Az örvény

Előszó

Frank Norris.

Amerikának van a legtermékenyebb, de nálunk talán legkevésbbé ismert irodalma a civilizált világban. Az amerikai gyors, munkaképes, melegérzésü, és kezdi felfedezni önmagát. Egyik hatalmas könyv a másik után jelenik meg és majdnem valamennyi jelent valamit; az irók nem alkotnak külön céhet a való élettől elkülönitve, hanem amerikai férfiak, akik követték korukat, szüntelen cselekedtek, spekuláltak, aranyat kerestek és ástak, vitorláztak, éheztek, fáztak, búvárkodtak, vadásztak, autóra vagy repülőre ültek, mig végre valami belső kényszer folytán meg is kellett irniok élményeiket. Valamennyien hevesen szeretik az életet, a változatosságot, a gigászi üzemet és mindenekfelett az uj levegőt; értenek vadhoz, erdei magányhoz; lelkük valósággal átszellemül a természet-szeretettől, amelyet az előző generációk éreztek és az idegedző időjárástól, amely Amerika társadalmában lengedez. Nincs jelentéktelen, unalmas magánéletük, amely iránt igyekeznének a világ érdeklődését fölkelteni, produkálva élnek, mert a produkálás: munka. Amerika vad és változatos természetének sohasem volt annyi egészséges kultiválója, a beszéd sohasem alkalmazkodott annyira a dolgokhoz, és sohasem volt annyira tartalmas, mint a legújabb időkben. A tizenkilencedik század második felének irói között héroszként emelkedik Frank Norris alakja. Már meghalt. A legelevenebb, legmélyebb érzésű, legerősebb valamennyi között, akinek tiszta, józan feje és legforróbb szive volt az ifjú Amerikában. Frank Norris e müvében a pénzpiac borzalmas örvényét irja le, amelyet a buza-spekuláció idézett elő a chicágói gabonatőzsdén. Vissza