1.035.517

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A hívő ember a zsidó, a keresztény és az iszlám vallásban

Szerkesztő
Fordító
Lektor

Kiadó: Typotex Kiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 412 oldal
Sorozatcím: Homo Religiosus
Kötetszám: 2
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN: 963-9548-79-0
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

A Homo religiosus sorozat jelen kötete a szent antropológiájának egyik központi aspektusára, az emberre irányítja a figyelmet, mint olyan hitelvek hordozójára, amelyek áthatják az életét és meghatározzák a viselkedését. Bevezetésképpen megismerkedhetünk a sumer és akkád gondolkodás rövid történetével, amely nélkül lehetetlen megérteni a kötet tulajdonképpeni tárgyát, a zsidó, a keresztény és az iszlám vallást. E monoteista hagyományok sajátos kapcsolatban állnak egymással. Összefűzi őket Ábrahám alakja, akiben a zsidók a pátriárkák atyját, a keresztények a hit bajnokát, a muzulmánok pedig az első igazhitűt tisztelik.
A kötet nemzetközi hírű tudós szerzői azonban e vallások közötti különbségeket is bemutatják, mégpedig elsősorban Isten alakjának különbözőségében ragadva meg ezt. Ábrahám Istenek közel áll az emberhez: beszél hozzá és meghallgatja őt. Mózes Istene nemcsak ígér, de parancsol is. Elkötelezetté lesz választott népe iránt, melytől engedelmességet vár. A messianisztikus... Tovább

Fülszöveg

A Homo religiosus sorozat jelen kötete a szent antropológiájának egyik központi aspektusára, az emberre irányítja a figyelmet, mint olyan hitelvek hordozójára, amelyek áthatják az életét és meghatározzák a viselkedését. Bevezetésképpen megismerkedhetünk a sumer és akkád gondolkodás rövid történetével, amely nélkül lehetetlen megérteni a kötet tulajdonképpeni tárgyát, a zsidó, a keresztény és az iszlám vallást. E monoteista hagyományok sajátos kapcsolatban állnak egymással. Összefűzi őket Ábrahám alakja, akiben a zsidók a pátriárkák atyját, a keresztények a hit bajnokát, a muzulmánok pedig az első igazhitűt tisztelik.
A kötet nemzetközi hírű tudós szerzői azonban e vallások közötti különbségeket is bemutatják, mégpedig elsősorban Isten alakjának különbözőségében ragadva meg ezt. Ábrahám Istenek közel áll az emberhez: beszél hozzá és meghallgatja őt. Mózes Istene nemcsak ígér, de parancsol is. Elkötelezetté lesz választott népe iránt, melytől engedelmességet vár. A messianisztikus próféciák sorában Jézus Krisztus kivételes helyet foglal el: ő az isteni terv beteljesedése. Az Atya kinyilatkoztatta neki a maga teljességét, Jézus pedig közvetítőként közel viszi a szent Istent a tanítványokhoz, és rajtuk keresztül az emberekhez. Az iszlám vallás öt pilléren nyugvó kultúrájában a szakrális értelme a hívő magatartásban rejlik, a hívőében, aki minden pillanatban a szentséges Isten felé fordul, mert egyedül csak neki akar tetszeni, csak hozzá akar tartozni.
Julien Ries a Louvain-La-Neuve-i Katolikus Egyetem vallástörténeti foglalkozó professzor emeritusa. Vissza

Tartalom

Bevezetés
Julien Ries: Az olduvai kultúrától Ábrahám vándorlásáig: a két évezredes út
A homo religiosus legújabb problematikája11
Az ember a paleoantropológiai és a paleontológia megvilágításában12
A homo symbolicus: A kultúra megteremtője13
A homo symbolicustól a homo religiosusig15
A neolitikumtól a Kelet nagy vallásaiig17
Isten kinyilatkoztatja magát Ábrahámnak19
Luigi G. Cagni: Az ember és a szakrális a Biblia előtti világban: Sumer és Babilónia
Előfeltevések
A sumer hagyomány21
Az akkád hagyomány22
A sumer-akkád hagyomány antropológiai és vallási egysége23
A szakrális és a vallás23
A kezdetek: teogónia, komogónia, antropogónia és az özönvíztörténet25
Teogónia25
Kozmogónia28
Antropogónia31
Az első bűn és az özönvíz büntetése37
Az első bűn37
Az özönvíz37
A világ civilizációjának beillesztése az isteni alkotásba
Előzetes megjegyzések40
A primitív ember40
A civilizáció isteni adománya41
Az Isten uralma a világ felett: a történelem teológiája
A me fogalma42
Enlil és a sorstáblák43
Sorsjavító könyörgések újév ünnepén (akitu)43
Az idők folyamán elkövetett bűnök és az isteni büntetések
Előfeltevés44
A bűn definiciója vagy leírása45
Büntetés a bűnért45
A bűntől való megszabadulás46
Imádság és kultusz
A közösségi és a személyes imádság48
A kultusz49
Az isteni titkok elérése: a jóslás és a prófécia
A jóslás60
A prófécia61
Rendkívüli részesedés az isteni hatalomból: mágia és démonűzés
A mágia63
A démonűző könyörgések65
Az ember és királya: a szakrális királyság
Előzetes megjegyzések66
Az en a sumer templomvárosban66
A király istentől eredő hivatása67
A király istenné válása67
Henri Cazelles: Az ószövetségi ember és istene
Istenek, emberek és népek a Biblia kora előtti vallásokban71
Izraelen kívül75
Az Izrael előtti időkből származó törzsek vallása80
A zsidó királyság sikertelensége, a hit próbája85
A politika és a próféták88
Vallás és igazságosság89
Ki beszél Isten nevében?90
Istenfélelem a Deuteronomiumban96
Jeremiás magánya100
Az új Izrael. A pap és a fejedelem105
Hűség és remény109
Összefoglalás. A vallásos élet és a várakozás109
Pierre Lenhardt: A judaizmus és a zsidó élet: hit és vallásgyakorlat
Előszó115
A Shema előtt I. áldás: a teremtés (a Sabbat estéjén elhangzó imádság központi áldása)
Shema üzenete118
A Sabbat üzenete119
A Shema előtti II. áldás: kinyilatkoztatás-kiválasztás (a Sabbat reggelén elhangzó imádság központi áldása)
A Shema üzenete122
A Tóra és a parancsolatok egysége123
A szeretet és a félelem egysége124
A Sabbat üzenete125
A Shema első szakasza
Isten egysége126
Isten szeretete128
A Shema II. szakasza
A parancsolatok130
A jutalmazás132
A szolgálat133
A Shema Kiszráél III. szakasza
A megszentelődés134
Szabadulás Egyiptomból136
A Shema utáni III. áldás: megváltás (a Sabbat délutáni imájának központi áldása)
A mindennapi ima138
A Sabbat141
Szómagyarázat146
Rinaldo Fabris: Az új ember az Újszövetségben
Előszó
Az új terminusa az Újszövetségben150
A szakrális szó használata az Újszövetségben154
Názáreti Jézus: a "homo religiosus"
A megtisztulási rítusoktól Isten országának hirdetéséig160
Az új istenkép és az új emberi viszonyok164
A szeretett Fiú és az Emberfia167
Jézus Krisztus: az új ember
Ádám tipológiája172
Az új ember Jézus Krisztusban177
Az új teremtés és az új ember182
Az új ember egyházi, társadalmi, etikai és eszkatológiai dimenziói
Az egyházi dimenzió185
A társadalmi dimenzió187
Az etikai dimenzió192
Az eszkatológiai perspektíva196
Az új ember a jánosi hagyományban
A testté lett Ige és a "fentről születés"201
A "dicsőség" megnyilvánulása és az élet ajándéka203
"Új parancs" és "új teremtés"205
Paul-Hubert Poirier: A keresztény antropológia születése (1-2. század)
Bevezetés. A tanulmány célja és tárgya211
A keresztény antropológia forrásai
A zsidó hagyomány213
A görög hagyomány226
Az említett források egymáshoz való viszonya229
A keresztény antropológia kibontakozása
Az első század230
A második század235
Összefoglalás. Szintézis és kitekintés308
Roger Arnaldez: A hívő ember az iszlámban
A hit
Imán és iszlám311
A hívők kétféle magatartásának ellentéte312
A képmutatók313
A hidzsra és a küzdelem Isten útján. A hit és a cselekedetek314
Képmutatás Isten előtt: az ember ravasz, de az Isten is az314
Az emberi természet315
A hit tartalma: hit és vallás316
A hitvallások
Cordovai Ibn Hazm hitvallása322
Egy hanbalita hitvallás: Ibn Batta330
Al-Ghazáli331
Ibn 'Arabi340
A hit és a tanítás345
A hit, a tudomány és a cselekvés347
A problémák348
Az iskolák352
A hívek megélt hite358
Összefoglalás361
Szómagyarázat362
Összefoglaló áttekintés
Julien Ries: A szakrális és a szentség zsidó, a keresztény és az iszlám hívő életében
A Bibliában használt szakrális fogalom gyökerei376
Isten és ember, szakrális és szentség az Ószövetségben377
Szakrális és felszentelés Izrael történetének kezdetén377
Szakrális és szentség a 8., 6. és 5. századi prófétáknál378
A papi iratoktól a görög Bibliáig379
A szakrális nagy átalakulása Izraelben380
Szakrális és szentség a Messiás idején. Antropológiai perspektívák
Isten szentsége382
Jézus, Isten Szentje383
A Szentlélek384
A keresztény ember: az új ember384
Szakrális, szentség és részesülés a messianisztikus javakban385
A keresztény szakrális fogalmának antropológiai perspektívái386
A muszlim hívó és a szakrális387
A szakrális szó használata388
Allah, a szakrális forrása és alapja388
A baraka: az iszlám előtti szakrális eredete388
A szakrális antropológiája és a szakralizáció szférája390
Általános bibliográfia390
Irodalom397
A szerzőkről409
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv