Piricse története

Előszó

Nehéz feladatra vállalkozott az, aki ezt az írást összeállította. Majdnem ilyen nehéz feladat az, hogy ehhez a műhöz előszót írjak. Segítségemre hívom Kodály Zoltánt, akinek iránymutatását most van szerencsém az Olvasó figyelmébe ajánlani: "Az elődök kultúrája egykettőre elpárolog, ha minden nemzedék újra meg újra meg nem szerzi magának."
Kodály Zoltán gondolata a szerző mottója.
Nem tisztem ezen írásmű tartalmát, jelentőségét és a szerző alapos munkáját méltatni - már csak azért sem, mivel személyes barátom, így elfogultsággal is vádolható lennék. Ő sokkal régebbi lakosa e községnek, mint én: - Nyugodt szívvel merem piricsei lokálpatriótának nevezni: hitelesebben tudja településünk múltját, hagyományait feltárni és értékelni. Arra azonban szeretném felhívni a figyelmet, hogy ez az írásmű mindenképpen hozzásegít a múlt alapos megismeréséhez, talán már elfelejtett értékek újrafelismeréséhez, valamint ezekből kiindulva a jelen valóságának és felelősségének tényszerű felfedezéséhez. Így mutat utat a jövőbe: őrizzük meg jó hagyományainkat, selejtezzük ki a rosszakat, reménnyel, amellyel utódaink jobb sorsában bízunk és a szeretettel, amely mindnyájunkat összeköthet újabb ezredéven át.
Csak így remélhetjük, hogy késő unokáink is jó szívvel fognak ránk emlékezni. Ezekkel a gondolatokkal ajánlom e könyvet minden szíves olvasó nagyrabecsült figyelmébe. Vissza