1.035.157
kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Esztétika I-III.
A szépség/A mű és a művész/A művészet
| Kiadó: | Szent István Társulat |
|---|---|
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Varrott papírkötés |
| Oldalszám: | 1.157 oldal |
| Sorozatcím: | |
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 20 cm x 11 cm |
| ISBN: | |
| Megjegyzés: | Stephaneum nyomda nyomása, Budapest. |
Értesítőt kérek a kiadóról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
Előszó
Ez a könyv több mint tízéves közvetlen munkának, több mint húszéves elmélkedésnek, több mint harmincéves anyaggyűjtésnek, igazában egy életreszóló szenvedélynek gyümölcse.Meg kell azonban... Tovább
Előszó
Ez a könyv több mint tízéves közvetlen munkának, több mint húszéves elmélkedésnek, több mint harmincéves anyaggyűjtésnek, igazában egy életreszóló szenvedélynek gyümölcse.Meg kell azonban vallanom, mint életmű: melléktermék. Az az emberélet, mely exisztenciális szükségszerűséggel megteremtette: papi, írói, utóbb is legföljebb irodalomtörténetírói élet, nem a mesterségbeli bölcselő esztétikusé. Ha azt kérdezi tőlem valaki, hogyan mer megszólalni az amatőr a professzionisták között, azt felelem: Csak úgy, mint többé-kevésbbé minden tudatos művészember megteszi, ha írásban nem, élőszóban, ha szóval nem, legalább is «belső monológ» formájában. A jó mesterember szereti a mesterségét, pihenő idejében is eljátszik szerszámaival, még aludni is legszívesebben a műhelyben dől le, és amikor egyéb ügyével-bajával foglalatoskodik, félszeme akkor is az anyaga közt motoz. így aztán persze hogy kiles egy és más mesterségbeli titkot, ezt aztán nincs szíve magának tartani.
De elméletileg is meg merném indokolni vállalkozásomat. Esztétikán sokfélét értenek az emberek, még maguk az esztétikusok is. A sokféle felfogás két alapvető elgondolásra vezethető vissza. Az egyiknek az esztétikum lényegében magas szellemi elvontság (eszme, érték, virtus intellectuális, kozmikus princípium); ez az esztétikában azt keresi, mi ennek a valaminek értelme, mit szól hozzá a valóság? Vissza
Tartalom
| I. kötet | |
| Előszó | 7 |
| Bevezetés | 15 |
| Az esztétika feladata | 15 |
| Ellentmondó felfogások | |
| Az ellentmondások okai | |
| Az esztétika tárgya külön világ | |
| Az esztétika feladata | |
| Az esztétika tárgya és módszerei | 22 |
| Kiindulás a nív tapasztalásból | |
| Az esztétikai jelenségcsoportok | |
| Vizsgálati lehetőségek | |
| Lékeltan | |
| Szociológia | |
| Művészettörténet és művészettechnika | |
| Filozófia | |
| Az esztétikum | 39 |
| Az esztétikum alanyi adottsága | 41 |
| Az esztétikai apriori | |
| Rétegek az alkotásfolyamatban | |
| Az esztétikum »más« | |
| Rétegek a befogadási folyamatban | |
| »Alkotásszerűség« | |
| Az esztétikai elméletek tanulsága. Utánzás | |
| Kifejezés | |
| Eszmehirdetés | |
| Játék és alakítás | |
| Az esztétikai apriori... | |
| Az esztétikum tárgyi adottsága: Tartalom-forma-egység | 69 |
| Az esztétikai valóság problémája | |
| Objektív és szubjektív esztétika ellenmondásai | |
| Az esztétikai »jelenés« | |
| Az esztétikai »közös-valami« | |
| Az esztétikai jelleg függ a formától | |
| Az esztétikai jelleg nem a formában van | |
| Csak a formált tartalom esztétikai jellegű | |
| Csak tartalmas forma esztétikai jellegű | |
| Az esztétikai tartalom-formaegység | |
| Az esztétikai tárgy érdeknélkülisége | |
| Az esztétikai apriori és az esztétikai tárgy egymásbaválása: Az esztétikai intuíció | 106 |
| Az esztétikai apriori és az esztétikai tárgy egymásbaválása | |
| Az intuíció fogalomnélkülisége | |
| Képi jelleg és totalitás | |
| Egyediség, lényegszerűség, szervesség | |
| Cselekvő jelleg | |
| Érzelmi szinezettség | |
| Az esztétikai intuíció lényege | |
| A művészi látomás | |
| Az esztétikai tárgy jellemzői | 133 |
| Szerves egység | 133 |
| A szervesség fogalma | |
| Példák | |
| Szervesség és egység | |
| Lényegkifejezés | 145 |
| Az esztétikai lényeg fogalma | |
| A lényegkifejezés »magától értetődik« | |
| Szemléletesség | 151 |
| »Esztétikai érzékek« | |
| Képzeleti szemléletesség | |
| Nem szemléletes elemek szemléletessége | |
| Külső és belső szemléletesség viszonya | |
| A szemléletfölötti többlet | |
| Érzelmesség | 167 |
| Érzelem és alkotás | |
| Az alkotás érzelmi bevezetője | |
| Az esztétikum születése | |
| Az érzelmi tényező a műben | |
| Az érzelmi tényező a befogadásban | |
| Az »esztétikai érzelmek« problémája | |
| A tulajdonképpeni esztétikai érzelem: a látomási érzelem | |
| A tágabb értelemben vett esztétikai érzelmek | |
| Fogyatékos esztétikai érzelmek | |
| Az esztétikai vonatkozású érzelmek nagy rétege | |
| A szép | 197 |
| A szép és fajai | 197 |
| Az esztétikum és a szép | |
| A szép mint valóság | |
| A szép szellemisége | |
| Az esztétikai valóság: szellemi-érzéki valóság | |
| Az esztétikai »felsőbb-valóság« | |
| A szép mint érték | |
| A szép fajai | |
| Minőségi kategóriák: jellemzetes, hangulatos, festői, plasztikus | |
| Mennyiségi kategóriák: Felség és kellem, architektonikus és zenei | |
| A szép fokozatai | |
| A rút | |
| A természeti szép | 241 |
| A természeti szép problémája | |
| Objektív természetfelfogás. A természet mint mű | |
| Szubjektív természetfelfogás. A természet mint szimbólum | |
| Az esztétikai természetérzés ősrégi | |
| Esztétikai jellegű-e a természeti szép? | |
| Természeti és művészi szép viszonya | |
| Esztétikai törvények | 243 |
| Az esztétikai törvény problémája | 245 |
| Vannak-e »esztétikai tövények«? Dilthey kiindulása. Belső tövények | |
| A szervességből folyó törvények | 250 |
| A belső egység törvénye | |
| »Tartalmi szépség« és »formai szépség« | |
| Teljesség, tartalmi egység, formai egység | |
| Az anyagszerűség és a tárgyszerűség törvénye: az alkotásban | |
| A befogadásban | |
| A lényegszerűségből folyó törvények | 265 |
| A »saját arc« törvénye | |
| A jellemzetesség törvénye | |
| Az anyagi igazság törvénye | |
| Lényegszerűség és jellemzetesség | |
| A stilizálás törvénye | |
| A szemléletessgéből folyó törvények | 283 |
| »Érzéki szépség«, szellemi szépség | |
| A világosság törvénye | |
| A gazdagság tövénye | |
| Az esztétikai kooperáció törvénye | |
| Az eszményiség törvénye | |
| A teljesség tövénye | |
| Az izoláció törvénye. L'art pour l'art | |
| Az egyértelmű realitás törvénye | |
| Az érzelmességből folyó törvények | 306 |
| Az érzelem esztétikai primátusának törvénye | |
| Az érzelmes tárgyiasság törvénye | |
| Az érzelmi kisugárzás törvénye | |
| Az esztétikai öröm törvénye | |
| Az esztétikai szuverénitás törvénye | |
| Esztétikai fogyatékosság és kárpótlás | |
| II. kötet | |
| Az esztétikai tartalom | 5 |
| Az esztétikai tartalom három rétege | 7 |
| Az esztétikai tartalom fogalma | |
| A tartalom az érzelmesség oldaláról | |
| A szemléletesség oldaláról | |
| A lényegszerűség oldaláról | |
| A taralom mint ábrázolás | 14 |
| Az esztétikai »valóság« tartalmi paradoxona | |
| A valóságábrázolás határai | |
| A valóságábrázolás fajai | |
| Az ábrázolás feltételezi a kifejezést | |
| A tartalom mint kifejezés | 23 |
| Ábrázolás és kifejezés | |
| A kifejezés szó ötféle esztétikai értelme | |
| A tartalom mint jelentés | 31 |
| A kifejezés jelentésre utal | |
| Az érzelmi állandó | |
| A gondolati állandó | |
| Az erkölcsi állandó | |
| Az egyéni állandó | |
| A jelentés fogalma | |
| A jelentés értékjellege | |
| Az esztétikai jelentés főtípusai | 48 |
| Világkép | |
| Esztétikai tipológia | |
| Objektív típusok | |
| Empirikus típus | |
| Pszichologista típus | |
| Szubjektív típus | |
| Transzcendens típusok | |
| Kollektivista típusok | |
| Bölcselő típus | |
| Miszterikus típusok | |
| Animizmus | |
| Panteizmus | |
| Teocentrizmus | |
| Az esztétikai jelentés főtípusai | 68 |
| Életérzés | |
| A három alaptípus | |
| Érzelem, gondolat és törekvés e típusokban | |
| A romantikus | |
| A naiv | |
| A klasszikus | |
| Az esztétikai jelentés főtípusai | 85 |
| Sorsérzés | |
| A sorsérzés | |
| Nyugvó sorsérzések | |
| Dinamikus sorsérzések | |
| A tragikum | |
| Kritikai szempontok | |
| A tragikus sorsérzés | |
| Tragikum, világnézet, etika | |
| Katharzis | |
| A komikum | |
| A komikum egységes meghatározásának nehézsége | |
| A komikus sorsérzés | |
| A komikus »Sors« két alakja | |
| A humor | |
| A tragikomikum | |
| A humoros sorsérzés három eleme | |
| Az esztétikai jelentés főtípusai | 109 |
| Egyéni morál | |
| Az akarati állandó három iránya | |
| Művészet és erkölcs | |
| Művészet és irányzatosság | |
| Az esztétikai anyag | 121 |
| Anyag és alakítás | 123 |
| Az alakított anyag nem tartalom és nem forma | |
| Matéri és esztétikai anyag | |
| A technika | |
| Az esztétikai forma | 133 |
| A forma fogalma | 135 |
| A formafogalom nehézsége | |
| A forma mivolta | |
| Forma és formák | |
| A forma természete | |
| Példák | |
| A forma titka | |
| Formaelvek | |
| Tartalmi formelvek I. | 149 |
| Az ábrázolás formái | |
| Másolás | |
| Jelzés | |
| Sűrítés | |
| Eszményítés | |
| Tárgyias eszményítés | |
| Lírai eszményítés | |
| Eszmei eszményítés | |
| Nem-esztétikai eszményítés | |
| Technikai eszményítés | |
| Az eszményítés foka. Esztétikai idealizmus és realizmus | |
| A művészi ábrázolás határai | |
| Tartalmi formaelvek II. | 171 |
| A kifejezés formái | |
| Spontán kiömlés | |
| Monológ | |
| Közlés | |
| Az allegória | |
| Megjelenítés | |
| A szimbólum mint kifejezés | |
| Zenei kifejezés | |
| Hangnem és atmoszféra | |
| Hangszín | |
| Melódia és valőr | |
| Hangerő és hangsúly | |
| Tempó és pauza | |
| Ismétlés, refrén, rím | |
| A ritmus mint kifejezés | |
| Tartalmi formaelvek III. | 210 |
| A jelentés formái | |
| A világkép formaelvei | 211 |
| Elvi szempontok | |
| Naturalista formaelvek | |
| Pszichologista formaelvek | |
| Szubjektív formaelvek | |
| Panetesita formaelvek | |
| Teocentrikus formaelvek | |
| »Idealista« formelvek | |
| Az életérzés formaelvei | 216 |
| Naív formelvek | |
| Romantikus formaelvek | |
| Klasszikus formaelvek | |
| A sorsérzés formaelvei 1. | 219 |
| A tragikus forma | |
| A tragikus sorshelyzet | |
| A tragikus jellem | |
| A tragikus sors | |
| A tragikus küzdelem | |
| A katasztrófa | |
| A kiengesztelő mozzanat | |
| Tragikus formák | |
| A sorsérzés formaelvei 2. | 240 |
| A komikus forma | |
| A komikus forma típusai | |
| Tárgyi komikum | |
| A paradox helyzet komikuma | |
| A játékos komikum | |
| Az élc | |
| A komikus küzdelem és katasztrófa | |
| Komikus formák | |
| A sorsérzés formaelvei 3. | 255 |
| Humoros formaelvek | |
| A humor három faja | |
| Az irónia | |
| A humor többi rokonelvei | |
| Az egyéni morál formaelvei | 260 |
| Lehet-e a tendencia esztétikum? | |
| Művészi tendencia-formálás | |
| A szimbolum mint jelentés | |
| Tartalmi formaelvek IV. | 265 |
| A kifejezés és jelentés formai viszonya az ábrázoláshoz | |
| A nem-szemléletes tartalom viszonya szemléleteshez | |
| A kép | |
| A jel | |
| A jelkép | |
| Példák | |
| A szimbólum | 274 |
| A szimbólumfogalom nehézségei | |
| A szimbolum jellemzői | |
| Szimbolum és allegória | |
| A szimbólum titokzatossága | |
| Reprezentációs szimbolum | |
| A mítosz | |
| Anyagi formaelvek | 288 |
| A technika fogalma | |
| Technika és művész | |
| Technikák | |
| Általános technikai elvek | |
| A szerkezet | |
| Egység | |
| Arány | |
| Anyagi teljesség | |
| Szerkezet és ritmus | |
| A ritmus | 300 |
| Hullámzás és mérték | |
| A ritmus genezise | |
| A ritmus belső dinamikája | |
| Kötöttség és szasbadság a ritmusban | |
| Példák. A magyar vers mint klasszikus példa | |
| Térbeli ritmus | |
| A ritmus tartalmi értékei | |
| A közösségi formaelv | 327 |
| Az esztétikai »tömeg« | |
| Népművészet | |
| A közösség közvetett hatása. Taine elmélete és a marxizmus művészetszemlélete | |
| A hagyomány | |
| A miliő | |
| Művész és közönség | |
| Alkalmazkodás és szerep | |
| A közönség típusai | |
| A stílus | 348 |
| A stílus fogalma | |
| A stílus geretikus és organikus egység | |
| Egyéni és korstílus viszonya | |
| Stílusfejlődés | |
| Stílustalanság, utánzás, manír, divat | |
| A művész | 365 |
| A művészi tulajdonságok általános-emberi rétege | 367 |
| Ember, »esztétikai-ember«, művész | |
| A művész »jelentékeny ember« | |
| Érzékelés és asszociáció | |
| A »művészi képzelet« háromféle értelme | |
| A művészi képzelet egész jellege | |
| A művészi képzelet alkotástendenciája | |
| A művész érzelmi élete | |
| Közlési igény | |
| Imaginatív tendencia. »Beleélés« | |
| Objektiváló tendencia | |
| Alkotásérzelem | |
| Felfokozott akarattevékenység | |
| A tulajdonképpeni művészi tulajdonságok | 397 |
| A művészi apriori | |
| Ösztön és élettartalom | |
| Teljes esztétikum. Művész és dilettáns | |
| A művészösztön transzcendenciája | |
| A művészösztön lényege az értékmozzanat | |
| Önérték. A teremtés elv | |
| A vallomás elv | |
| A mikrokozmosz elv | |
| A törvény elve | |
| A forma karizmája | |
| III. kötet | |
| A művészi alkotás | 5 |
| A művészi alkotás előfeltételei | 7 |
| A művészi alkotás fogalma | |
| Az élmény | |
| A művészi élmény | |
| Élmény és mű | |
| Az alkotó hangulat | |
| A művészi alkotás természete | 32 |
| A sematizálás kétes értéke | |
| Az alkotás egyszerre külső és belső tevékenység | |
| Érzelem és értelem az alkotásban | |
| Tudatos és tudattalan az alkotásban | |
| Az ihlet | |
| Cselekvő és szenvedő magatartás az alkotásban | |
| Szabadság és szükségszerűség az alkotásban | |
| Az alkotás külsőségei | |
| Az alkotás folyamata | 73 |
| A fogamzás | |
| Az esztétikai csíra | |
| Az érlelődés | |
| Munkatípusok | |
| A kivitel | |
| A befejés | |
| Az esztétikai újraalkotás | 111 |
| Az esztétikai befogadás mint újraalkotás | 113 |
| A vizsgálat nehézségei | |
| Főbb elméletek | |
| A »tiszta szemlélet« elmélete | |
| A beleérzés-elmélet | |
| Esztétikai kísérletek | |
| Az újraalkotó folyamat természete | |
| A befogadó élmény szintézise | |
| Az újraalkotás értelme | |
| Az újraalkotás folyamata | 135 |
| Az első benyomás | |
| A feldolgozás | |
| Az újraalkotott mű | |
| Az újraalkotó folyamat aktiválása | |
| A művek »aktivitása« | |
| Az esztétikai élvezet | |
| Az esztétikai befogadás távolabbi előfeltételei | |
| Erkölcsi előfeltételek | |
| Befogadó típusok | |
| Az esztétikai ítélet | |
| A művészet | 169 |
| Művészet és művészetek | 171 |
| A művészet fogalma | |
| Esztétika és »művészettudomány« | |
| A művészet értelme | |
| A művészet eredete | |
| A hasznossági elmélet | |
| Művészet és nemi ösztön | |
| Darvinizmus és pszichoanalízis | |
| Művészet és mágikum | |
| A művészetek osztályozásának kérdése | |
| Alapművészetek | |
| Közvetítő és összefogó művészetek | |
| Alkalmazott művészetek | |
| Az építészet | 202 |
| Az építészet mint téralakítás | |
| Építészeti alakítás | |
| Építészet és ornamentika | |
| Kifejezés és ábrázolás az építőművészetben | |
| Jelentés az építőművészetben | |
| Szobrászat, festészet, rajz | 215 |
| Ábrázolás és szerkesztés | |
| Kifejezés az ábrázoló művészetekben | |
| Ábrázoló alakítás | |
| Az ábrázolás jelentése | |
| Szobrászat és festészet | |
| A szobrászat | |
| A dombormű | |
| A festészet | |
| »Novellisztikus festészet« | |
| A rajz | |
| Az ornamentika | |
| A zene | 240 |
| A zenei kifejezés | |
| Jelentés a zenében | |
| Tartalom és alakítás a zenében | |
| A zenei ábrázolás problémája | |
| Programmzene és abszolút zene | |
| A költészet | 259 |
| A szó négyféle funkciója | |
| A nyelvbeli kifejezés paradoxona | |
| Költészet és jelentés | |
| A költői kifejezés | |
| Nyelvi ábrázolás | |
| A szókép | |
| Költői alakítás | |
| Költői szerkesztés | |
| Líra, epika, dráma | |
| A megelevenítő művészetek | 292 |
| A »színészi paradoxon« | |
| A megjelenítő alkotás főproblémája | |
| Színjátszás és szavalás | |
| A szavalókórus | |
| Összetett megelevenítő művészetek | |
| Az esztétika végső kérdései | 307 |
| Az esztétikum értelme | 309 |
| Logikai, etikai, esztétikai magatartás | |
| Szellem és érzékiség | |
| Az esztétikai élmény tiszta emberi magatartás | |
| Az esztétikai élmény viszonya logikumhoz és etikumhoz | |
| Az esztétikai élmény egész-emberi magatartás | |
| Az esztétika egész-élmény rétegei | |
| Az objektív réteg | |
| A transzcendens réteg | |
| Az esztétikai transzfiguráció | |
| Az esztétikai érték | 339 |
| A tárgyi érték: Szabadság-élmény | |
| Az alanyi érték: Mélység-élmény | |
| A kozmikus érték: Magasság-élmény | |
| Érték és értékelés | |
| Esztétikai normák | |
| Az esztétikai érték rangfokozatai | |
| Érték és valóság | |
| Szép, jó, igaz | |
| Az esztétikai Abszolútum | 376 |
| A végső kérdés | |
| Az esztétikai apriori feltételezi az Abszolútumot | |
| Az esztétikai alany Abszolútumot feltételez | |
| A »világ« Abszolútumot feltételez | |
| A forma Abszolútumot feltételez | |
| Az alkotás jelensége Abszolútumot feltételez | |
| A művek Abszolútumot feltételeznek | |
| Az esztétikai érték Abszolútumot feltételez | |
| Abszolútum és Isten |
Sík Sándor
Sík Sándor műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Sík Sándor könyvek, művekMegvásárolható példányok
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.