1.035.460

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Termometria

Szerző
Szerkesztő
Lektor

Kiadó: Műszaki Könyvkiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 362 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 20 cm x 14 cm
ISBN:
Megjegyzés: 68 fekete-fehér ábrával illusztrálva. Tankönyvi szám: 30627.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

A közvetlen termometriás módszer gyökerei a század elejére nyúlnak vissza. A fellelhető irodalmi adatok alapján H. Howard munkásságával vette kezdetét a közvetlen termometria kialakulása, amikor a szerző a füstölgő kénsav szabad SO3-tartalmát abból a hőmérséklet-változásból határozta meg, amely akkor állt elő, ha az óleumot megfelelő kísérleti körülmények között vízzel reagáltatta.
Magát a módszert az ötvenes évek közepéig elsősorban hasonló célra, savanhidrideknek vízzel, vagy víznek savanhidridekkel való meghatározására használták fel. Az ötvenes évek elején a Vasipari Kutató Intézetben azt a kutatási feladatot kaptuk, hogy olyan gyorselemzési módszert dolgozzunk ki a martinsalakok elemzésére, amellyel a salakok bázikussága, kovasav- és vas(III)-oxidtartalma 10 percen belül meghatározható. A feladat a szokásos nedvesanalitikai módszerekkel megoldhatatlannak látszott, mivel az előkísérletek eredményei szerint már magának a salakpróbának a megoldása is 5-6 percet igénybe vesz a... Tovább

Fülszöveg

A közvetlen termometriás módszer gyökerei a század elejére nyúlnak vissza. A fellelhető irodalmi adatok alapján H. Howard munkásságával vette kezdetét a közvetlen termometria kialakulása, amikor a szerző a füstölgő kénsav szabad SO3-tartalmát abból a hőmérséklet-változásból határozta meg, amely akkor állt elő, ha az óleumot megfelelő kísérleti körülmények között vízzel reagáltatta.
Magát a módszert az ötvenes évek közepéig elsősorban hasonló célra, savanhidrideknek vízzel, vagy víznek savanhidridekkel való meghatározására használták fel. Az ötvenes évek elején a Vasipari Kutató Intézetben azt a kutatási feladatot kaptuk, hogy olyan gyorselemzési módszert dolgozzunk ki a martinsalakok elemzésére, amellyel a salakok bázikussága, kovasav- és vas(III)-oxidtartalma 10 percen belül meghatározható. A feladat a szokásos nedvesanalitikai módszerekkel megoldhatatlannak látszott, mivel az előkísérletek eredményei szerint már magának a salakpróbának a megoldása is 5-6 percet igénybe vesz a rendelkezésre álló időből. Így a három komponens meghatározására legfeljebb 4-5 perc maradt. Ekkor egy véletlen megfigyelés új útra, a közvetlen termometria útjára terelte kutatásainkat. A salakok oldódása során észrevettük, hogy annál jobban felmelegedett az oldat, minél bázikusabb volt a salak. Az oldat hőmérséklet-változását lemérve (akkor még higanyos hőmérővel), a salakok bázikusságát egyetlen mérési adatból, a próbaoldat hőmérséklet-változásából 5-6 percen belül sikerült meghatározni. Ettől az időtől kezdve foglalkozunk rendszeresen a közvetlen termometriás módszerek kifejlesztésével. Miután a módszer nagyon gyors és egyszerű volt, felmerült a gondolat, nem lehetne-e a többi alkotót is ugyanilyen egyszerűen és gyorsan meghatározni. A gyakorlat azt mutatta, hogy igen. Ha az oldódás befejeződése és a bázikusság meghatározása után hidrogén-fluoridot adtunk a próbaoldathoz, a hidrogén-fluorid a kovasavval reagált. A próbaoldatnak ebben a reakcióban létrejövő hőmérsékletváltozását lemérve - ismert kovasavtartalmú mintákkal felvett analitikai egyenes segítségével -, meghatározhattuk a minta kovasavtartalmát. A kovasav meghatározása után hidrogén-peroxidot alkalmaztunk kémszerként, és ez az oldatban levő vas(II)-ionokat jelentékeny reakcióhő felszabadulása közben oxidálta. E reakció során az oldat hőmérséklete a minta FeO-tartalmával arányosan változott. A három kémszer egymás utáni alkalmazásával három hőlépcsőt kaptunk, és az egyes lépcsők magassága a keresett alkotók koncentrációjával volt arányos. Az egyes lépcsők magasságából azonos körülmények között felvett kalibrálógörbék segítségével a keresett komponensek koncentrációi meghatározhatók voltak.
Így sikerült 10 percen belül meghatározni a három alkotót, és a kitűzött feladatnak az előzőekben vázolt megoldásával új elemzési módszert vetettünk be kohászati üzemeink laboratóriumaiban. Vissza

Tartalom

Előszó helyett15
A közvetlen termometriás elemzésről általában15
A közvetlen termometriás elemzési módszer alapjai21
A főreakciók egyértelmű végbemenetének feltételei30
Az előzetes reakciók hatása a főreakciókra31
A másodlagos reakciók hatása a főreakciókre34
Néhány jellemző paraméter változásának hatása a reakciók egyértelmű végbemenésére39
A főreakciókkal párhuzamosan végbemenő mellékreakciók zavaró hatása és a zavaró hatás kompenzálása42
Elegyedés és hígítás43
A hígításhők kompenzálása kémiai úton. Hígításhő nélküli reagensek46
A reagensek hígításhőjének ellenőrzése és az optimális feltételek beállítása51
A mellékreakciókból származó hőmérséklet-változások kompenzálása differenciamódszerrel54
A mellékreakciókból származó hőmérséklet-változások kompenzálása a leolvasóműszer skálájának eltolásával57
A hígításhő kompenzálása ellenfeszültséggel59
A meghatározandó komponenssel együtt reagáló ionok zavaró hatása60
Katalitikus reakciók zavaró hatása61
Közvetlen százalékban mérő termometriás analízis63
A közvetlen termometriás elemzések elvégzésére alkalmas berendezések és a méréstechnikával kapcsolatos kérdések68
A környezethatás69
Hőcsere a közvetlen környezettel az előperiódusban69
Néhány egyszerű megoldás a próbaoldat és a reagensoldat azonos hőmérsékletének kialakítására73
A próbaoldat és tágabb környezete közötti hőcsere az előperiódusban74
A mérőcella kialakításának néhány lehetősége75
A környezettel való hőcsere kompenzálásának lehetőségei78
Reagensadagolás. A főperiódus megindítása85
Hőcsere a környezettel a fő- és utóperiódusban87
Hőcsere a távolabbi környezettel a fő- és utóperiódusban91
A hőmérséklet-változás mérése94
A készülék megbízható működésének ellenőrzése102
A próbaoldat kiindulási hőmérsékletének beállítása105
A kiindulási hőmérséklet változásának hatása a termometriás meghatározások eredményeire108
A térfogatváltozás hatása109
A sűrűségváltozása hatása109
A fajhőváltozás hatása110
Egyéb tényezők hatása110
Folyamatos termometriás elemzés112
Gázelegyek folyamatos termometriás elemzések gyakorlati módja116
Oldatok folyamatos termometriás elemzésének gyakorlati módja118
A közvetlen termometriás elemzések koncentrációhatásai121
Szennyezők és nyomelemek termometriás meghatározásának lehetőségei125
Entalpiaváltozások összegzése126
Indirekt termometriás elemzések126
Kinetikus módszerek. Katalitikus reakciók bevezetése128
Egyéb lehetőségek a nyomelemek meghatározására133
A közvetlen termometriás elemzés hibái134
A közvetlen termometriás elemzések során gyakrabban előforduló hibalehetőségek138
Az abszolút termometria kialakításának lehetősége141
A közvetlen termometriás elemzés céljaira alkalmas reakciók kiválasztása153
Az egymás melletti termometriás meghatározások157
Az egymás utáni meghatározások lehetőségei166
A termometriás meghatározások módszerei170
Különféle alkotók termometriás meghatározása170
Alumínium meghatározása170
Ammónia meghatározása175
Antimon meghatározása177
Arzén meghatározása178
Bárium meghatározása179
Bizmut meghatározása179
Bór meghatározása179
Bróm meghatározása180
Beromid meghatározása181
Cérium meghatározása181
Cink meghatározása182
Cianid meghatározása183
Cirkon meghatározása183
Ezüst meghatározása183
Fluorid meghatározása184
Foszfát meghatározása185
Hidrogén meghatározása186
Higany meghatározása187
Jód meghatározása187
Jodid meghatározása188
Kadmium meghatározása188
Kalcium meghatározása188
Kálium meghatározása190
Kén meghatározása192
Hidrogén-szulfid meghatározása192
Klór meghatározása193
Klorid meghatározása193
Kobalt meghatározása193
Króm meghatározása195
Mangán meghatározása195
Magnézium meghatározása197
Molibdén meghatározása198
Nátrium meghatározása198
Nikkel meghatározása200
Nitrát meghatározása201
Nitrit meghatározása201
Oxigén meghatározása202
Ólom meghatározása202
Ón meghatározása203
Réz meghatározása204
Szén meghatározása205
Szilícium meghatározása205
Szilícium-dioxid meghatározása205
Stroncium meghatározása207
Szulfát meghatározása208
Tullium meghatározása208
Titán meghatározása208
Tórium meghatározása209
Vanádium meghatározása210
Vas meghatározása210
Volfrám meghatározása212
A közvetlen termometriás módszer egyéb alkalmazási lehetőségei212
Savak, savaldehidek, bázisok, bázisanhidridek termometriás meghatározása212
Víztartalom és nedvesség meghatározása213
Termometriás módszerek felhasználása a szerves analitikában214
Formalin meghatározása214
Fenol meghatározása215
Alkil-fenolok hidroxilcsoportjainak meghatározása215
Karbamid meghatározása216
Szerves savak és bázisok meghatározása216
Gyakorlati rész217
Általános munkamódszer218
Néhány tanács a termometriás elemzések elvégzéséhez szükséges gyakorlatok megszerzéséhez220
Példák a galvánfürdők és egyéb elektrolitok termometriás elemzésére221
Nikkelfürdők elemzése221
Krómfürdők elemzése226
Tarkaércek feldolgozásakor képződő fémsóoldatok réz-, cink-, kobalt-, mangán-, vas-, szulfát-, klorid- és szabadsavtartalmának meghatározása228
Aluminátlúgok elemzése233
Titán (III)-, összestitán- és vas(II)-tartalom meghatározása a titánfehér gyártásához használt kénsavas üzemi oldatokból egymás után, egy bemérésből235
Példák ötvözetek és fémek különféle alkotóinak termometriás meghatározására236
Ferreroötvözetek, acélgyártási segédötvözetek és késztermékek különféle komponenseinek termometriás meghatározása236
ALNICO mágnesek gyorselemzése249
Szilícium meghatározása ötvözetlen acélokból252
Néhány példa a színes-, fehér- és könnyűfémelemzés köréből253
Ón-, antimon-, ólom- és réztartalmú ötvözetek elemzése253
Alumíniumbronzok alumíniumtartalmának meghatározása258
Szilícium meghatározása sziluminból258
Rézmeghatározás alumíniumötvözetekben259
A műtrágyák elemzése261
A vízben oldható foszfor-pentaoxid-tartalom meghatározása261
Káliumtartalom meghatározása262
Karbamintartalom meghatározása263
Ammóniumsók formájában kötött nitrogén meghatározása264
Nitráttartalom meghatározása264
Nyersfoszforsav sziliko-fluorid-tartalmának meghatározása265
Példák a szilikátelemzések köréből266
Cement- és klinkerelemzések266
Nagyolvasztósalak-elemzés288
Martinsalakok elemzése291
Üvegek termometriás elemzése298
Samott és kaolin termometriás elemzése308
Kvarcit, kvarchomok, szilikatégla kovasavtartalmának meghatározása312
Krómmagnezit téglák króm(III)-oxid-tartalmának meghatározása314
Példák a kőzetelemzések köréből315
Példák az érc- és ásványelemzések köréből320
Rézércek réztartalmának meghatározása320
Nikkelércek nikkeltartalmának meghatározása321
Vasércek összevas-tartalmának meghatározása322
Vas(II)-oxid-tartalom meghatározása meghatározása323
Mangánércek mangántartalmának meghatározása324
Folypátok kovasavtartalmának meghatározása325
Ólom- és cinktartalmú ércek és érckoncentrátumok ólom- és cinktartalmának meghatározása326
Nyersfoszfátok foszfor-pentoxid-tartalmának meghatározása327
Egyéb termometriás módszerek328
Mentanol víztartalmának meghatározása328
Függelék
A termometriás titrálás331
A titrálási görbe előszakasza334
A titrálási görbe főszakasza335
A titrálási görbe utószakasza345
Az ekvivalenciapont meghatározása345
A termometriás titrálások elvégzésére alkalmas reakciók iránti követelmények348
A termometriás végpontjelzés céljaira alkalmas reakciók351
Irodalom359

Dr. Sajó István

Dr. Sajó István műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Dr. Sajó István könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv