Szervezetek anatómiája

Tartalom

TARTALOMJEGYZÉK: 5
ÁBRÁK JEGYZÉKE: 12
TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE: 13
ELŐSZÓ 15
BEVEZETÉS 18
1. MEGHATÁROZÓK, A SZERVEZET MŰKÖDÉSÉNEK ALAPVETŐ
MOTÍVUMMAL 21
1.1. A szervezet célja, küldetése. 24
1.1.1. Felosztás a szervezetek célja - gyümölcse - szerint. 24
1.1.1.1. A haszonélvezők a) emberek, embercsoportok, illetve b) állatok,
növények, tárgyak. 24
1.1.1.2. A szervezet tevékenységének gyümölcse: a) pénz. 25
Cél-megjelölés, elnevezések a profitorientált szervezetek világában 27
1.1.1.3. A tevékenység gyümölcse nem pénz, hanem: b) valami más 27
1.1.1.4. A szervezet célja lehet jó is, rossz is. 29
1.1.2. A Cél és a közvetlen cél, a célpont. 30
1.1.2.1. A célok hierarchiája 31
1.1.2.2. Részleg-célok. 32
1.2. A szervezet működtetése. 33
1.2.1. Elöljáróban. 33
1.2.1.1. A működtetés ellenszolgáltatása. Kockázat és haszon. 33
1.2.1.2. Munka és know-how. 34
1.2.1.3. A speciális szaktudás. 35
1.2.1.4. Működtetés dologi hozzájárulással. 35
1.2.2. A működtetés motivációja és a szervezet célja közötti különbségből
adódó veszélyek. 35
1.2.3. Felosztás a működtetés módja szerint: pénz, munka. 37
1.2.3.1. Pénz 37
1.2.3.2. Pénz és munka. 37
1.2.3.3. Munka. 37
1.3. Akik a szervezet működését meghatározzák. 38
1.3.1. Felosztás a működtetők szerint. 39
1.3.1.1. A működtetők, tehát azok, akik a pénzt (vagy munkát) adják a ,
szervezet működéséhez, legalább részben maguk a haszonélvezők. 39
1.3.1.2. Nem a haszonélvezők adják a pénzt (vagy munkát) a szervezet
működéséhez. 43
1.4. A szervezet tevékenységének mozgató rugói. 45
1.4.1. Akiknek érdeke fűződik a szervezet működéséhez. 46
1.4.2. Akik ellenérdekeltek a szervezet működésében. 48
1.4.3. A verseny. 48
1.4.3.1. Verseny és harc. 48
Amikor a verseny elsőrendű mértéke: a pénz. 49
1.4.3.2. Verseny és piac. 50
1.4.3.3. A verseny, mint a marketing tevékenység eszköze. 54
1.4.3.4. Igény-hierarchia. 55
1.4.4. Szellemi természetű motiváció. 58
1.4.5. Jó és gonosz a szellemi motivációjú szervezetek világában. 59
1.4.6. Szolidaritás az emberi közösségekben. 61
1.4.6.1. Szolidaritás ember és ember között 61
1.4.6.2. Szolidaritás és kockázat 67
1.4.7. Szolidaritás a szervezetek világában. 72
1.5. A nem profit által orientált szervezetek pótolhatatlan szerepe a modem
társadalomban. 76
1.5.1. Konkrét célok a profit-orientált szervezetekben. 77
1.5.2. Amit nem lehet a piacra bízni. 79
1.5.3. Amit az állam és a piac együtt sem képes rendezni. 83
1.5.4. A társadalom, a szervezetek és az adó. 85
1.5.4.1. Szervezetek adómentessége. 85
1.5.4.2. Adományok adómentessége. 85
Az első fejezet összefoglalása. 88
KÉRDÉSEK. 92
2. KÖLCSÖNHATÁSA A KÖRNYEZETTEL. 100
2.1. A környezet 103
2.1.1. A földrajzi környezet, a működés terepe. 103
2.1.2. A piac. Gazdasági környezet. 104
2.1.2.1. A két piac. 104
2.1.2.2. A piaci verseny. 108
1. A szállítók. 109
2. A vevők. 110
A vevőbarát szervezet. 112
A vevő fogalmának kitágulása. Vevő, működtető, haszonélvező,
menedzsment. 113
3. A versenytársak. 114
4. A potenciális versenytársak. 115
5. Újdonságok a piacon. 115
Többlábon állás. A portfólió elv. 115
Portfólió a nem profitorientált szervezetek világában. 116
A stratégiai egység (SE). 118
Termék-piac portfólió (T-P-P) tervezési módszer. 118
A termékek élettartamgörbéje. 121
Az összegyűjtött tapasztalatok, illetve a tanulási görbe szerepe a
szervezetek életében.
2.1.3. A társadalmi és politikai környezet. 129
2.1.4. Aktivitás a társadalmi környezettel szemben. 129
2.1.5. Miről szükséges információt gyűjteni? Az információgyűjtés köre. 130
2.1.5.1. Annak a szakmai körnek a határai, amelyben az
információk gyűjtését el kell végeznünk. 133
2.1.5.2. A szervezet termékeivel, szolgáltatásaival kapcsolatos
technikai változások. A várható fejlődés iránya. 134
2.1.5.3. Mekkora az a piac, amelyben a szervezet érdekelt? 135
2.1.5.4. Társadalmi és politikai környezet. 136
2.2. A szervezet önismerete. Információk magáról a szervezetről. 137
2.2.1. A hatalom megosztása a szervezetben. 137
2.2.1.1. Hatalom. 137
2.2.1.2. A hatalom birtokosai szervezetekben. 140
2.2.2. A szervezet vezetésének rátermettsége. 141
2.2.3. Vállalati hagyományok, szokások, előítéletek. Vállalati "kultúra". 142
2.2.4. A nonprofit szervezetek kultúrája. 143
2.2.4.1. A kétfajta kultúra: a "hősi" és a "célt akaró". 143
2.2.4.2. A "célt akaró" szellemiség. 145
2.2.5. A szervezet struktúrája, kapacitása. Mire képes a szervezet? 146
2.2.5.1. Mire képes a szervezet fizikai struktúrája. 146
2.2.5.2. A rendelkezésre álló munkaerő lehetőségei. 147
2.3. Számszerű információk, adatbankok. 148
A második fejezet összefoglalása. 153
KÉRDÉSEK. 155
3. TÁRSADALMI HATÁSOSSÁG. A SZERVEZET GYÜMÖLCSE,
EREDMÉNYE. 161
3.1. A társadalom igényei és valamely szervezet társadalmi eredményének
számszerű felmérése. 166
3.1.1. Az erősek demokráciája. Társadalmi elégedettség, szolidaritás,
objektív tájékozottság. 168
3.1.1.1. Szolidaritás és az emberiség fejlődése. 171
3.1.1.2. Szolidaritás és hatékonyság. 174
3.1.1.3. Igények és lehetőségek, objektív tájékozottság. 178
3.1.1.4. Népszerűtlen döntések, feladatok. Demokrácia. 180
3.1.1.5. Az elégedett/elégedetlen ember pszichológiája.
A felmérés technikája. 182
3.1.1.6. Összefoglalás. 183
3.1.2. A társadalmi elégedettség, mint az eredmények mércéje - a jelenlegi
gyakorlatban. 185
3.1.2.1. Nem profitorientált szervezetek. 185
Az állam és szervei. 185
Nem az állam által működtetett nem profitorientált szervezetek. 189
3.1.2.2. Profitorientált szervezetek.
3.1 3 A szervezetek általános társadalmi eredményének méréséről.
3.1.3.1. A társadalom, vagy egy embercsoport elégedettségének
számszerű értékelése. 192
Elégedettség-spektrum, naturális skála. 193
Elégedettség vektor. 195
Szolidaritás mutató. 198
Pszichológiai értékelés. 201
Az objektivitás értékelése. 201
Összesítés. A személyes megelégedettség összesített mérőszáma. 202
Az elégedettség összegző skálája. 203
3.1.3.2. Valamely szervezet által okozott elégedettség. 208
Profitorientált szervezetek. 209
Nem profitorientált szervezetek. 209
3.1.3.3. Optimális közérzet. 210
3.1.3.4. A felmérések technikai lebonyolítása. 211
3.2. A működtetés optimális elosztásának elvei. Haszon és kritikus érték. 212
3.2.1. A pénz-haszon, mint az elosztás szabályozója. 212
3.2.2. Általános eredmény-sorolás hozzárendelt kritikus pénz-érték segítségével. Elosztás a kritikus érték szerint. Eredmény-működtetés függvény. 214
3.2.2.1. Az optimális elosztás kritériuma. 217
3.2.3. A "csökkenő hozam". 220
3.2.4. Mi történik, ha a hozam nem csökken? 221
3.2.5. A valóságos szervezet. 223
3.2.6. Az eredmény mérése. 223
3.2.6.1. Financiális értékelés. 224
Profitorientált szervezet esetében 224
Nem profitorientált szervezet. 224
Nem profitorientált szervezetek haszongeneráló tevékenysége. 226
3.2.6.2. Értékelés az érintettek elégedettségének megmérése
segítségével 229
3.3. A szervezet hatásossága, hatékonysága. 232
3.3.1. A működtető energia konvertibilitása. 232
3.3.2. A működtető energia vizsgálata a szervezet hatásosságának
meghatározása érdekében. 234
3.3.2.1. Profitorientált szervezetek. 234
3.3.2.2. Nem profitorientált szervezetek. 234
Az önkéntes munkaerőkkel kapcsolatos kérdések. 235
3.3.3. A szervezet általános költségei. 236
3.3.4. A szervezet hatásosságának mutatója az eredményesség-mutató. 237
3.4. A szervezet eredményesség-mutatóját meghatározó tényezők. 239
3.4.1. Környezetjellemzők.
3.4.2. Szabad tényezők, 240
3.4.2.1. kapacitásjellemzők. 240
3.4.2.2. Szervezetjellemzők. 240
A harmadik fejezet összefoglalása. 241
KÉRDÉSEK. 242
4. PÉNZÜGYI MEGHATÁROZÓK. 244
4. A Alapvető dokumentumok: a mérleg és az eredménykimutatás 247
4.1.1. Értékcsökkenés. 249
4.2. A szervezet készpénzgazdálkodása. 251
4.3. Pénz, érték, reverzibilitás és irreverzibilitás a gazdaság világában. 252
4.3.1. A pénz értéke, becserélhetősége. 254
4.3.2. A csere irreverzibilitása. A pénz cseréje. 255
Tőkeigényes iparok. 255
4.3.3. Reverzibilis csere. A szervezet növekedése. 258
Növekedés. 258
Profit-nonprofit orientáció. 259
4.3.4. A pénz "értéke". 260
4.3.5. A pénz használata. 261
4.3.5.1. A pénz cseréje. 261
1. Pénz-fogyasztási cikk csere. 261
2. Pénz-munka csere. 263
A munka nem szállítható. 263
A munkát a gazdaság jogszerű haszonélvezői "adják el". 264
4.3.5.2. Pénz és vagyon. 264
4.3.6. Aminek az ára kiszámíthatatlan. 266
Szaktudás. 266
Iparjogvédelem. 266
Speciális eszköz. 267
A negyedik fejezet összefoglalása. 268
KÉRDÉSEK. 268
5. VIZSGÁLAT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖKKEL. 272
5.1. Eredményesség-mutatók. 273
5.1.1. Az értékesítési árrés százalékos értéke. 273
5.1.2. Az adózott eredmény (nettó haszon) százalékos kifejezései. 274
5.1.2.1. Vonatkoztatva a teljes felhasznált tőkére, tőkevisszatérülés (TV). 275
5.1.2.2. Vonatkoztatva a tulajdonosi tőkére. A tulajdonosi tőke
visszatérülése (TTV). 276
5.1.2.3. Vonatkoztatva az értékesítésből befolyt összegre (forgalom).
Az értékesítés visszatérülése. (ÉV). 276
5.1.2.4. a tőkeforgásmutató (TÉ = forgalom/összes eszköz).
(A forgalomból történő tőkevisszatérülés.) 277
5.2. Mértékadó haszon. Az eredmény-sokszorozás vagy -sorvasztás tényezői. 279
Visszatérülés a mértékadó haszonból. 280
5.2.1. A hitel-töke arány (HTA). 283
5.2.2. Hitel-fedezet. 283
5.2.3. Értékelés. 284
5.2.3.1. Hitel-felvétel, mint a szervezet haszon-termelésének sokszorozása. 284
5 2 3 2 Hitel-felvétel, mint eszköz a szervezet tőkevisszatérülésének
növelésére. 286
5.2.4. Még egyszer az értékcsökkenésről 286
5.3. A szervezet likviditása. 289
5.4. A szervezet erőforrásainak hatékonysága. 291
5.4.1. A tőkeforgás mutatója (lásd 5.1.2.4.-et is.). 291
5.4.2. A raktárkészlet forgalmának jelzőszáma. 291
5.4.3. A vevőkkel szemben fennálló követelések forgalmának jelzőszáma. 292
Az ötödik fejezet összefoglalása. 293
KÉRDÉSEK. 294
6. A MŰKÖDÉS MODELLJE. 297
6.1. Az eredményességmutató és az ezt meghatározó tényezők. 300
6.1.1. Az eredményességmutató. 300
6.1.2. Környezetjellemzők. 300
6.1.2.1. Társadalmi-politikai helyzet. 302
a) Életszínvonal. 303
b) Társadalmi differenciálódás. 303
c) A különböző társadalmi rétegek helyzete. 303
d) Nyugdíj-viszonyok. 303
e) Kamatláb. 303
g) Az árak és az infláció alakulása. 303
6.1.2.2. A szervezet saját piacához hasonló piacok helyzetképe 303
a) A saját piac helyzete. 304
b) A potenciális piacok helyzete. 304
c) Piaci részesedés. 304
d) A piacra lépés költsége. 305
e) Mennyi idő szükséges a piacra történő belépéshez. 305
f) A piac legerősebb résztvevője. 305
6.1.2.3. Újdonságok, műszaki fejlődés. 305
6.1.3. Szabad tényezők (lásd 3.4.). 305
6.1.3.1. A szervezet tevékenységével kapcsolatos lehetőségek
(kapacitás) felmérése (2.2.5.). 306
a) Mérlegadatok.306
b) A finanszírozás módja. 307
c) A szervezet felszereltségének kapacitás-jellemzői: mire képes, mekkora teljesítménnyel. 307
d) A szervezet alkalmazotti karának teljesítőképessége. 307
e) Esetleges modernizálás, átállás beruházási költsége. 307
f) A dolgozók (önkéntesek és/vagy fizetettek) átképzésének, továbbképzésének vagy kicserélésének idő és költségigénye. 307
g) Kényszerszabadságok, értékes munkaerő elvesztése. Költség és egyéb
kihatások. 307
h) A munkavállalók elkötelezettségei, különleges szakértelme. 308
6.1.3.2. A szervezet személyi állományának alkalmassága és
elkötelezettsége a szervezet célja iránt, továbbá rugalmassága
változások esetére (szervezetjellemzők, lásd még 3.4.3.2). 308
a) A szervezet "kultúrája". 308
b) A menedzsment munkája és pozíciója. 308
c) A szervezeti felépítés. 309
d) A szervezet külső megítélése. 309
e) A szervezet "hatásgyakorló képessége". 309
6.1.4. Milyen módon befolyásolható a szervezet a szabad tényezők
segítségével? 309
6.1.4.1. Forrás biztosítása. 310
A források átcsoportosíthatóságának korlátai. 311
A források bővítése. 311
6.1.4.2. A szervezet megváltoztatásának lehetőségei. 312
Változtathatunk a szervezeten magán. 312
Változtatható a szervezet működésmódja. 312
6.2. Kapcsolatok a szervezet és környezete jellemzői között. 314
6.2.1. Új modell felállítása. 314
6.2.2. A működő modell karbantartása és tökéletesítése. 315
6.3. Példa szervezetek eredményesség-mutatójának, meghatározó
tényezőinek és az ezek közötti függvények kialakítására. 316
6.3.1. Eredményesség-mutató. 318
6.3.1.1. Eredmény. 318
6.3.1.2. Működtető energia. 321
6.3.1.3. Eredményesség-mutató. 322
6.3.2. Meghatározó tényezők. 322
6.3.2.1. A szervezet "piaca, vevői, szállítói, nyersanyaga, versenytársai. 323
6.3.2.2. Környezetjellemzők. 323
A fő jellemző csoport alapvető jellemzője: Általános társadalmi
környezet. 324
a) A kutyatartás társadalmi megítélése 325
b) Életszínvonal. 325
c) Az árak és bérek. 325
d) Kamatok. 326
Az első speciális környezet-jellemző csoport alapvető jellemzője:
Igény kutyákra. 326
a) "befogadási hatásfok". 326
b) "kihelyezési hatásfok", 326
A második speciális környezet-jellemző csoport alapvető jellemzője
a kóbor kutyák előfordulási gyakorisága (kugyak), kutya/km. 326
a) a két előfordulás között megteendő átlagos úthossz
(útbefog), km/befogások száma is. 327
A harmadik speciális környezet jellemző csoport alapvető jellemzője
regisztrálja új állatvédelmi szervezetek megjelenését a körzetben. 327
a) Új szolgáltatások. 327
6.3.2.3. Szabad tényezők. 327
Kapacitásjellemzők. 327
' Szervezetjellemzők. ' 328
1. A menedzsment. 328
2. Szervezeti felépítés. 328
6.3.3. A tényezők osztályozása számítástechnikai szempontból. 329
1. Eredmény-mutató - ERM. 329
2. Működtető energia - MEN. 330
3. Eredményesség-mutató - erj. 330
4. Környezetjellemzők. Általános jellemzők. 330
5. Környezetjellemzők. A Menhelyre utaló speciális jellemzők. 331
6. Szabad tényezők. 331
6.3.4. A tényezők közötti összefüggések megállapítása. 331
6.4. Hogyan dolgozunk a szervezet modelljével? 336
6.4.1. Első lépés: Elgondoljuk: milyen lehet a jövő? 336
6.4.2. Második lépés: keressük meg az optimális lépéssorrendet egy-egy
adott szcenárióhoz. 337
6.4.3. Harmadik lépés: a modellt naprakészen tartva, azt a folyamatos
vezetés eszközeként használjuk 338
6.4.4. A változások bekövetkezésének sebessége, figyelembevétele a
modell használatakor 339
Összefoglalás 340
KÉRDÉSEK. 343
ÁBRÁK JEGYZÉKE:
ÁBRA 1. A SZERVEZET ÉS MEGHATÁROZÓI. 23
ÁBRA 2. A MŰKÖDTETŐK EGYÚTTAL A HASZONÉLVEZŐK IS ÉS A MŰKÖDTETÉS ESZKÖZE A PÉNZ. 41
ÁBRA 3. PÉNZTÁR TÍPUSÚ BIZTOSÍTÓK. 41
ÁBRA 4. ÖNÁLLÓ SZERVEZETEK TARTÓS KAPCSOLATA, STRATÉGIAI
SZÖVETSÉGE. 73
ÁBRA 1. VESZÉLYEK A PIACON. 108
ÁBRA 2. A COMPUTER ASSOCIATES ÚJ VEVŐCENTRIKUS SZOFTVERJE. 111
ÁBRA 3. AZ ÚJ TERMÉKEK CÉLSZERŰ PIACRA-DOBÁSA. 117
ÁBRA 4. A STRATÉGIAI EGYSÉGEK ELHELYEZKEDÉSE A T-P-P TERVEZÉSI
ELJÁRÁS "TÉRKÉPÉN". 120
ÁBRA 5. EGY GYÁRTMÁNY ÉLETTARTAM-CIKLUSA. 121
ÁBRA 6. ÚJ TERMÉK FINANSZÍROZÁSA AMERIKAI ÉS JAPÁN MÓDSZERREL 125
ÁBRA 7. A TANULÁSI GÖRBE. 128
ÁBRA 8. A PIMS (profit impact of market strategy) RENDSZER MŰKÖDÉSI
VÁZLATA. 150
ÁBRA 1. ELÉGEDETTSÉG SPEKTRUM DALÁRDÁHOZ. 197
ÁBRA 2 FELMÉRŐ-LAP A SAJÁT- ÉS A KÖZÖSSÉGI HELYZET
ÉRTÉKELÉSÉNEK ÖSSZEVETÉSÉRE. 199
ÁBRA 3. NATURÁLIS ÉS ÖSSZEGZŐ SKÁLA ÖSSZEFÜGGÉSE, KÜLÖNBÖZŐ
C ÉRTÉKEK MELLETT. 206
ÁBRA 4. KÉT INTÉZMÉNY EREDMÉNY-MŰKÖDTETÉS FÜGGVÉNYEI. 219
ÁBRA 5 A VALÓSÁGOS SZERVEZET EREDMÉNY-MŰKÖDTETÉS
FÜGGVÉNYE. 222
ÁBRA 1. A SZERVEZET MÉRLEGE. 248
ÁBRA 2. A SZERVEZET EREDMÉNYE. 248
ÁBRA 3. HÁZTARTÁS, MUNKA, FOGYASZTÁS, TÖKE. 265
ÁBRA 1. A SZERVEZET PÉNZTERMELÉSE. 280
TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE:
TÁBLÁZAT 1 207
TÁBLÁZAT 2 207
TÁBLÁZAT 1. KÜLÖNBÖZŐ KÉPZETTSÉGŰ VEZETŐK STRATÉGIAI
BEÁLLÍTOTTSÁGA. 244
TÁBLÁZAT 1. KUTYAMENHELY REGISZTRÁLT MUTATÓSZÁMAI. 317

Témakörök