kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
| Kiadó: | Nemzeti Tankönyvkiadó |
|---|---|
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Fűzött kemény papírkötés |
| Oldalszám: | 1.153 oldal |
| Sorozatcím: | |
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 25 cm x 17 cm |
| ISBN: | 963-18-7488-5 |
| I. KÖTET | |
| Előszó | 15 |
| Bevezetés | 19 |
| Kémiai anyagszerkezet | 21 |
| Az atomelmélet fejlődése | 23 |
| Az elektron | 29 |
| Az atommag | 30 |
| Az elektronhéj | 46 |
| Az atomok elektronhéj-szerkezete | 62 |
| A kvantummechanika alapelvei | 64 |
| Az "elektron a dobozban" probléma megoldása | 66 |
| A hidrogénatom elektronhéjának szerkezete | 79 |
| Az ionizálási energia és az elektronaffinitás | 85 |
| A molekulák elektronhéj-szerkezete | 88 |
| Molekulaorbitálok leírása az atomorbitálok lineráis kombinációjával (LCAO-MO módszer) | 90 |
| Lokalizálható molekulaorbitálok | 109 |
| Nemlokalizálható molekulaorbitálok | 130 |
| A molekulaszerkezet és a sztöchiometria | 138 |
| Koordinációs kémia | 140 |
| Koordinációs kémiai alapfogalmak | 143 |
| A szervetlen vegyületek elnevezésének alapelvei | 144 |
| Izoméria, tautoméria | 150 |
| A halmazok szerkezete | 152 |
| A nemesgázok szerkezete | 155 |
| A nemfémes elemek szerkezete | 157 |
| A fémek szerkezete | 160 |
| A sók szerkezete | 162 |
| Az atomok és az ionok "mérete", atommagtávolságok | 167 |
| A disszociáció és a disszociációfok | 171 |
| Az oldatok | 174 |
| A kémiai reakciók | 188 |
| A kémai reakciók szimbolizálása | 189 |
| A kémiai reakciók egyensúlya | 192 |
| Sav-bázis reakciók | 194 |
| Redoxireakciók | 203 |
| Katalitikus reakciók | 207 |
| A kémiai elemek | 209 |
| Általános jellemzés | 211 |
| Az izotópok, a nuklidok | 212 |
| Az allotrop módosulatok | 212 |
| Az atomok gyakorisága és előfordulása | 214 |
| Az elemek csoportosítása | 215 |
| Az elemek fizikai tulajdonságai | 220 |
| Az elemek kémiai tulajdonságai | 222 |
| Az elemek előállítása | 225 |
| Az elemek gyakorlati alkalmazása | 227 |
| A hidrogén és a nuklidjai: prócium (H), deutérium (D), trícium (T) | 228 |
| A hidrogén | 228 |
| A deutérium | 235 |
| A nemesgázok: hélium (He), neon (Ne), argon (Ar), kripton (Kr), xenon (Xe), radon (Ra) | 236 |
| A nemesgázok fizikai és kémiai tulajdonságai | 236 |
| A nemesgázok előfordulása | 238 |
| A nemesgázok előállítása | 238 |
| A nemesgázok felhasználása | 239 |
| A nemesgázok sztereokémiája | 239 |
| A nemfémek | 241 |
| A szén (C) | 243 |
| A nitrogén és a foszfor (N, P) | 254 |
| Az oxigéncsoport elemei: oxigén (O), kén (S), szelén (Se) | 269 |
| A halogének: fluor (F), klór (CI), bróm (Br), jód (I) | 280 |
| A félfémek | 290 |
| A berillium (Be) | 291 |
| A bór és az alumínium (B, AI) | 296 |
| A szilícium és a germánium (Si, Ge) | 303 |
| Az arzén és az antimon (As, Sb) | 308 |
| A tellúr és a polónium (Te, Po) | 310 |
| Az asztácium (At) | 311 |
| A másodfajú fémek | 312 |
| A rézcsoport: réz, ezüst, arany | 313 |
| A magnézium és a cinkcsoport: magnézium, cink, kadmium, higany | 318 |
| A galliumcsoport: gallium, indium, tallium | 321 |
| Az ón és az ólom | 322 |
| A bizmut | 325 |
| Az átmeneti fémek | 327 |
| A szkandiumcsoport: szkandium, ittrium, lantán, aktínium | 328 |
| A titáncsoport: titán, cirkónium, hafinium | 329 |
| A vanádiumcsoport: vanádium, nióbium, tantál | 331 |
| A krómcsoport: króm, molibdé, volfrám | 333 |
| A mangáncsoport: mangán, technécium, rénium | 335 |
| A vascsoport: vas, kobalt, nikkel | 337 |
| A platinacsoport: ruténium, ródium, palládium, ozmium, irídium, platina | 342 |
| A lantanoidák és az aktinoidák | 345 |
| A lantanoidák: cérium, prazeodímium, neodímium, prométium, szamárium, európium, gadolínium, terbium, diszprózium, holmium, erbium, túlium, itterbium, lutécium | 306 |
| Az aktinoidák: tórium, protaktínium, urán, neptúnium, plutónium, amerícium, kűrium, berkélium, kalifornium, einsteinium, fermium, mendelévium, nobélium, laurencium | 350 |
| A fémek | 353 |
| Az alkálifémek: lítium, nátrium, kálium, rubídium, cézium, francium | 354 |
| Az alkáliföldfémek: kalcium, stroncium, bárium, rádium | 356 |
| A vegyületek | 359 |
| A hidridek | 363 |
| Kovalens hidridek | 365 |
| Sószerű hidridek | 398 |
| Interszticiális hidridek | 401 |
| Komplex hidridek | 403 |
| A halogenidek: fluoridok, kloridok, bromidok, jodidok | 406 |
| Egyszerű halogenidek | 408 |
| Összetett halogenidek | 414 |
| A nemesgázok halogenidjei | 418 |
| A nemfémek halogenidjei | 419 |
| A félfémek halogenidjei | 427 |
| A másodfajú fémek halogenidjei | 436 |
| Az átmeneti fémek halogenidjei | 445 |
| A lantanoidák és az aktinoidák halogenidjei | 457 |
| A fémek halogenidjei | 458 |
| Az oxidok | 460 |
| Egyszerű oxidok | 462 |
| Összetett oxidok | 469 |
| A nemesgázok oxidjai | 484 |
| A nemfémek oxidjai | 484 |
| A félfémek oxidjai | 496 |
| A másodfajú fémek oxidjai | 500 |
| Az átmeneti fémek oxidjai | 502 |
| A lantanoidák és aktinoidák oxidjai | 508 |
| A fémek oxidjai | 509 |
| A szulfidok | 510 |
| Egyszerű szulfidok | 512 |
| Összetett szulfidok | 515 |
| A nemfémek szulfidjai | 518 |
| A félfémek szulfidjai | 519 |
| A másodfajú fémek szulfidjai | 519 |
| Az átmeneti fémek szulfidjai | 521 |
| A lantanoidák és az aktinoidák szulfidjai | 521 |
| A fémek szulfidjai | 522 |
| A nitridek és a foszfidok | 523 |
| A nemfémek nitridjei | 523 |
| A félfémek nitridjei és foszfidjai | 532 |
| A másodfajú fémek nitridjei és foszfidjai | 533 |
| Az átmenti fémek nitridjei és foszfidjai | 534 |
| A lantanoidák és az aktinoidák nitridjei és foszfidjai | 535 |
| A fémek nitridjei és foszfidjai | 535 |
| Karbidok, cianidok, karbonilok | 537 |
| A karbidok | 537 |
| A cianidok | 543 |
| A karbonilok | 547 |
| Ajánlott irodalom | 550 |
| Név- és tárgymutató | 551 |
| II. KÖTET | |
| Kémiai kötés és molekulaszerkezet | |
| A kvantummechanika alapjai | 15 |
| A korpuszkula - hullám dualizmus értelmezése | 15 |
| A bizonytalansági elv | 17 |
| Kvantummechanika és kísérleti észlelés | 20 |
| A hullámfüggvények | 21 |
| A Schrödinger-egyenlet | 23 |
| A kvantummechanika alkalmazásának lehetőségei | 26 |
| Az elektron állapota és energiája potenciálmentes térben | 26 |
| A harmonikus oszcillátor kvantummechanikai modellje | 29 |
| A merev rotátor kvantummechanikai leírása | 36 |
| Sajátfüggvények és energia-sajátértékek | 36 |
| A hidrogénatom sajtáfüggvényeinek geometriai ábrázolása | 41 |
| A hidorgénatom spektruma | 48 |
| Az elektronspin | 50 |
| Több elektromos atomok | 54 |
| Az elektronhéj lehetséges állapotai | 54 |
| A független részecske modell (központi erőtér modell) | 56 |
| A molekulák és sajátságaik | 70 |
| A molekula definíciója | 70 |
| A molekulaképződéssel járó energiaváltozások jellege és nagysága | 72 |
| A molekulák geometriája és szimmetriája | 75 |
| A molekulák dipólusmomentuma | 90 |
| A mágneses momentum | 96 |
| A molekulák gerjesztett állapotai | 98 |
| A kémai kötés nem kvantumechanikai tárgyalása | 101 |
| Történeti áttekintés | 101 |
| Kötéstípusok | 103 |
| A kovelens kötés kétatomos molekulákban | 105 |
| A több atomos molekulákban kialakuló kovalens kötések | 111 |
| A vegyértékhéj-elektronpár taszítási modell (VSEPR) | 118 |
| A kémiai kötés kvantumechanikai modellje | 125 |
| A Born-Oppenheimer-közelítés | 126 |
| Különböző kvantummechanikai elméletek | 129 |
| Az MO-elmélet | 133 |
| Az MO-elmélet alkalmazása kétatomos molekulákra | 133 |
| Az MO-elmélet alkalmazása több atomos molekulákra | 152 |
| Egyenértékű orbitálok kialakulása a több atomos molekulákban | 159 |
| A több atomos molekulák lehetséges kötésmodelljei | 164 |
| A ligandumtér-elmélet | 173 |
| A modell és korlátai | 173 |
| Átmenetifém-ionok több d-elektronnal oktaéderes ligandumtérben | 179 |
| A Jahn-Teller-hatás | 183 |
| A koordinációs vegyületek MO-elméletének alapjai | 186 |
| Koordinációs kémia | |
| Történeti áttekintés, a koordinációs vegyület definíciója | 195 |
| Fématomok, fémionok | 200 |
| Az átmenetifém-kationok | 202 |
| Ligandumok | 211 |
| A koordinációs szám és a komplexek geometriája | 218 |
| A kettes koordinációs szám | 219 |
| A hármas koordinációs szám | 219 |
| A négyes koordinációs szám | 220 |
| Az ötös koordinációs szám | 221 |
| A hatos koordinációs szám | 223 |
| A hetes koordinációs szám | 224 |
| A nyolcas koordinációs szám | 224 |
| A kilences koordinációs szám | 226 |
| A koordinációs vegyületek izomériája | 227 |
| Cisz-transz izoméria | 227 |
| Optikai izoméria | 229 |
| Az izomerek szerkezetének meghatározása | 231 |
| Komplex egyensúlyok, a komplexek stabilitása | 234 |
| A komplex egyensúlyok fajtái | 234 |
| A komplexstabilitási állandók | 240 |
| A komplexképződés termodinamikája | 245 |
| A komplexek stabilitásának változása a központi atom és a ligandum minőségének függvényében | 247 |
| Összefüggés a lépcsőzetes komplexképződés és a komplexek stabilitása között | 251 |
| Komplexképződési és más reakciók egyidejű lejátszódása | 254 |
| Fém-ligandum kovalens kötést tartalmazó koordinációs vegyületek | 258 |
| Olefinkomplexek | 285 |
| Komplexek fém-ligandum elektrosztatikus kölcsönhatással | 296 |
| Koordinációs vegyületek segítségével lejátszódó katalitikus reakciók | 312 |
| Homogén katalízis | 312 |
| Elemorganikus kémia | |
| Az elemorganikus vegyületek általános jellemzése | 323 |
| Az elemorganikus vegyületek csoportosítása az elem-szén kötés típusa szerint | 325 |
| Kovalens, kételektronos kötések | 325 |
| Ionkötést tartalmazó elemorganikus vegyületek | 328 |
| Az elektronhiányos elem-szén kötés | 328 |
| Az elemorganikus vegyületek stabilitása | 329 |
| A termodinamikai stabilitás | 329 |
| Az oxidációval szemben mutatott stabilitás | 331 |
| A hidrolízissel szemben mutatott stabilitás | 331 |
| Lehetőségek az elem-szén kötés kialakítására | 332 |
| Szerves halogenidek és főcsoportbeli elemek reakciója | 332 |
| Elem-szén kötés kialakítása elemcsere útján | 335 |
| Elemorganikus vegyületek reakciója fém-halogenidekkel | 336 |
| Olefinek és acetilének elem-hidrogén kötésbe való beékelődése | 338 |
| Elem-szén kötés kialakítása egyéb beékelődési reakciók révén | 340 |
| Diazovegyületek elem-szén kötés kialakulásával járó reakciói | 341 |
| Nagyobb rendszámú elemek sóinak dekarboxilezése | 342 |
| Szerves vegyületek merkurálása és talliumozása | 343 |
| Poláris elem-szén kötést tartalmazó elemorganikus vegyületek | 345 |
| A vegyületek általános jellemzése | 346 |
| A poláris elem-szén kötést tartalmazó fém-alkilok szerkezete | 349 |
| Preparatív módszerek | 355 |
| Kis polaritású elem-szén kötést tartalmazó elemorganikus vegyületek | 396 |
| A IV. főcsoport elemeinek elemorganikus vegyületei | 397 |
| Az V. főcsoport elemeinek elemorganikus vegyületei | 414 |
| Környezeti kémia | |
| A környezet evolúciója | 431 |
| Az elemek és a csillagközi molekulák képződése | 431 |
| A Föld kialakulása és fejlődése | 439 |
| A kémiai evolúció | 449 |
| Az atomoszféra kialakulásának második lépcsője | 461 |
| Az atmoszféra kialakulásának harmadik lépcsője | 463 |
| A bioszféra szempontjából fontos elemek környezeti kémiája | 465 |
| A szén körforgása | 466 |
| Az oxigén körforgása | 471 |
| A nitrogén körforgása | 473 |
| A kén körforgása | 477 |
| A foszfor körforgása | 480 |
| Biológiai szempontból fontos fémek és nyomelemek környezeti kémiája | 482 |
| A természetben lejátszódó komplexképződés | 497 |
| A hidroszféra kémiája | 501 |
| A víz kémiája | 501 |
| A hidroszféra | 506 |
| Az élővizek szennyezése antropogén emisszió révén | 516 |
| Vízkezelés | 523 |
| Az atmoszféra kémiája | 526 |
| Az atmoszféra összetétele és tulajdonságai | 526 |
| Az atmoszféra kiterjedése, hőmérsékletének és nyomásának változása | 529 |
| Hőmérséklet inverzió | 533 |
| Az atmoszférában lejátszódó fotokémiai folyamatok | 535 |
| Az atmoszféra alsóbb rétegeiben lejátszódó fotokémiai folyamatok, a fotokémiai füstköd | 542 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.