A nemzetőrség és a honvédség

Előszó

Az 1848. március 15-i pesti forradalom legfontosabb dokumentuma, a 12 pont ötödikként "Nemzeti őrsereg"-et követelt. Ez az intézmény a polgári forradalmak jellemző vívmánya volt, s 1848/49 Magyarországán különleges szerepre tett szert. Főleg azért, mert az országnak 1848 előtt semmilyen önálló katonasága nem volt, így a nemzetőrség megszervezésével a kormány gyakorlatilag önálló fegyveres erőre tett szert. Alkalmazásának ugyan megvoltak a maga korlátai, de elvileg olyan keretet jelentett, amelyben a lakosság egy jelentős része elsajátíthatta a fegyverforgatás alapismereteit, s ez később a reguláris hadsereg megszervezésénél is jól jött.
A történelmi előzmények között ott találjuk a francia forradalom 1789-ben megszervezett nemzetőrségét. Ez a nemzetőrség a helyhatóságok irányítása alatt alakult, s csak 1790-ben, a Mars mezőn tartott szövetségi ünnepségen történt az első kísérlet arra, hogy a megyék nemzetőrségéből országos szerv jöjjön létre. Törvényes jóváhagyást ez a nemzetőrség csak 1791 őszén nyert. Ez a helyi széttagoltság 1831, a Nemzeti Gárda újjászervezése után is fennmaradt, mert a törvények szerint a francia belügyminiszter csak a polgármestereken és a prefektusokon keresztül rendelkezhetett az alakulatokkal. Ennek az intézménynek a képe lebegett mind a pozsonyi rendi országgyűlés liberális politikusai, mind a pesti radikális fiatalok szeme előtt, jóllehet az előbbiek inkább a francia forradalom, utóbbiak pedig inkább a júniusi monarchia nemzetőrségét tekintették követendő példának. Vissza