1.035.157

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Latin stílusgyakorlatok

A középiskolák felső osztályai számára

Szerző

Kiadó: Kollár A. Könyvkereskedő Bizománya
Kiadás helye: Baja
Kiadás éve:
Kötés típusa: Könyvkötői kötés
Oldalszám: 445 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 22 cm x 15 cm
ISBN:
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A revideált új tanterv elejti a régi tantervnek azt a követelését, hogy tanulóink ismereteik köréből vett magyar szöveget helyesen tudjanak latinra fordítani. A czél már nem az, hogy klasszikus... Tovább

Előszó

A revideált új tanterv elejti a régi tantervnek azt a követelését, hogy tanulóink ismereteik köréből vett magyar szöveget helyesen tudjanak latinra fordítani. A czél már nem az, hogy klasszikus latin szöveg előállítására szerezzünk képességet, hanem, hogy a klasszikus latin írót a nyelvi és tárgyi akadályok leküzdésével megérthessük. A latin scriptumnak ma már nincs az a szerepe, mint a régiben. Hiszen az érettségi vizsgálat írásbeli részében is elesik a magyarból latinra való fordítás. Már pedig az érettségi vizsgálat követelményei tűzik ki a középiskolai tanítás czélját, ezek szabják meg a methódust is. Oly igazság ez, melyet mindennap igazol a praxis. Igy aztán a jövőben kevesebb időt fordíthatunk a magyarból latinra való fordításra. De azért bármiként alakúljon is a latin nyelv oktatása és bármily szűk térre szorítkozzék is a latinra való fordítás gyakorlása, mégis szükségképen lényeges részét fogja ez alkotni az oktatásnak. Bizonyára nem az a czélja az új revideált tantervnek, hogy a latin tanítás alaposságát minél inkább csökkentse, hanem csak megalkudott ez a körülményekkel s ezért könnyíteni akart a könnyebb czél kitűzésével. De azért a magyarból latinra való fordítás, legalább mint didaktikai eszköz a főczél elérésére t.i. a kiszemelt írók megértésére és szabatos fordítására a jövőben is fog szerepelni, mert a nyelv megértését a nélkül el nem érhetjük, hogy a tanulók meg ne kisértsék egyszerű gondolataiknak latin nyelven való kifejezését is.
Azért, ha már a latin nyelv tanítását fenn kell tartanunk és megkivánják, hogy az minél alaposabb legyen: akkor nem mondhatunk le egyetlen-egy eszközről sem, mely rendelkezésünkre áll a czél elérésére. Ezért hát meg kell tartanunk a magyar szöveg latinra fordításának a gyakorlását is, főleg a latin mondattan és stilisztika forgalmasabb kérdéseinek ébrentartására, mert ez biztosítja leginkább a latin tanítás alaposságát. Vissza

Tartalom

Bevezetés
Min alapszik a jó latinsággal való írás nehézsége3
Általában mik veendők szemügyre az értekezések megírásában?5
Az összefűzés és átmenet különböző alapjai7
Titus Livius
Róma város fekvése és kiterjedése10
A város első kezdetei. Romulus és Remus testvéreket, hogyan szánták halálra és miként menekültek meg11
A királyságba visszahelyezett Numitor engedelmet ad unokáinak a város alapításásra12
A szabin nők elrablása13
Romulus Juppiter Statornak templomot ajánl föl14
Egy-két említésre méltó dolog Targquinius Priscus és Servius Tullius életéből15
A rómaiak mindenik királya tehetségéhez mérten érdemeket szerzett a római állam körül16
Gabii városát csallel beveszik21
A rómaiak és albanok közti egyenetlenkedés megszűnik a három-három férfiú versenyviadalával22
Az első consulok23
A Tarquiniusok ellen viselt római háborúk24
Horatius Cocles25
Cajus Mucius Scaevola26
A népnek kivándorlása a szent hegyre27
Meneniusnak a gyomorról vett beszéde29
A néptribunatus fölállítja30
Cajus Marcius Corjolanus31
Lucius Quintius Cincinatus33
Mennyiben nevezhető joggal M. Furius Camillus Róma második alapítójának34
Midőn a latinok háborút indítottak, a rómaiak Camillust negedízben dictatorrá választották35
Camillus a Vejibeliek ellen vezeti seregét és elfoglalja Vejit36
A Cusiumbeliek követeket küldenek Rómába, hogy a gallusok ellen segélyt kérjenek37
Az alliai csapás után a gallusok Rómába mennek38
Hogyan lettek a ludak a Capitolium megmentői39
Az éhinségtől gyötört rómaiak és gallusok között néhány napra fegyverszünet jött létre40
Az Ardeabeliek Camillushoz mennek, hogy legyen segítségükre a gallusok ellen41
A rómaiak késő éjjel Camillus vezetése alatt reátörnek az alvó gallusokra42
Két említésre méltó dolog a gallus betörés alkalmából42
T. Manlius Torquatus kegyetlensége43
A Deciusok föláldozzák magukat a haáért44
Cajus Fabricius45
Marcus Attilius Regulus46
Mily lelkiismeretességgel tartotta meg Hannbal atyjának tett esküjét, hogy örökös ellensége lesz a rómaiaknak?48
Igazságosak voltak-e Hanniballal szemben a rómaiak?51
Ragaszkodtak-e a katonák Hannibalhoz?52
Hamilcar kieszközli, hogy sereggel Spanyolországba küldjék52
Hanno beszéde, melyet karthagóiak tanácsában Hannibal ellen tartott53
A rómaiak a spanyolokhoz és gallusokhoz küldött eredménytelen követsége54
Milyen az Alpesek természete és külső megjelenése?55
Hannibal buzdító beszéde katonáihoz a Ticinus melletti ütközet megkezdése előtt56
A Ticinus és Trebia melletti ütközetek utáni események57
Hannibal miképen ingerelte föl Flaminius haragját?58
A trasimenusi csata59
A rómaiak a trasimenusi tónál történt csata után dictatort választanak60
Hannibal is tart Qu. FAbius Maximus ügyességétől és állhatatosságától62
Minucius a katonaság lelkületét Qu. Fabius Maximus dictator ellen ingerli62
Hogyan kötelezte le magának Pacuvius a senatorokat:63
A Cannae melletti csata65
Mit mondott Aemilius Paulus a lovát fölajánló Lentulusnak a cannaei ütközet vége felé67
A rómaiak nagylelkűsége a cannaei éütközet után67
Mily szigorúan büntették a rómaiak az esküszegőket:68
Scipio nagylelkűségével megnyeri a maga részére a celtibereket69
A noaiak a legvégső szükségben70
Cn. Scipio megérkezik Spanyolországba71
Cn. Scipio fölgyújtja Syphax táborát71
Hasdrubal katonái Syphx fölgyújtott táborához szaladnak72
Syphaxot elfogják és Masinissához hurczolják72
Hannibalt a rómaiaknál saját polgártársai ócsárolják74
Miért zúdította Hannibal maga ellen a verzéférfiak személyes gyűlöletét?75
A római követek megérkeznek Karthagóba Hannibal kiszolgáltatásának követelése végett76
Hannibal Antiochushoz, későbben Prusiashoz menekül77
Hannibal életének végső napjai78
Hannibal jellemrajza (Mommsen szerint)79
A római senatus elhatározza Karthago elpusztítását80
A rómaiak igazságtalansága a numentiakkal szemben81
Cato Spanyolországba útaztakor kiköt Emporiae-ben82
Tiberius Gracchus84
Cajus Gracchus testvérének, Tiberiusnak nyomdokait követi85
C. Sallustius Crispus
C. Sallustius Crispus élete és művei86
C. Sallustius Crispus helyes megítélése89
Masinissa90
Milyen volt Jugurthának első föllépése?91
A Jogurha elleni háború92
Hiempsalt megölik93
Jugurtha Adherbal után leselkedik93
Cajus Memmius94
C. Mennius szembeszáll az úri rendhez tartozók gőgösségével94
C. Marius96
C. Marius a Jugurtha elleni háború intézésében követi Qu. Caecilius Metellust96
Jugurtha a Mutul folyónál háborúra készül97
A nemesség Sullának és nem Mariusnak tulajdonítja a Jugurhta elleni háború dicsőségét98
Jugurha a legistentelenebb ember mindazok között, a kiket a föld hordoz99
Miféle okokból nevezi Sallustius a Jugurtha elleni háborút nagynak?100
C.. Julius Caesar
C. Julius Caesar élete és íratai100
Hogyan bizonyította magát C. Jul. Caesar már ifjúkorában bátor és derék embernek?107
Hogyan viselte magát C. Julius Caesar a fogságban?108
Mennyiben szerzett érdemeket C. Jul. Caesar a fogságban:108
C. Julius Caesar Mommsen szerint109
A gallusok ellen harczoló Caesar110
Caesar arról értesül, hogy a germanok berontottak Galliába111
Hogyan sikerült Caesarnak egész Gallia meghódítása:112
Milyen hadserege volt Julius Caesarnak?113
Mily nagy megvecsülésban volt C. Jul. Caesar katonái előtt?114
A svebusok115
Az usipetek és tencterek kiűzik lakhelyeikből a menapiusokat115
Caesar azt hiszi, hogy neki kémlelés végett egy embert előre kell küldeni Britanniába116
Caesar Britanniába útazása előtt magához hívatja a gallusok fejedelmeit117
Mindnyájuk figyelme másfelé lévén lekötve Dumnorix megugrik118
Vercingetorix beszéde seregéhez118
A gallusok szokásai119
Miféle szerzők ismertették a régi germanokat?120
Caesar és Pompejus közt pharsalusnál életre-halálra foly a küzdelem121
P. Cornelius Tacitus
Tacitus élete és jellemrajza123
Tacitusnak »Évkönyvek« vagy helyesebben »A dicső Augustus halálától« czímű könyve125
Tacitus »Germania« és »Történetek« czímű művei127
Tacitus »Beszélgetés és szónokokról« és a »Agricola életéről és jelleméről« czímű művei128
Államalkotmányok Rómában130
Miként sikerült Octavianusnak az egyeduradalmat megalkotni?132
Augustus korában történt változás133
Tiberius és a senatus135
Postumus Agrippa meggyilkolása136
Mit csinált Germanicus a 14. és 15. években a rómaiak és a germanok közti háborúban137
Arminius és Marobodius egymásközt versengenek Germania főhatalma fölött139
Germanicus legiót mikép szállotta meg a lázadás?140
A rajnai legiók egyik katonája Germanicusnál panaszkodik a rossz bánásmód miatt, melyet a közkatonák állanak ki141
A rajnai legiók föllázadnak142
A gyötrelmek és fáradalmak, melyeket a római katonáknak kellett elviselniök144
Miféle okok bírták reá Tiberiust, hogy Germanicust a 16-ig év végén Germaniából visszahívja?145
A felségsértés törvénye147
Miért keveredett Germanicus Tiberius előtt gyanúba?147
Germanicus Egyiptomban148
Germanicus utolsó szavai barátaihoz149
Hogyan fogadták Pisót Rómában?151
Tiberius Tacitus szerint152
Minő véleménye volt Tacitusnak Tiberius felől?155
Van okunk kételkedni Tacitus ítéletének igazságosságában a mennyiben t.i. ez Tiberius császárra vonatkozik156
C. Domitius Nero jellemének megváltozása157
A frizek követei nemes erkölcsűeknek mutatják magukat a Pompejus-féle színházban158
Claudius159
Domitanus római csázsár161
Nerva római császár161
Trajanus császár162
Mily nagy megbecsülésben álltak éa régi germanok a rómaiknál?163
A régi germanok erkölcseinek összehasonlítása a rómaiakével163
Egy-két említésre méltó dolog az ó-kori germanok erkölcseiről165
C.Plinius Caecilius Secundus166
Értekezés,a melyben a római történelem és főkép Tacitus történetírónak az olvasása ajánltatik166
Marcus Tullius Cicero170
Cicerót számkivetéssel sújtják és kevéssel ezután hazájába visszhívják173
M. Tullius Cicero halála174
Róma városa többel tartozik az egy Cicerónak, mint bárkinek a hadvezérek közül175
Cicero a dícséretre is szerfölött vágyakozott176
Kérdés, helyesen gáncsolták-e sokan Cicero jellemét?177
Melyik a legfőbb ok, melynek hatása alatt Cicero megváloztatta politikai fölfogását?179
Mi volt az oka, hogy M. Tullius Cicero a triumvireknél kereste a támogatást?180
Miféle okokból óhajtott Cicero hálaünnepélyt s diadalmenetet és fárasztotta M. CAtót mindenféle kéréssel?181
Cicero meg is dícsérendő, hogy tekintet nélkül saját érdkeire, kötelsségérzetből ahhoz a párthoz szegődött, a melyről jól tudta, hogy vesztes fog lenni182
Demosthenes és Cicero egymásközt való összehasonlítása183
Miféle okokból szövetkezett Gn. Pompejus C. Caesarral és M. Crassusszal?188
Pompejus és Caesar közti háború186
Kérdés, Cicero gyűlölsége folytán keletkezett-e a háború Caesar és Pompejus között?188
Micsoda nyugtalanság szállotta meg Cicerót a Caesar és Pompejus között kitört meghasonlás alkalmával?189
Miért vállalkozott Cicero Pompejus ügyének védelmezésére?190
L. Licinius Lucullus hadvezéri ügyességével nagy érdemeket szerzett197
Minő érdemeket szerzett L. Licinius Lucullus politikai tudományával?197
Licinius Lucullus ebédje198
Archias költő199
Mily helyesen hoz föl egyetmést Cicero az Archias érdekében tartott híres beszédjében?200
Miféle véleménye volt Cicerónak az öregségről abban a könyecskében,melynek czíme "Az öregségről?"201
Az öregség202
A halál megvetése202
A rómaiak és Catilina erkölcsei203
Hogyan keletkezett és fojtatott el a Catilina-féle összesküvés?204
Az összeesküdtek éjjeli összejövetel és tanácskozása206
Catilina beszédben lelkesíti az összesküvés részeseit206
Hogyan viselte magát a senatusban Catilina Kr. sz. e. 63-ban, nov. 7.-én206
Cicero kiviszi, hogy Catilina Manliushoz megy208
Cicero buzdítja az első beszédben Catilinát, hogy távozzék el a városból209
Micsoda tervvel jött el Catilina a tanácsházba?209
Miért volt Cicero ebben az összeesküvésben nagyobb aggodalommal, mint előrelátással?210
Kik voltak a Catilina-féle összeesküvésnek részesei?211
Miféle okokból ajánlotta Cicero Catilinának, hogy menjen számkivetésbe?213
Miképen beszélte rá Cicero negyedik beszédében az atyákat Decimus Silamus véleményének elfogadására?213
M. Cato, kinevezett néptribunus véleménye, hogy Catilina összeesküvő-társait halállal kell büntetni214
Az összeesküvés vége215
Minő összeköttetésbenvolt Catilina Autroniusszal és Sullával?215
A Sullának tulajdonított vádak216
Cicero Sulla érdekében mondott beszédjének szerkezete217
Kérdés, hogy Cicero miféle okokból írt Matiushoz levelet?217
Cicero mily szándékkal hagyta el Caeser megöletése után a várost?218
Miféle okok vitték Cicerót arra, hogy megtartsa első philippikai beszédét?219
Cicero Kikel M. Antonius kapcsizsága és tobzódása ellen220
Antonius hozzátartozózi a Mutina melletti ütközet után221
Mily szigorúsággal bántaka római hatóságoka provincziákkal?222
A Veress-féle pör223
Cajus Verres szerfölötti pénzvágya225
Verres vakmerőségének példái225
Micsoda különös fordul elő Sext. Roscius Amerinus védelmében és mi marad kétségesnek?226
Miféle okok hatása alatt vállalta Cicero magára P. Sestius ügyének a védelmezését?228
Clodius és Milo229
Cicero körülményei Clodius tribunussága idejében229
Honnan indul ki Milónak egész védelme?230
Qu. Ligarius vádoltatása232
A Qu. Ligarius érdekében tartott beszédnek hatása233
Miféle okok vezérlete alatt vállalkozott Cicero Murena gyünek védelmezésére?234
Marcus Maecellus235
Kinek a pártján volt Marcus Marcellus és mit csinált?236
A M. Macellusért tartott beszédnek és Marcellus sorsának a kimenetele236
Mely időben iratott a barátságról szóló beszélgetés, melynek czíme "Laelius," hogyan van beosztva és hogyan foly benna tárgyalás?238
Mi a véleménye cicerónak a barátság eredetéről?239
Miféle okok folytán történt, hogya rómaiak sok századon át elhanyagolták a szépirodalmat?240
Miért hevert a rómaiaknál oly sokáig elhanyagolva a philosophiával való foglalkozás?241
Miféle okokból nézték le a rómaiak a philosophiai tanulmányokat?242
Miféle okokból adta magát Cicero a philosophiai tanulmányokra?243
Mikor tért vissza Cicero a philosophiai tanulmányhoz?240
Tudjuk, hogy Cicero sok időt és fáradságot fordított a philosophiára245
Cicero nem egyszer mentegti magát, hogy sok időt és fáradságot fordított a philosophiára246
Mennyiben szerzett különös érdemeket Cicero a politikai életben és philosophiában247
Cicero előadja, hogy az ő philosophiai törekvése különfle gáncsolás alá esett248
Valami Cicero művéből, melynek Czíme "A kötelességekről"249
Az igazság250
A jótékonyság és bőkezűségről250
Mindig ápold a honszerelmet!251
Semmi sem dicsőbb és kiválóbb, mint a haza irányában érdemeket szerezni251
Mi az, a mit illendőségnek neveznek?252
A hasznosság ne térjen el a tisztességtől253
Példák bizonyítják, hogy a mértéktelenség már sokakat végveszélybe döntött254
Cicero állítása szerint az erkölcsiség minden terén föltűnik a mértékletesség és az önuralom255
Mik veendők figyelembe az életpálya megválasztásában?256
Bebizonyul, hogy a lélek halhatatlan257
A közügyekkel való mindenféle foglalkozás egyáltalában nem tünik föl kivánatosnak258
P. Ovidius Naso
P. Ovidius Naso élete259
P. Ovidius Naso műveinek tartalma261
P. Ovidius Naso költői rátermettsége263
A világ teremtése267
A világ négy korszaka269
A vízözön négy korszaka269
Deucalion és Pyrrha271
Phaeton kéri a Napistent, hogy kocsiját legalább csak egy napig kormányozza273
Philemon és Baucis szívesen az isteni vendégeket275
Orpheus kikönyörgi Eurydice visszatérését277
Midas veszedelmes kívánsága és szamárfülei278
Újév napja279
Újévi áldozatok a rómaiaknál280
Halottak ünnepe281
A határisten ünnepe282
A Fabiusok pusztulása283
Oenone panaszkodik Paris hűtlensége miatt285
P. Vergilius Maro
P. Vergilius Maro élete287
Vergiliusnak és Aeneisnek tanulmányozása290
Az "Aeneis" első könyvének tartalma291
Venus Aeneasszal találkozik és elbeszéli neki Dido viselt dolgait293
Aeneas megérkezik Karthagóba293
Az Aeneis második könyvének tartalma294
Miféle csel útján vették be Trója városát?296
A Laocoon-féle monda Vergilius szerint297
Miféle csodajelek jelentek meg Aeneasnak?298
Hogyan menekült üvéivel Aeneas a fölgyújtott városból?299
Az Aeneis harmadik könyvének tartalma300
Aeneas Polydorus sírdombjánál301
Az Aeneis hatodi könyvének tartalma301
Aeneas kiköt Cumaenél305
Aeneas Sibylla barlangjánál305
Aeneas és Achates észreveszik a tengerparton a szerencsétlen halállal kimult Misenust306
Kérdés, mi módon temették el Misenst?306
Aenas áldozása az alvilágba való leszállása előtt307
Mely úton érkezett Aeneas az alvilágba?308
Aeneas találkozik Diphobosszal308
Aeneas figyelmeztetve Sibyllától szemügyre veszi a Tartarust309
Aeneas arról értesül, hogy a Tartarusban a lelkek miféle büntetésekkel sujtatnak?310
Aeneas az Elysumba jutva, miket tapasztalt?310
A világ eredete Vergilius szerint311
Anchises elbeszéli a rómaiak jövendő sorsát312
A trójaiak miért nem kötnek i a circei hegy mellett?312
Amata panaszkodik, hogy Latinus nemkönyörül sem felesége, sem leánya sorsán313
Alecto háborúra ingerli Turnust314
Mi okból ment Aeneas Evanderhez?314
Vergilius pásztorversei315
Mese Aristaeus méhészről316
Qu. Horatius Flaccus
Horatiusnak önnönmagától elbeszélt élete316
C. Cilnius Maecenas318
Minő viszonyban volt Horatius Augustusszal?318
Augusztus halála320
Horatius, mint haditribunus321
Horatius véleménye saját költészetéről322
Horatius ezen kifejezése: "A rettenthetetlen szegénység bírt a versírásra," hogyan értelmezendő?323
Legtöbbre becsülendő a jó erkölcsök szeplőtelensége325
A kedvező szerencse reád mosolygásakor fékezd akaratodat!325
Az emberek igazi boldogságát nem a vagyonba vagy a megtiszteltetésekbe kell helyeznünk, hanem a lelki nyugodtságba326
A ki csak azt kivánja, a mi elég, azt a háborgó tenger sem aggasztja326
Drusus érdemei327
A Múzsa sugalmazására, nem a jó barátok óhajára akart Horatius írni328
Mi a különség Horatius satirái és epistolái között?329
Mit tartalmaz Horatius első könyvének első satírája?330
Mi az oka, hogy a halandók sorsukkal meg nem elégedve élnek?332
A halandók közül senki sincs megelégedve sorsával332
Az igazi nemesség nem a származás fénye, vagy az ősök kitüntetései alapján mérlegelendő, hanem az erény és erkölcsi tisztaság alapján333
A horatiusi satira tulajdonsága és czélja334
Horatius néhány életelve335
A tolakodó336
Azon ismert levél igazi udvariasságáról, a melylyel Horatius válaszol Maecenasnak, a ki kéréseivel zaklatja, hogy térjen vissza Rómába338
Horatiusnak különösen Augustushoz írt leveliről339
Horatiusnak "A költészet művészetéről" czímű levele340
Horatiusnak véleménye Homérosról341
Miért nevezi Horatius a költőket tudósoknak?342
Valami a nézőközönségről, a vígjáték és satyrdráma nehézségeiről és a kar szerepéről a tragoediában344
Vajjon Horatius a költészetben a természeti tehetséget vagy a művészet tartja-e többetérőnek?345
A költészet forrásairól Horatius szerint346
A falusi élet kellemeinek leírása Horatius útmutatása szerint347

Dr. Molnár Samu

Dr. Molnár Samu műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Dr. Molnár Samu könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv