Nemzetközi gazdaságtan I.

Tartalom

Bevezetés 7
1. A nemzetközi gazdaságtan tárgya, jelentősége 11
1.1 A nemzetközi gazdaságtan helye a közgazdaságtudományokon belül 12
1.2 A nemzetközi gazdaságtan kapcsolata a miko- és a makroökonómiával 12
1.3 A nemzetközi gazdasági kapcsolatok jelentősége 13
1.4 Miben különbözik a nyitott gazdaság a zárt gazdaságtól? 16
1.5 A gazdaságpolitika céljai nyitott gazdaságban 19
2. A nemzetközi gazdaságtan történetének főbb irányzatai 23
2.1 A merkantilizmus „keveset vásárolni, sokat eladni" 25
2.2 A kameralizmus 29
2.3 A fiziokratizmus 30
2.4 John Locke és Dávid Hume nézetei 31
2.5 A nemzetközi gazdaságtan klasszikus elmélete 33
2.5.1 A laissez-faire doktrínája 34
2.5.2 Adam Smith gondolatai 35
2.5.3 Dávid Ricardo nézetei 36
2.6 Friedrich List, a védővám atyja 37
2.7 Kari Marx külgazdasági nézetei 39
2.8 Keynesi gondolatok a nemzetközi gazdaságtanban 40
2.9 A monetarizmus és neoliberalizmus 41
3. A nemzetközi munkamegosztás és kereskedelem elméletei 45
3.1 A nemzetközi munkamegosztás és kritikája 46
3.2 A nemzetközi kereskedelem okainak indítékai és magyarázata a klasszikus közgazdaságtanban 50
3.2.1 Az abszolút előnyök elmélete 51
3.2.2 A komparatív előnyök elmélete 53
3.3 A nemzetközi kereskedelem neoklasszikus elmélete és annak kritikái 59
3.3.1 A külkereskedelem és a környezet kapcsolata 60
3.3.2 A komparatív előnyök értelmezése az alternatív költségek alapján 62
3.3.3 A komparatív előnyök sajátos esetei 65
3.3.4 A Heckscher-Ohlin- modell 68
3.3.5 A Leontief-paradoxon 71
3.3.6 Neofaktor és neotechnológiai elméletek 72
3.4 A keresletoldal bekapcsolása a nemzetközi kereskedelem magyarázatában 73
3.4.1 Az ajánlati görbe 74
3.4.2 Linder elmélete 76
3.5 Az ágazaton belüli kereskedelem (intra-industry trade) 77
3.5.1 Az ágazaton belüli kereskedelem monopolisztikus verseny esetén 79
3.6 A külső méretgazdaságosság és a külkereskedelem 81
4. Nemzetközi kereskedelempolitika 85
4.1 A kereskedelempolitika jellege, csoportosítása 85
4.2 A vámok 88
4.2.1 Vámelemzés 90
4.2.2 Az optimális vámszint 99
4.2.3 Nominális és effektív vámvédelem 100
4.3 Mennyiségi korlátozások (kvóták) 102
4.4 Önkéntes exportkorlátozás 104
4.5 Szubvenció 105
4.6 Különféle adminisztratív, jogi és egyéb előírások 109
4.7 Árfolyam-politika 109
4.8 Monopolista piac és a külkereskedelem 110
4.9 A gazdaság nyitottsága 113
4.10 Nemzetközi cserearány mutatók 115
4.11 Az importhelyettesítés politikája
4.12 Azautarkia 124
4.12.1 A szocialista gazdaságok autarkiája 124
4.12.2 Az autarkia és a környezetrombolás 129
4.12.3 A gazdasági stabilitás és az autarkia kapcsolata 130
4.13. Nemzetközi kereskedelmi megállapodások 132
4.13.1 Általános Vámtarifa- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) 133
4.13.2 A Világkereskedelmi Szervezet (WTO) 139
5. Nemzetközi versenyképesség 145
5.1 A verseny 145
5.2 Versenyképesség értelmezése 150
5.3 A versenyképesség szintjei 155
5.4 A versenyképesség dimenziói 157
5.5 A keresleti és kínálati versenyképesség 158
5.6 Minőségi versenyképesség 164
5.7 Nemzetközi versenyképesség a mutatók tükrében 164
5.8 A CMS modell (Konstans Piaci Részesedés modellje) 167
5.9 A Porter-modell 169
5.10 A globális versenyképesség 174
Felhasznált (idézett) irodalom 183

Témakörök