Szervetlen kémia I.

Előszó

A magyar kémiai irodalom Than Károly műve (A kísérleti chemia elemei, két kötet, 1896-1906) óta nélkülöz a kezdő vegyészhallgatók igényeit túlhaladó és a gyakorlatban is használható nagyobb szervetlen kémiai tankönyvet. Abban a meggyőződésben, hogy hazánk ma már nagyjelentőségű és mindinkább izmosodó kémikus-társadalmának, valamint vegyi iparunknak teszek szolgálatot, elhatároztam olyan könyv megírását, amely minden, kémiával foglalkozó, vagy azt segédtudományként használó szakember számára kisebb kézikönyvül is szolgálhat. Nehéz ezt a célt a vegyészhallgatóság igényeivel összeegyeztetni és az olvasóra tartozik annak megítélése, hogy mennyire sikerült. Szem előtt kellett ugyanis tartanom azt a körülményt is, hogy a háború óta külföldi kémiai könyvek majdnem teljesen hozzáférhetetlenek és valószínűleg még jó ideig azok maradnak. Közben a még megmaradt régebbi könyvek mindig jobban avulnak. Így a hazai tudományos világ a kevésszámú, valamivel szerencsésebb helyzetben levő intézet vagy nagy gyári laboratórium kivételével elszakadhat a tudomány újabb haladásának - habár csak vázlatos - ismeretétől is.
Ezért elsősorban szigorúan körülhatároltam a könyv keretét. Címének megfelelően csakis a szervetlen kémiára szorítkozik; néhány rövid, bevezető fejezet után, melyek az újabb atomelmélet és a rajta alapuló periódusos rendszer, valamint a vegyületek sajátságainak ismertetésével és az atomfizikának a kémikust is érdeklő legújabb haladásával foglalkoznak, a kémiai elemek és vegyületeiknek rendszeres tárgyalása tölti be a könyvet, amelyet három kötetre tervezek, egyenként kb. 25 ív terjedelemben.
Igyekeztem az atomfizika, a molekula- és kristályszerkezet kutatása terén elért legújabb eredményeket - amennyiben tudomásomra juthattak - a vegyész szempontjából hasznosítani. Így megemlítem, hogy a mesterségesen előállított 8 elemre vonatkozó ismereteinket már a Nature (London) 1947-es évfolyamában megjelent közlemények felhasználásával illesztettem be. Vissza