A világ háborúja

Fülszöveg

A XX. század az emberiség történetének messzemenően legvéresebb százada. A "gyűlölet évszázada" az első világháborút megelőző konfliktusokkal kezdődött, és a hidegháború utórezgéseinek számító háborúskodásokkal végződött. Hogyan magyarázható meg az erőszak megdöbbentő mértéke és hevessége, amikor a tudomány és a gazdaság fejlődésének köszönhetően az emberiség jelentős része jobban élt, mint korábban bármikor?
1900-ban a világ sok tekintetben éppen olyan "globalizált" volt, mint manapság. Az emberek minden addiginál szabadabban érintkeztek egymással a kozmopolita városokban, amelyek aztán a Niall Ferguson által a "világ háborújá"-nak nevezett összecsapások elsődleges célpontjaivá váltak. Ez a háború ártatlan civilek ellen folyt, de nem valamilyen földön kívüli megszállók vívták, ahogy azt H. G. Wells képzelte, hanem embertársaink egymás ellen. Miért torkolhatott a fejlődés népirtásba? Mik voltak például a holokauszt okai? Niall Ferguson talán legjelentősebb könyvében a rá jellemző éleslátással, elevenséggel és eredetiséggel kísérli meg felfejteni, mi romolhatott el a modern kor beköszöntével.
Hogy ki nyerte meg a "világ háborúját"-t? Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a "Nyugat". Sőt egyesek "Amerika évszázadá"-ról beszélnek. Niall Ferguson szerint azonban a XX. század legjelentősebb változása nem más, mint a nyugati világ Ázsia fölött gyakorolt erőfölényének hanyatlása. Ez a folyamat 1905-ben Japán Oroszország feletti győzelmével vette kezdetét, és az 1978-as kínai gazdasági újjáéledésben csúcsosodott ki. A történeti, gazdasági és evolúciós elméletek úttörő jellegű összekapcsolása révén A világ háborúja forradalmi módon újraértelmezi a modern kort.
Niall Ferguson a fiatal brit történésznemzedék egyik leghíresebb és szakmailag is legelismertebb képviselője. 1964-ben Glasgow-ban született. 1985-ben kitüntetéssel szerezte meg diplomáját Oxfordban, ahol 2000-ben a politikatudományok és a pénzügytörténet professzorává nevezték ki. Azóta oktatott a New York-i Stern Business Schoolban, a New York Egyetemen, valamint a Harvard és a Stanford Egyetemeken. Kutatási területe az évek során mind szélesebbé vált.
A XX. század nagy konfliktusait vizsgálva, választ keresett a háborúk és a népirtások okaira és következményeire. Munkásságának sokszínűsége, olvasmányos stílusa, közérthető nyelvezete miatt gyakran hasonlítják a néhány éve elhunyt, Magyarországon is ismert brit történészhez, A. J. P. Taylorhoz.
A világ háborúja alapján készült többrészes televíziós dokumentumfilm-sorozatot Magyarországon is bemutatták. Vissza