajdonságai | 95 |
| Alkoholok és fenolok jellemző képviselői | 99 |
| Éterek | 102 |
| Éterek előállítása | 103 |
| Éterek tulajdonságai | 104 |
| Fontosabb éterek | 104 |
| Szerves kénvegyületek | 107 |
| Tiolok (merkaptánok) | 108 |
| Tioéterek | 108 |
| Aldehidek és ketonok | 110 |
| Aldehidek és ketonok elnevezése | 110 |
| Aldehidek és ketonok fizikai tulajdonságai | 111 |
| Aldehidek és ketonok előállítása | 112 |
| A karbonilcsoport kémai reakciói | 113 |
| Fontosabb aldehidek és ketonok | 120 |
| Kinonok | 123 |
| Nitrogéntartalmú szerves vegyületek | 126 |
| Aminok | 128 |
| Az aminok fizikai tulajdonságai | 129 |
| Aminok előállítása | 130 |
| Az aminok kémiai tulajdonságai | 130 |
| Az aminok biológiai jelentősége | 135 |
| Nitrogéntartalmú heterociklusos vegyületek biológiailag fontos származékai | 140 |
| Szinezékek | 147 |
| Szulfonamidok: a kemoterápia kezdete | 150 |
| Alkaloidok | 151 |
| Karbonsavak | 155 |
| Karbonsavak elnevezése | 155 |
| Karbonsavak fizikai tulajdonságai | 158 |
| Karbonsavak előállítása | 160 |
| Karbonsavak kémiai tulajdonságai | 160 |
| Fontosabb mono- és dikarbonsavak | 165 |
| A természetben előforduló hidroxi-karbonsavak | 175 |
| Oxokarbonsavak (ketokarbonsavak) | 179 |
| A trikarbonsav ciklus | 182 |
| Karbonsavak származékai | 186 |
| Karbonészterek | 186 |
| Tioészterek | 191 |
| Savanhidridek | 192 |
| Savhalogenidek | 193 |
| Savamidok | 193 |
| II. kötet | |
| Sztereokémia | 196 |
| Királis molekulák | 197 |
| Az optikai aktivitás | 200 |
| Az abszolút és a relatív konfiguráció | 202 |
| Molekulák több kiralitáscentrummal | 206 |
| Molekuláris diszimetria | 208 |
| Királis vegyületek szintézise | 209 |
| Racém elegyek elválasztása | 211 |
| Aminosavak | 213 |
| Aminosavak csoportosítása | 213 |
| Az aminosavak optikai sajátságai | 218 |
| Az aminosavak sav-bázis jellege | 220 |
| Az aminosavak kémiai reakciói | 224 |
| Aminosavelegyek analízise | 229 |
| Peptidek és fehérjék | 233 |
| A peptidkötés térszerkezete | 233 |
| Peptidek és fehérjék aminosavszekvenciájának meghatározása | 235 |
| Peptidek szintézise | 238 |
| Természetben előforduló peptidek | 242 |
| A fehérjék általános jellemzése | 247 |
| Fehérjék térszerkezete | 255 |
| Szénhidrátok | 264 |
| Monoszacharidok sztereoizometriája | 265 |
| A monoszacharidok gyűrűs szerkezete | 269 |
| A monoszacharidok kémiai sajátságai, cukorszármazékok | 274 |
| A monoszacharidok jelentősebb képviselői | 278 |
| A monoszacharidok származékai | 281 |
| A glikolízis: a cukor-foszfátok szerepe az intermedier anyagcserében | 284 |
| Diszacharidok | 287 |
| Oligoszacharidok | 292 |
| Poliszacharidok | 293 |
| Lipidek | 304 |
| Foszfogliceridek | 304 |
| Szfingolipidek | 309 |
| Szteroidok | 310 |
| A biológiai membránok szerkezete és tulajdonságai | 315 |
| Lipidek változó funkcióval | 320 |
| Nukleotidok, nukleinsavak | 327 |
| Nukleotidok | 327 |
| Polinukleotidok | 337 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.