kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
| Kiadó: | Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. |
|---|---|
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Fűzött kemény papírkötés |
| Oldalszám: | 930 oldal |
| Sorozatcím: | |
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 24 cm x 17 cm |
| ISBN: | 963-18-8983-1 |
| Megjegyzés: | Fekete-fehér ábrákkal illusztrálva. Tankönyvi száma: 42293. |
| Előszó | 15 |
| Bevezetés | 17 |
| A szerves kémia tárgya | 17 |
| A szerves vegyületekben előforduló elemek | 20 |
| Az atomok elektronszerkezete | 22 |
| A szerves vegyületek szerkezete. A kémiai kötés | 26 |
| A vegyértékelmélet és a Lewis-féle "oktettelmélet" | 26 |
| A molekulapálya-módszer | 28 |
| A vegyértékkötés-módszer | 34 |
| Delokalizált és lokalizált molekulapályák | 35 |
| Szerkezetmeghatározási módszerek | 38 |
| Az összegképlet meghatározása | 38 |
| Az abszorpciós spektroszkópia | 41 |
| Az infravörös spektroszkópia | 42 |
| Az ultraibolya spektroszkópia | 45 |
| A fotoelektron-spektroszkópia | 46 |
| A mágneses magrezonancia-spektroszkópia | 47 |
| A tömegspektrometriás szerkezetvizsgálat | 53 |
| A röntgendiffrakciós szerkezetvizsgálat | 54 |
| Termokémiai és termodinamikai alapfogalmak | 56 |
| Az aktiválási gát természete. A frontális molekulapályák | 60 |
| Szénhidrogének | 63 |
| A szénhidrogének osztályozása | 63 |
| Nyílt láncú telített szénhidrogének (alkánok, paraffinok) | 65 |
| Általános jellemzés | 65 |
| Elnevezés, a homológ sor fogalma | 65 |
| Térszerkezet, elektronszerkezet, konformáció | 69 |
| Szabad gyökök, karbéniumionok relatív stabilitása | 86 |
| Kémiai tulajdonságok | 93 |
| A metán klórozása. A gyökös láncreakció | 93 |
| A nagyobb szénatomszámú alkánok klórozása, brómozása, nitrálása, szulfoklórozása és oxidációja. A Hammond-elv | 99 |
| Az alkánok hőbontása és katalitikus dehidrogénezése | 104 |
| Fontosabb paraffinok | 108 |
| Az optikai vagy konfigurációs izoméria | 109 |
| A királis molekulák típusai | 111 |
| Az abszolút és a relatív konfiguráció | 115 |
| A konfiguráció jelölése | 117 |
| A konfiguráció ábrázolása síkban. Vetített képletek | 120 |
| Több kiralitáscentrumot tartalmazó molekulák | 121 |
| Királis vegyületek szintézise. Racém elegy. Rezolválás | 125 |
| Zárt szénláncú telített szénhidrogének (cikloalkánok, cikloparaffinok) | 128 |
| Általános jellemzés | 128 |
| Osztályozás és elnevezés | 128 |
| A monocikloalkánok szerkezete, energiatartalma és fizikai tulajdonságai | 131 |
| Szubsztituált monocikloalkánok. A cisz-transz izoméria | 139 |
| A policikloalkánok térszerkezete | 142 |
| Kémiai tulajdonságok | 147 |
| Fontosabb cikloalkánok | 149 |
| Alkének (olefinek) | 151 |
| Általános jellemzés | 151 |
| Osztályozás és elnevezés | 151 |
| Az alkének szerkezete | 153 |
| Az alkének energiatartalma | 162 |
| Disszociációenergiák. Az allilgyök, az allilkation és az allilanion elektronszerkezete | 166 |
| A rezoinanciaelmélet | 169 |
| Fizikai tulajdonságok | 172 |
| A monoolefinek kémiai tulajdonságai | 175 |
| A katalitikus hidrogénezés | 180 |
| Erős savak addíciója. A Markovnyikov-szabály | 182 |
| Hidratáció. A karbéniumionok átrendeződése. Szerkezet és reakcióképesség | 185 |
| A hidrogén-bromid és a borán anti-Markovnyikov-addíciója | 188 |
| A halogénaddíció. Oldószerhatás és sztereospecifitás | 190 |
| Az olefinek polimerizációja | 196 |
| Az olefinek oxidációja | 198 |
| A propén szubsztitúciós klórozása. Az alkének addíciós reakcióinak áttekintése termodinamikai szempontból | 200 |
| Fontosabb monoolefinek | 203 |
| A konjugált diének kémiai tulajdonságai | 210 |
| Részleges addíció a butadiénre. A párhuzamos reakciók termékarányának kinetikai és termodinamikai szabályozása | 211 |
| A konugáld diének polimerizációja | 215 |
| Elektrociklusos reakciók | 216 |
| A Diels-Alder-szintézis. Cikloaddíciós reakciók | 222 |
| Fontosabb di- és poliolefinek | 231 |
| Alkének | 235 |
| Általános jellemzés | 235 |
| Elnevezés | 235 |
| Szerkezet, energiatartalom, fizikai tulajdonságok | 236 |
| Kémiai tulajdonságok | 241 |
| Addíciós reakciók | 241 |
| Az alkének aciditása. A karbanionok relatív stabilitása | 244 |
| Az alkének gyakorlati felhasználása | 247 |
| Aromás szénhidrogének | 249 |
| Általános jellemzés | 249 |
| Osztályozás és elnevezés | 249 |
| A benzol szekezetére vonatkozó korábbi elméletek | 251 |
| A benzol molekulaszerkezete, elektonszerkezete és stabilitása | 255 |
| Az aromás jelleg általánosítása. A Hückel-szabály | 260 |
| A benzilgyök, a benzilkation és a benzilanion szerkezete és relatív stabilitása | 264 |
| Stabilis szabad gyökök. A trifenil-metil-gyök | 268 |
| A kondenzált policiklusos aromás szénhidrogének szerkezete és energiatartalma | 270 |
| Fizikai tulajdonságok | 274 |
| Kémiai tulajdonságok | 278 |
| Addíciós és oxidációs reakciók | 281 |
| Az aromás elektrofil szubsztitúciós reakció mechanizmusa | 285 |
| A benzol szubsztitúciós halogénezése. Nitrálás. Szulfonálás | 287 |
| A benzol Friedel-Crafts-féle alkilezése és acilezése | 290 |
| A kondenzált gyűrűs aromás szénhidrogének elektrifil szubsztitúciós reakciói | 292 |
| A szubsztituenshatás az aromás szénhidrogének elektrofil szubsztitúciós reakciójában. Reakcióképesség és irányító hatás | 295 |
| Az oldalláncban lejátszódó reakciók | 304 |
| A szerves vegyipar nyersanyagai és termékei | 313 |
| A kőolaj és a földgáz | 314 |
| A kőolajlepárlás és annak legfontosabb termékei | 315 |
| A földgáz feldolgozása | 318 |
| A reformálás és a krakkolás | 318 |
| A kőszén | 321 |
| A kőszén mint szerves vegyipari nyersanyag | 321 |
| Szénhidrogénpolimerek | 324 |
| A polietilén | 325 |
| A polipropilén | 327 |
| A polibutadién, a poliizoprén és a polisztirol . A szintetikus kaucsuk | 329 |
| Feladatok | 332 |
| A szénhidrogének ahalogénezett származékai | 335 |
| Általános jellemzés | 335 |
| Osztályozás és elnevezés | 335 |
| Szerkezet, fizikai tulajdonságok, energiatartalom | 338 |
| Kémiai tulajdonságok | 343 |
| Az alkil-halogénidek nukleofil szubsztitúciós reakciói | 346 |
| Az SN2 reakció mechanizmusa | 348 |
| Az SN1reakció mechanizmusa | 351 |
| A távozó csoport és a nukleofil reakciótárs hatása az SN1- és az SN2-reakció sebességére | 354 |
| Az oldószer szerepe a nukleofil szubsztitúciós reakcióban | 357 |
| A cikloalkil-halogenidek reakcióképessége | 359 |
| Az alkil-halogenidek reakcióképessége | 361 |
| Az E1-reakció mechanizmusa | 364 |
| Az E2-reakció mechanizmusa | 366 |
| Az E2-reakció sztereokémiája | 368 |
| Az alfa-elimináció | 371 |
| Párhuzamosan lejátszódó nukleofil szubsztitúciós és eliminációs reakciók | 372 |
| Az olefinek és az aromás vegyületek halogénezett származékainak nukleofil szubsztitúciója reakciói | 373 |
| Az aril-halogenidek addíciós-eliminációs mechanizmusú nukleofil szubsztitúciós reakciója | 375 |
| Az aril-halogenidek eliminációs-addíciós mechanizmusú nukleofil szubsztitúciós reakciója | 377 |
| A vinil-halogenidek alkinekhez vezető béta-eliminációs reakciója. | 379 |
| Fontosabb halogénezett szénhidrogének | 380 |
| Az alkánok halogénezett származékai | 380 |
| Az olefinek és az aromás szénhidrogének halogénezett származékai | 383 |
| Halogéntartalmú növényvédő szerek és polimerek | 385 |
| Klórtartalmú rovarölő szerek | 385 |
| Halogéntartalmú polimerek | 388 |
| Feladatok | 390 |
| A szénhidrogének nitrogéntartalmú származékai | 391 |
| Általános jellemzés | 391 |
| Osztályozás és elnevezés | 391 |
| A nitrogéntartalmú vegyületek szerkezete | 398 |
| Fizikai tulajdonságok | 408 |
| Termokémiai jellemzés | 411 |
| Aminok | 414 |
| Kémiai tulajdonságok | 414 |
| Az aminok bázicitása | 414 |
| Az aminok mint nukleofil reagensek. Alkilezés és arilezés | 419 |
| A Hofmann-féle elimináció | 420 |
| Az aril-aminok elektrofil szubsztitúciója az aromás gyűrűn | 422 |
| Az aminok reakciója salétromos savval | 424 |
| Fontosabb aminok | 425 |
| Aromás diazóniumsók és azonvegyületek | 429 |
| A diazotálás. Szubsztitúciós reakciók | 429 |
| Kapcsolási reakciók | 432 |
| Diazonvegyületek. A diazo-metán | 434 |
| Nitrovegyületek és nitrozovegyületek | 435 |
| Kémiai tulajdonságok | 435 |
| Fontosabb nitrovegyületek és nitrozovegyületek | 438 |
| Oximok. A Beckmann-átrendeződés | 439 |
| Nitrilek | 441 |
| Kémiai tulajdonságok | 441 |
| Fontosabb nitrilek | 442 |
| Nitrogéntartalmú színezékek és polimerek | 444 |
| Pigmentek és színezékek | 444 |
| A poliakrilnitril. A műanyagok feldolgozása | 450 |
| Feladatok | 453 |
| Oxigéntartalmú szénvegyületek | 455 |
| Általános jellemzés | 455 |
| Származtatás és osztályozás | 455 |
| Az oxigéntartalmú vegyületek elnevezése | 463 |
| Az oxigéntartalmú szénvegyületek szerkezete | 479 |
| Fizikai tulajdonságok | 494 |
| Termokémiai jellemzés | 501 |
| Alkoholok, fenolok, hidroperoxidok | 517 |
| Kémiai tulajdonságok | 517 |
| Az alkoholok és a fenolok aciditása | 517 |
| Észterek szintézise alkoholokból és fenolokból | 522 |
| Éterek szintézise alkoholokból és fenolokból | 525 |
| A hidroxilcsoport helyettesítése. Alkoholokon lejátszódó nukleofil szubsztitúciós reakciók | 527 |
| A hidroxilcsoport nukleofil szubsztitúciója brómhidrinekben. A szomszéd-csoport-részvétel | 530 |
| Az alkoholok dehidratálása. A karbéniumionok átrendezdésének mechaizmusa. A pinakolátrendeződés. A hidroperoxidátrendeződés | 533 |
| Az alkoholok és a fenolok oxidációja | 539 |
| A fenolos hidroxilcsoport hatása az aromás gyűrű reakcióképességére | 545 |
| Fontosabb alkoholok | 547 |
| Fontosabb fenolok | 552 |
| Fontosabb hidroperoxidok | 555 |
| Éterek és peroxidok | 556 |
| Kémiai tulajdonságok | 556 |
| Nyílt láncú éterek. Az éterkötés hasítása | 556 |
| Gyűrűs éterek. Az epoxidok (oxiránok) sajátságai | 557 |
| Fontosabb éterek | 560 |
| Fontosabb peroxidok | 563 |
| Oxovegyületek | 563 |
| Kémiai tulajdonságok | 563 |
| Hidroxilcsoportot tartalmazó vegyületek nukleofil addíciója. Acetátképzés. Hidratáció. Polimerizáció | 568 |
| Aminocsoportot tartalmazó vegyületek nukleofil addíciója. Kondenzációs reakciók | 573 |
| Nukleofil szénatomot tartalmazó vegyületek addíciója | 576 |
| Az oxovegyületek redukciója | 577 |
| Az aldehidek oxidációja. A króm-trioxidos oxidáció és a Cannizzaro-reakció mechanizmusa | 580 |
| Az oxovegyületek szubsztitúciós halogénezése az alfa-szénatomon. Az enol-oxo tautoméria | 582 |
| A kedvezményezett enolizáció | 585 |
| Az aldoldimerizáció | 589 |
| Az alfa, béta telítetlen oxovegyületek és a kinonok 1,4 addíciós reakciói | 590 |
| A ketén tulajdonságai | 592 |
| Fontosabb aldehidek | 593 |
| Fontosabb ketonok és kinonok | 598 |
| A szén-monoxid | 603 |
| Kémiai tulajdonságok | 603 |
| A szén-monoxid felhasználása szintézisekben | 604 |
| Karbonsavak és savszármazékok | 607 |
| Kémiai tulajdonságok | 607 |
| A karbonsavak aciditása | 611 |
| A karbonsavak dekarboxileződése | 614 |
| A karbonsavak átalakítása savhalogenidekké és savanhidridekké | 616 |
| Az észterek előállítása és hidrolízise | 618 |
| A savamidok előállítása az aminok acilezésével. Néhány tulajdonságuk | 624 |
| A karbonsavak és savszármazékok redukciója. A savszármazékok reakciója. Grignard-reagenssel | 624 |
| A karbonsavak szubsztitúciós brómozása az alfa-szénatomon. Az alfa-halogénezett karbonsavak néhány tulajdonsága | 626 |
| A Claisen-kondenzáció. Acetecetészterből kiinduló szintézisek. A michael-addíció | 627 |
| Fontosabb karbonsavak | 632 |
| Monokarbonsavak | 632 |
| Di- és polikarbonsavak | 637 |
| Egyéb funkciós csoportot is tartalmazó karbonsavak | 640 |
| Fontosabb savhalogenidek | 646 |
| Fontosabb savanhidridek | 647 |
| Fontosabb észterek | 648 |
| Fontosabb észterek és laktonok | 648 |
| Zsírok és olajok. A szappangyártás | 652 |
| Foszfolipidek | 654 |
| Fontosabb savamidok, laktámok és savimidek | 656 |
| Szénsavszármazékok | 660 |
| Általános jellemzés | 660 |
| Fontosabb szénsavszármazékok | 662 |
| Biológiailag hatásos vegyületek. Színezékek. Makromolekulás vegyületek | 666 |
| Biológiailag hatásos oxigéntartalmú szerves vegyületek | 666 |
| Oxigéntartalmú színezékek | 678 |
| Makromolekulás oxigéntartalmú vegyületek | 683 |
| Oxigéntartalmú vinilpolimerek | 684 |
| Polikondenzációs és poliaddíciós oxigéntartalmú műanyagok | 687 |
| Feladatok | 699 |
| Kéntartalmú és szilíciumtartalmú vegyületek | 701 |
| Kéntartalmú vegyületek | 701 |
| Általános jellemzés | 701 |
| Osztályozás és elnevezés | 701 |
| Szerkezet és energiatartalom | 703 |
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | 706 |
| Tiolok | 706 |
| Szulfidok, szulfóniumsók, szulfoxidok, szulfonok és szulfonsavak | 708 |
| Szilíciumtartalmú vegyületek | 709 |
| Általános jellemzés | 709 |
| Osztályozás és elnevezés | 709 |
| Szerkezet és energiatartalom | 710 |
| Előállítás és kémiai tulajdonságok | 711 |
| Szilánok, szilanolok, sziloxánok és szilikonok | 711 |
| Gyakorlati fontosságú kén- és szilíciumtartalmú vegyületek | 713 |
| Biológiailag hatásos vegyületek és szintetikus édesítőszerek | 713 |
| Szintetikus mosószerek | 718 |
| Kéntartalmú és szilíciumtartalmú polimerek. Ioncserélő gyanták. Szilikonok | 721 |
| Feladatok | 724 |
| Heteroaromás szénvegyületek | 725 |
| Osztályozás és elnevezés | 725 |
| Szerkezet, energiatartalom, kémiai és fizikai tulajdonságok | 729 |
| Öttagú monociklusos vegyületek. A furán, a pirrol, a tiofén és az azolok | 729 |
| Szerkezet és energiatartalom | 729 |
| Kémiai tulajdonságok | 736 |
| Hattagú monociklusos vegyületek. A piridin, a diazinok és a piriliumsók | 742 |
| Szerkezet és energiatartalom | 742 |
| Kémiai tulajdonságok | 748 |
| Kondenzált policiklusos heteroaromás vegyületek | 752 |
| A heteroaromás vegyületek tautomériája | 754 |
| A heteroaromás vegyületek szintézise | 757 |
| Fontosabb heteroaromás szénvegyületek | 761 |
| Az alapvegyületek és egyszerűbb származékaik | 761 |
| Porfinvázas vegyületek | 765 |
| Heterociklusos vitaminok | 769 |
| Heterociklusos alkaloidok | 773 |
| Gyógyszerek és gyomírtó szerek | 776 |
| Természetes és szintetikus színezékek és pigmentek | 780 |
| Feladatok | 786 |
| Természetes szénvegyületek | 787 |
| Izoprénvázas vegyületek | 787 |
| Terpenoidok | 789 |
| Karotinoidok | 792 |
| Szteroidok | 795 |
| Szterinek és epesavak. A D-vitamin | 797 |
| Szteroidhormonok | 800 |
| Kardenolidok, szteroidszaponinok, szteroidalkaloidok | 804 |
| Szénhidrátok | 806 |
| A D-glükoz szerkezete és kémiai tulajdonságai | 807 |
| A D-mannóz, a D-fruktóz és más D-sorozatbeli monoszacharidok szerkezete | 814 |
| A cukrok laktolgyűrűs szerkezete és konformációja | 817 |
| A szabad és a kötött állapotú monoszacharidok és származékaik szerkezete | 820 |
| Glikozidok | 824 |
| Diszacharidok | 825 |
| Poliszacharidok | 829 |
| Aminosavak, peptidek, fehérjék | 833 |
| A fehérjealkotó alfa-aminosavak szerkezete és néhány tulajdonsága | 836 |
| A peptidek aminosavsorrendjének meghatározása | 841 |
| A peptidek szintéztise | 844 |
| A fehérjék aminosavsorrendjének meghatározása | 848 |
| A fehérjék térszerkezete. A peptidlánc konformációja | 852 |
| A fibrilláris fehérjék térszerkezete | 856 |
| A globuláris fehérjék szerkezete | 862 |
| Nukleozidok, nukleotidok, nukleinsavak | 869 |
| Nukleozidok | 871 |
| Nukleotidok | 872 |
| A nukleotidok szerkezete | 872 |
| Szabad nukleotidok. Koenzimek | 874 |
| Nukleinsavak | 877 |
| A nukleotidok kapcsolódásmódja a nukleinsavakban | 877 |
| A nukleotidsorrend meghatározása | 880 |
| A DNS térszerkezete | 884 |
| Az RNS térszerkezete | 887 |
| Függelék | 891 |
| A szerves kémiai irodalom | 891 |
| A feladatok megoldása | 907 |
| Név- és tárgymutató | 913 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.