Waterloo

Tartalom

A Napoleon által az 1815-ki hadjárat megnyitására egyesitett haderők. - A várakat megrakván, Párist és Laont kellő őrséggel ellátván, a Vendéet fékezvén, maradt neki 124 ezer harczkész embere zászló alatt, az északi határvonalon teendő támadásra. - Egy hónapot várva Napoleonnak százezer emberrel többje lett volna. - Mindazáltal a közvetlen támadásra határozza el magát, mindenekelőtt azért, hogy ne engedje földulatni Francziaország legszebb, leghűbb tartományait, és másrészt, mert a keletről betörő sereg egy hónapi késedelemben levén az északi fölött, reménye van, hogy egyiket a másik után legyőzhetendi. - Terve, mely szerint seregét rögtön öszpontositja, azt az angolok és poroszok közé veti, mielőtt megjelenését gyanitnák 1

Junius 15-én reggeli három órakor Napoleon megkezdi a hadmüködést, elfoglalja Charleroyt, megveri a poroszokat, és a két ellenséges hadsereg közt foglal állást. - A poroszok alapja Lüttichben, az angoloké Brüsszelben levén, nem egyesülhetnek,
csupán a namur-brüsszeli nagy töltésen Sombreflen és Quatre-brasn át. - Napoleon tehát arra határozza magát, miszerint közepével és jobbjával Sombreffebe megy, hogy a poroszokkal megütközzék, mialatt Ney a ballal elfoglalja az angolokat. - Harcz Gillynél a fleurusi uton. - Ney habozása Quatre-brasnál 30

E habozások daczára 15-kén délután minden Napoleon kedvére történik, és ö a két ellenséges hadsereg közé helyezkedett olyképen, hogy másnap megverheti a poroszokat, mielőtt az angolok segitségére jönnének. - Intézkedések 16-ra. - Napoleon kénytelen elhalasztani a csatát a poroszok ellen délutánig, hogy csapatainak időt engedjen a
vonalban megérkezésre. - Parancs Neyhöz elfoglalni Quatre-brast minden áron, azután a poroszok háta mögé egy hadoszlopot indítani. - Dél felé Napoleon és hadserege Fleurus elé kivonulnak. - Blücher buzgósága elfogadni a csatát, az állás, melyet Sombreffe előtt, Saint-Amand és Ligny faluk mögött elfoglalt 50

A Lignynél 16-án délutáni 3 órától esti kilenczig vívott csata. - A poroszok kemény ellenállása SaintAmandnál és Lignynél. - Ismételt parancs Neyhöz elfoglalni Quatre-brast, és egy hadtestet SaintAmand hátuljára szakítani. - Napoleon látván, hogy parancsai nem teljesülnek, uj tervet kohol és örhadával elvágja a porosz vonalt Ligny fölött. - Döntő eredménye e szép műveletnek. - A porosz had Sombreffen túl vetteték roppant veszteséggel, és Napoleon a Namurből Quatre-brasn át Brüsszelbe vivő nagy töltésnek ura marad 86

Mialatt Lignynél ütköznek, Ney, felvén, hogy az összes britt hadsereggel kell küzdenie, a kedvező pillanatot elszalasztja, nem kezd előbb működni, csak midőn már az angolok nagy számban vannak jelen, s csupán föltartani birja az angolokat, és D'Erlon a maga részéről, majd Lignybe majd Quatre-brasba vonzatva, a napot jövésmenésben elveszti, s ekként mindenkire nézve haszontalanná válik. - Ez esetlegek daczára Napoleon terve sikerül, mert a poroszokat az angoloktól elváltán legyőzhette, és képesítve van másnap az angolokat
verni meg a poroszok nélkül 116

Rendeletek 17-ére. - Napoleon a poroszokra fölügyelni, vereségüket teljessé tenni, és mindenekfölött őket távol tartani akarván addig, mig az angolokkal lesz dolga, jobb szárnyát Grouchy tábornagy alatt kiszakítja, ajánlván neki határozottan, hogy vele
szakadatlan közlekedjék. - E jobb szárnyat Vandamme és Gérardnak a Ligny csatában kifáradt hadtesteiből alakítja, ő maga a Lobau hadtestéből, az őrhadból és a lovasság tartalékából álló középpel Quatre-bras felé megy, hogy Neyvel egyesüljön és az angolokat megrohanja. - Ez intézkedések a 17-ki délelőtt egy részében elfoglalják őt, azután elindul,
hogy beérje előre indult csapatait 161

Napoleon meglepetése, látván Neyt, kinek a hadoszlop élét kelle képeznie, mozdulatlan állni Quatrebras mögött. - Ney most is az összes angol hadsereget vélvén maga előtt, Napoleon érkeztére várt, hogy megmozduljon. - E késedelem sokáig visszatartja a hadsereget a quatre-brasi uton. - Rögtöni vihar, mely a környéket roppant mocsárrá változtatja. - A csapatok mély levertsége. - Utóhadütközet Genappenál. - Napoleon az angol hadsereget üldözi, mely Mont-Saint-Jean fennsíkján megállapodik, a soignesi erdő előtt 173

A táj leirása. - Hosszú kémjárat Napoleon által végrehajtva golyóesőben. - Elénk megelégedése, midőn azon meggyőződést nyeri, hogy az angolok el vannak határozva az ütközetre. - Bizalma a jó eredményben. - Parancs Grouchyhoz egy szakitmány küldése végett, és arra, hogy az angolok balját hátul támadja meg. - Wellington herczeg terve.
- Szándéka a mont-saint-jeani fennsíkon elhelyezkedni és ott várni a poroszokat, hogy velük együtt döntő csatát vívjon. - Blücher noha elégedetlen az angolokkal a 16-ki nap végett, üzeni neki, hogy 18-kán reggel baljukon lesz, a soignesi erdő előtt 186

Grouchy mozdulatai 17-kén. - Hasztalan fut a poroszok után a namuri uton, és csak este felé veszi észre, hogy Wavre felé vonulnak. - Ezután Gemblouxba küldi gyalogságát, mely e napon harmadfél lieuenél többet nem tett. - Mindazáltal oly közel vannak egymáshoz, hogy Grouchy 18-kán reggel négy órakor elindulván, a poroszok nyomára akadhatna, és őket minden irányban megelőzhetné. - 17-kén este irja Napoleonnak, hogy nyomukban
van, és mindent el fog követni, hogy elválassza őket az angoloktól 197

Napoleon éjen át több izben fölkél az ellenséget kémlelni.- Az angol tábortanyák tüze nem hágy kételkedni az iránt, hogy el vannak szánva a csatát elfogadni. - Az eső csak reggeli hat óra felé szünvén meg, Drouot, a tüzérség nevében kijelenti, hogy tiz-tizenegy óra előtt lehetlen a működés. - Napoleon elhatározza ez időpontig elhalasztani a csatát. 205

Terve e napra. - Az angolok balját azok közepére akarja vetni, és tőlük a brüsszeli töltést elvenni, mely egyedüli járható ut a soignesi erdőn át. - Haderők elosztása. - A két hadsereg tekintete. - Napoleon pár perczig szenderegvén, egy dombon helyet foglal, a belle-alliancei major előtt. - A csata-jeladás előtt ujabb tisztet sürgöl Grouchyhoz, hogy közölje vele a helyzetet és megparancsolja neki, miként jobbján helyet foglalni jöjjön 208

Féltizenkét órakor a tüzelés elkezdődik. - Nagy üteg a franczia hadélen, erősen tüzelő az angol vonalra. - Balszárnyunk támadása Reille tábornoktól vezényelve a goumonti erdő és kastély ellen. - Az erdő és gyümölcsös elfoglalva, az ellenség makacssága daczára; de a kastély ellenáll. - Sajnálatos megátalkodottság ez állomás elvételében 225

Alig hogy a tüzelés megkezdődött, midőn a távolban jobbra egy árnyat pillantanak meg. - Kikémlelésére könnyü lovasság küldetik. - A könnyű lovasság üzeni, hogy a távolban jobbra látott csapatok porosz csapatok. - Ujabb tiszt Grouchyhoz küldve. - Lobau gróf megbizatik a poroszokat föltartani 230

Támadás középen a brüsszeli uton Haye-Sainte elfoglalására, és jobbra az angolok kiűzése végett a mont-saint-jeani fennsíkról. - Ney e kettős támadást intézi. - Katonáink elfoglalják Haye-Sainte gyümölcsösét, de anélkül, hogy a majorság épületeit is hatalmukba keríthetnék 237

D'Erlon hadtestének támadása az angolok balja ellen. - A csapatok szilajsága. - Az állás azonnal elfoglalva, és már a fennsíkra akarnak vonulni, midőn gyalog oszlopainkat a skót dragonyosok dühösen megrohanják, és szétzavarják őket, miután nem akként voltak rendezve, hogy a lovasságnak ellenállhattak volna. - Napoleon a skót lovasokra
egy vértes dandárt küld. - A skót dragonyosok szörnyű lemészároltatása. - Noha a vereség helyrehozva, mindazáltal D'Erlonnak újra kellene kezdeni kísérletét 238

E pillanatban a poroszok jelenléte érezhető, és Lobau átvonul a csatatéren, hogy nekik ellenálljon. - Napoleon fölfüggeszti a működést az angolok ellen, parancsolja Neynek Haye-Sainte elvételét, hogy középen támaszpontot szerezzen és addig várni, mig a poroszok támadásának hordereje kivehető lesz. - Lobau gróf visszaveri Bülow első osztályait 243

Ney megtámadja Haye-Saintet és elfoglalja. - Az angol lovasság megakarván őt rohanni, ő azt visszaveri és követi a fennsíkra. - Ekkor megpillantja az angolok elhagyatottnak látszó tüzérségét, és elérkezettnek hiszi a perczet, hogy döntő csapást intézzen. - Erősitést kér, és Napoleon egy vértes osztályt biz reá, hogy Reilleel összeköthesse magát a goumonti kastély körül. - Ney kapja a vérteseket, az angolokra rohan és leveri azok első vonalát 249

A lovasság egész tartaléka és az őrhad összes lovassága általa elragadtatván, követi mozdulatát a császár parancsa nélkül. - Rendkívüli lovas harcz. - Ney csudákat tesz, és gyalogságot kér Napóleontól , hogy bevégezze az angol hadsereg vereségét 257

A poroszok ellen elkeseredett harczba keveredvén, Napoleon nem adhat gyalogságot Neynek, mert nem marad neki egyéb, mint az őrhadé. - Üzeni Neynek, hogy tartsa magát a fennsikon lehető legtovább, igérvén neki, hogy az angolok elleni csatát bevégzendő hozzája érkezendik, ha sikerülend neki végeznie a poroszokkal 266

Napoleon az őrhad élén rettentő harczot vív a poroszokkal. - Bülow nagy veszteséggel megverve 272

Ez eredményt elnyervén Napoleon, az őrhadat jobbról azonnal balra vezeti, és őket támadási oszlopba rendezi, hogy velük befejezze a csatát az angolok ellen. - Az őrhad négy zászlóaljának első ütközése a britt gyalogsággal. - E zászlóaljak hősiessége 277

Mialatt Napoleon őket a többi hat zászlóaljjal támogatni indul, a vonalba utoljára érkező Ziethen porosz hadteste hirtelen oldalba támadja. - Szörnyű zavar 283

Erre Wellington herczeg támadólag lép föl, és kimerült hadseregünk, megrohanva elől hátul, oldalban, nem lévén egy hadteste, mely mögött rendbeszedje magát, meglepetve az éjtől, nem látván többé Napoleont, néhány óráig valóságos föloszlásban van 285

Rendetlen visszavonulás Charleroyba 290

Grouchy működése e gyászos napon. - A Waterlooi ágyuszóra minden tábornoka kéri őt hogy tűzbe menjen. - Nem fogja föl e tanácsot, és visszautasítja. - Mily könnyü lett volna neki megmenteni a hadsereget. - Este felé fölvilágosodik s keserü bánatot érez 294

Ez utolsó hadjárat jelleme és a franczia hadsereg vereségének valódi oka 316

Témakörök