Alapozások

Előszó

Az alapozási mód megválasztása régebben teljesen gyakorlati tapasztalatokon alapult és nagyrészt attól függött, hogy milyen módszerrel lehetett az alapot legcélszerűbben megépíteni. Ismertünk ú. n. teherbíró altalajt és nem teherbíró, vagy "rossz" altalajt. A cél mindenkor az volt, hogy az alapot lehetőleg levigyük a teherbíró altalajra. Azt, hogy melyik talaj teherbíró és melyik nem, azt a legtöbb esetben tisztán gyakorlati tapasztalatok és a puszta szemlélet alapján döntötték el. Az alapozás tulajdonképeni anyagának, az altalajnak egységes megjelölése, szilárdsági és fizikai tualjdonságainak ismerete teljesen hiányzott és az volt a helyzet, hogy míg a talajra ráépített építmény anyagainak mindezeket a tulajdonságait teljesen ismertük és kísérletileg is igazolt biztonsági tényezőkkel méreteztünk, addig az egész építmény biztonságát veszélyeztettük igen sokszor azzal, hogy annak az anyagnak, melyre az egészet ráállítottuk, a várható viselkedést és tulajdonságait nem ismertük.
Alapvető ebből a szempontból a tudományos talajmechanikai kutatások fejlődése és a talajnemek egységes osztályozása, várható viselkedésük tisztázása, melynek megalapítása dr. K. Terzaghi volt bécsi műegyetemi tanár nevéhez fűződik és amely fiatal tudományágnak hazánkban dr. Jáky József műgyetemi tanár vetette meg az alapját és amely a komoly mérnöki alapozásnak legfontosabb segédtudománya. Vissza